A színes ikonokon keresztüli kommunikáció ötlete eredetileg Japánból származik. A távol-keleti országban már 1989 körül használtak egyszerű rajzocskákat – főként időjárási szimbólumokat – elektronikus kijelzőkön.
Az első, 176 emojiból álló ikonkészletet tíz évvel később alkotta meg Shigetaka Kurita. A japán grafikus piktogramjai az NTT DoCoMo i-mode mobilinternet-platformjához készültek.
Ez a szolgáltatás az elsők között tette lehetővé a mobiltelefonokon keresztüli internetelérést – még jóval az okostelefonok megjelenése előtt.
Nyelvi akadályokat is legyőzhetnek
Napjainkra hihetetlen népszerűvé váltak az apró digitális ikonok: a felhasználók több mint 90 százaléka alkalmazza őket az üzeneteiben és a posztjaiban.
Ezek az ikonok egyszerű, vizuális formában képesek kifejezni érzelmeket, hangulatokat, és akár komplex üzeneteket – ez is az oka, hogy a digitális kommunikációban nélkülözhetetlen eszközzé váltak – hívja fel a figyelmet a hírközlési hatóság(NMHH)
Az emojik hasznos funkciói közé tartozik, hogy átsegítenek a nyelvi és kulturális akadályokon, hiszen univerzális jelekként szolgálnak, amelyek elősegítik a kölcsönös megértést a világ különböző pontjain élők között.
Gyorsabbá és kifejezőbbé teszik az online párbeszédet, hiszen egy-egy emoji sokszor többet mond el, mint egy hosszú szöveg. Mindemellett az is igaz, hogy egyes piktogramok jelentése eltérő lehet a különböző kultúrák és generációk számára, így egy-egy emoji is más hangulatot tükrözhet például egy tizenéves és egy felnőtt számára.
A szolgáltatás kritikusai szerint az emojik használata árthat az írott nyelvnek, mert széttöredezetté, kevésbé formálttá teheti az írásbeli kommunikációt, és hozzájárulhat a helyesírási és nyelvtani szabályok lazulásához.
Ennek ellenére a mindennapi digitális életben betöltött szerepük ma már megkérdőjelezhetetlen.
Azok számára, akik kedvet kapnak az emojik használatához, de még nem érzik magukat magabiztosnak ezen a téren, az NMHH ezzel foglalkozó oldala nyújthat segítséget.
De melyek manapság a legnépszerűbb emoji trendek?
A válasz igen meglepő, mert nem valami pozitív érzetet keltő, mint a szív, vagy a nevető arc, hanem a táskás szem és a kopár fa.
A Yettel felkérte Guld Ádám médiakutatót, hogy térképezze fel mik a legújabb trendek 2025-ben, milyen félreértéseket okozhatnak a hangulatjelek és hogyan lehet ezeket megelőzni.
A nemzetközi kutatások is azt igazolják, hogy ma már minden generáció használja az emojikat a digitális kommunikációban. A vizuális nyelv, amit közvetít tökéletesen illeszkedik a mai médiatér trendjeihez, ahol a figyelemért rövid és könnyen értelmezhető üzenetek versengenek.
A közösségi médiában különösen fontos szerepet kapnak az emotikonok, hiszen nemcsak színesítik a mondanivalót, de segítenek az érzelmek és reakciók azonnali, vizuális kifejezésében is.
Félreértett, kettős jelentést hordozó jelek, generációs szakadékok
A mobilszolgáltató egy kutatást is csináltatott a témáról az Impetus Research bevonásával, amiből kiderül, hogy a válaszadók háromnegyedével már előfordult, hogy olyan emojit kapott, aminek nem volt biztos a jelentésében.
Egy félreértett jel, egy másként értelmezett ikon sokszor elég ahhoz, hogy elbeszéljünk egymás mellett. A leggyakoribb félreértések pedig nem is a romantikus üzenetváltásokban történnek, hanem a generációk között.
Nem véletlen, hogy ennyi a félreértés, hiszen sokszor ugyanaz az emoji mást jelent attól függően, hogy ki küldi, és ki olvassa.
A kutatás szerint a legnagyobb értelmezési szakadék a like jelnél (👍) figyelhető meg: míg a válaszadók háromnegyede (76%) egyszerű jóváhagyásként, pozitív visszacsatolásként értelmezi, a Z generáció 27%-a már egyértelműen negatív üzenetet olvas ki belőle – elutasítást, iróniát vagy akár sértést.
Hasonlóan kettős jelentést hordoz a klasszikus mosolygó fej (🙂) is: az idősebbek (X és Y generáció) 57%-a szerint ez kedves, pozitív, barátságos jelzés, ezzel szemben a Z generáció 45%-a passzív-agresszív, lekezelő üzenetként értelmezi – mintha azt mondaná: „erre nem is érdemes reagálni”.
„A fiatalabb generációk a digitális trendek megteremtői, az idősebbek inkább követői – ez az eltérés az emoji használatban is jól látszik. Az Y generáció valahol a kettő között helyezkedik el: magabiztosan használja az emojikat, de már nem ők alakítják a jelentésbeli újításokat, inkább figyelemmel követik azokat. Így gyakran közvetítő szerepet töltenek be a digitális nyelv különböző rétegei között” – magyarázza Guld Ádám médiakutató, aki szerint az emojik ma már jóval többet jelentenek, mint egyszerű érzelemkifejező piktogramok.
Az év trendjei: fásultság, környezettudatosság és AI
Guld Ádám szerint, ha az internet az új beszélgetőtér, akkor az emojik a gesztusaink, amik évről évre változnak. Ebben az évben már az Emoji 16.0-t köszönthetjük, amely nemcsak új figurákat hozott, hanem társadalmi és érzelmi lenyomatokat is.
Az új emojik közül gyorsan kiváltak a legnépszerűbbek, ezek között említhető a táskás szemekkel ábrázolt emotikon, ami a felhasználók szerint jól reagál a 2025-ös év zavaros eseményeire.
Kreatív, művészeti tematikájú posztokban egyre gyakrabban jelenik meg a festőpaletta, a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos megosztásokban az ujjlenyomat, a környezettudatos felhasználók pedig egy kopár fával utalnak a klímaváltozás következményeire.
Az új AI technológiák népszerűségét mutatja, hogy a fiatalok a „varázslatos” értelemmel bíró szikrák (✨) emojijával utalnak az eszközre.
„Az emojik világa tehát továbbra is gyorsan alakul, és érdemes figyelni, mit, hogyan és milyen kontextusban használunk – a jelentés generációnként, platformonként vagy témánként is különbözhet. Míg a fiatalabbak kreatívan, szinte dialektusként használják az emojikat, az idősebbek sokszor csak kényszerből élnek velük” – fogalmaz Guld Ádám.
Ez is része annak az átalakulásnak, amelyet a digitális kultúra formál: nem elég ismerni az eszközöket, értenünk kell a mögöttes jelentéseket is.
Az emoji-használat három alapszabálya:
• Ne feltételezzük, hogy mindenki ugyanúgy értelmezi az adott jelet – főleg családi vagy munkahelyi beszélgetésekben.
• Kérdezzünk rá bátran, ha nem értünk valamit – így elkerülhetjük a kínos félreértéseket.
• Tartsuk észben, hogy az emojik is változnak – amit tíz éve mosolynak gondoltunk, ma már lehet gúnyos vagy passzív-agresszív jelentésű.
