Megvalósult egy több mint tíz éves terv, a közelmúltban Magyarország is csatlakozott az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszerhez (ERTMS). A legforgalmasabb vasútvonalakon kiépült a GSM-R hálózat, amivel korszerűsíthető a vasútirányítási kommunikáció.

A technológia segítségével kivédhető, hogy a vasúti szerelvények haladását ne befolyásolja az egyes rendszerek különbözősége, kiküszöbölve ezzel a menetidőt növelő tényezőket is a határok átlépésekor.

Jelentős késést szenvedett az első szakasz

A GSM-R (Global System for Mobile Communications – Railway) rendszeren egyszerre bonyolítható le a biztosítóberendezések és a vasúti járművek közötti adatkommunikáció és a hang alapú összeköttetés a vasúti személyzet számára. A hálózatok közötti roaming szolgáltatás részeként a szerelvényeken használt berendezések a határokon automatikusan állnak át a másik ország rendszerére.

Az eredeti határidőhöz képest több mint négy évvel később zárult le a projekt első üteme. Már az indulás sem volt egyszerű. Többszöri nekifutásra 2012 novemberében született döntés arról, hogy végül mégiscsak kiépül nálunk is a GSM-R rendszer.

A projekt lebonyolításával a kormány a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltatót (NISZ) bízta meg. Az első ütem mintegy ezer kilométeres szakaszra szólt, de már akkor döntöttek arról, hogy újabb 2300-2400 kilométeren épüljön tovább a korszerűbb vasúti kommunikáció.

Az első fázisra szóló megbízást az osztrák érdekeltségű KapschCarrierCom Kft.(mostani nevén Kontron Transportation Hungary Kft.) – MVM Ovit Zrt. közös konzorciuma nyerte mintegy 14 milliárd forint értékben .

Az Európai Unió kohéziós alapjából vissza nem térítendő támogatás formájában finanszírozott projekt 2020 februárjában zárult le és az eredeti szerződéses áron valósult meg – derül ki a NISZ közleményéből. (A projekt bonyolítása közben a Kapsch több leányvállalata, köztük a magyarországi is tulajdonost váltott, de korábbi információk szerint sok más tényező is szerepet játszott a határidő túllépésben.)

Kiváltja a heterogén analóg vasúti rádiós rendszereket

A már több uniós tagállamban működő GSM-R kommunikációs rendszerhez csatlakozó magyarországi GSM-R hálózat folyamatosan kiváltja a heterogén és egyre nehezebben üzemeltethető analóg vasúti rádiós rendszereket.

A projekt első fázisának megvalósulásával a Magyarországon áthaladó két nagy nemzetközi vasúti folyosó (észak-dél irányban a Hamburg-Bécs-Budapest-Athén, délnyugat irányban: Lyon-Trieszt-Ljubljana-Budapest) kommunikációs rendszere válik egységessé és átjárhatóvá. Mindez egyben azt is jelenti, hogy bármely ország vasúti szerelvénye úgy tud közlekedni a tagországok vasúti folyosóin, hogy útját nem akadályozza a kommunikációs rendszerek különbözősége.

Az első szakaszban a legforgalmasabb vasúti folyosókon, így például a budapesti agglomeráció számos vonalán, illetve a Budapest–Székesfehérvár, a Budapest–Hegyeshalom, a Győr–Zalaegerszeg–Bajánsenye, a Budapest–Szolnok–Püspökladány, a Szolnok–Lökösháza, valamint a Sopron–Szentgotthárd vonalak mentén épült ki a szolgáltatás. A kiépített rendszer a magyar állam tulajdona, üzemeltetését a MÁV és a GySEV végzi.

Két központ, külön hálózaton a folyamatos működés érdekében

A projekt eddig megvalósult szakaszában Magyarországon két GSM-R központ működik földrajzilag egymástól eltérő helyszínen, külön hálózaton, így bármilyen üzemzavar, vagy természeti katasztrófa esetén megoldható a folyamatos működés.

A két központ több mint 150 kültéri és 30 beltéri bázisállomással kapcsolódik egymáshoz ugyancsak redundáns módon, és fedi le a mintegy 1000 km hosszú vasútvonalat és valamennyi állomást. A vasútüzem támogatására egy új diszpécser rendszer épült ki mintegy 210 irányítói és állomási terminállal.

A helyszínek korszerű összeköttetéséhez közel 1100 km hosszan optikai hálózat létesült, nagyrészt alépítményben. Az optikai hálózaton nagy kapacitású IP/MPLS átviteli hálózatot alakítottak ki, mely nemcsak a GSM-R hálózat forgalmát, hanem a vasúttársaságok egyéb, forgalomirányításhoz kapcsolódó kommunikációját is képes kiszolgálni.

A projekt keretében a teljes hálózat központi felügyeletére létrehozott üzemeltetést támogató rendszer (OSS) tervezése és üzembe helyezése, valamit az üzemeltetéshez szükséges műszerek beszerzése is megvalósult. Emellett minden központi elem (infrastruktúra és technológia) méretezésénél kiemelt szempont volt, hogy ezek kapacitása elegendő legyen a GSM-R rendszer további kiterjesztéséhez.

De mikor kerülhet sor a második szakaszra, mennyibe kerül, és milyen vonalakra terjed ki? Milyen összegű kötbért vont maga után az első lezárásának több éves késése? Kérdéseinkkel a projektet bonyolító NISZ-hez fordultunk, amint válaszolnak, frissítjük a cikkünket.