A globális gazdaság gyorsulását a hazai cégvezetők 70%-a várja, a magyar gazdasággal kapcsolatban már csak 60% nyilatkozott optimistán, a saját vállalata növekedésében ugyanakkor már csak 39% bízik. A GenAI-ra viszont a többség jövedelmezőségnövelő tényezőként tekint.
A PwC rendszeresen monitorozza a cégvezetők véleményét a világ és a helyi gazdaságok alakulásáról, kilátásaikról.
A 14. Magyarországi Vezérigazgató Felmérésben a vezetőket várakozásaikról is kérdezték. A vezetők 2026-ra számítanak az orosz-ukrán háború végére – ezt minden évben eggyel későbbre teszik -, és az euró bevezetésére tett jóslatuk is elcsúszott egy évvel – a válaszadók 82%-a számít ennek a bekövetkeztére, és az időpont várhatóan 2034.
Az önvezető autók elterjedésére és a zöld energiára történő átállásra pedig 2040-ben számítanak a megkérdezettek.
Ami a főbb gazdasági mutatókat illeti az előző felmérésben 2024-re 394 forintos éves euró-átlagárfolyamot jósoltak (395 volt a hivatalos jegybanki adat), a mostani felmérésben 2025-re 415 forintos eurót, 4,8%-os inflációs rátát és 1,8%-os GDP-növekedést prognosztizálnak.
Ismét gyorsuló gazdaság, stagnáló árbevétel?
Világszinten a vezérigazgatók 58%-a vár gyorsulást a világgazdaság növekedési ütemében, ötödük lassulásra számít. A magyar vállalatvezetők optimistábbak, hiszen 70% bízik a globális gyorsulásban és csak egytizedük készül lassulásra.
A magyar gazdasággal kapcsolatban a tavalyihoz hasonlóan a cégvezetők 60%-a gondolja úgy, hogy a növekedési ütem gyorsulni fog 2025-ben. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor elérte az eddigi legalacsonyabb szintet azok aránya, akik a saját bevételeik növekedésével kapcsolatban nagyon vagy rendkívül bizakodónak mondták magukat: mindössze a 39 százalékuk tartozik ide.
„A kevesek növekedése könnyen a többség baja lehet. Kérdés, hogy mi a bizalom és a bizalomhiány forrása” – mutatott rá Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.
A fenyegető külső tényezők között vezet a szakemberhiány, itthon 44%, globálisan 23% aggódik emiatt. Tavalyhoz képest szinte nem változott a geopolitikai konfliktusoknak és a makrogazdasági volatilitásnak való kitettség mértéke, ugyanakkor jóval kevesebben aggódnak az infláció miatt, mint egy éve (tavaly 51, idén 39%).
Mindeközben stabilan nő azok aránya, akik a kiberfenyegetettséget látják magasnak (38%, szemben a tavalyi 35, és a tavalyelőtti 33%-kal).
A magyar vállalatvezetők 60%-a úgy nyilatkozott, hogy ha a cége a jelenlegi pályán halad tovább, több mint tíz évig gazdaságilag életképes marad. Ugyanakkor a saját vezérigazgatói mandátumát tíz évnél hosszabb időre csak 12% becsüli.
A pesszimisták külső tényezőket jelölnek meg legfőbb okokként: az erős iparági versenyt (48%), a szabályozási környezet változását (47%), a költségek emelkedését (46%) és a kereslet csökkenését (44%). Ezek mellett megjelenik a szervezeti hatékonyság hiánya is, ezt 35% látja kihívásnak.
Az optimisták inkább belső tényezőkkel támasztják alá a véleményüket: a helyesnek tartott stratégiai döntésekkel (64%), a szervezeti hatékonysággal (42%) és a versenynek megfelelő felkészültséggel (37%) a képzettség és a készségek terén.
Az innováció és abban a mesterséges intelligencia a fő hajtóerő
Az elmúlt öt évben a magyar cégek 55%-a fejlesztett innovatív termékeket vagy szolgáltatásokat – szemben a világból kapott 38%-os eredménnyel, 40%-uk fogott stratégiai partnerségbe és 38% indult el új ügyfélkör felé.
Az árbevételük 13%-a származott új termékcsoportok bevezetéséből vagy új piaci helyszínekről, 4%-a pedig új, különálló üzleti tevékenységekből.
A magyarországi vállalatok 29%-a, a világ vállalatainak 55%-a tervezi azt, hogy a következő három évben más vállalatokat megvásárol.
„A hazai, akvizíciót tervező vállalatok elsősorban a saját jelenlegi versenytársaikat kebeleznék be, világszerte pedig inkább az új iparágakba való belépést segíti elő a felvásárlás” – emelte ki Mezei Szabolcs.
Noha a cégvezetők egyötöde még mindig azt mondhatja, hogy náluk nincs szerepe a generatív mesterséges intelligenciának (genAI), a 80% egyértelműen hatékonyságnövekedésről számolt be az AI-nak köszönhetően.
Emellett az érintett vállalatok több mint egytizedében a bevétel és a jövedelmezőség is nőtt a technológia jóvoltából. A várakozások továbbra is nagyon pozitívak. A megkérdezettek kétötöde már a jövedelmezőség növekedését reméli a genAI-tól 2025-ben.
Általánosságban a magyar vezérigazgatók 38%-a bízik a mesterséges intelligenciában, ez az arány világszerte 33%, míg a régiónkban 19%. Mégis, a megkérdezett vállalatvezetők 49%-a számít rá, hogy cégénél az AI beépül a technológiai platformokba és a munkafolyamatokba (47%), illetve a munkavállalói készségek (31%) és a termék-/szolgáltatásinnováció terén (27%) is szerepet kap.
„Elgondolkodtató adat, hogy a vezérigazgatók egy olyan technológiától várják vállalatuk jövőálló fejlődését több területen, amiben nem is bíznak igazán. Kérdés, hogy ez egy alapvető bizalomhiányos működésre utal, vagy pedig arra, hogy a munkatársaikba, és az ő mesterségesintelligencia-alkalmazási képességükbe vetett bizalom ellensúlyozza a technológiába vetett bizalom hiányát” – hívta fel a figyelmet Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója.
A többségnek nem prioritás a fenntarthatóság
A hazai vállalatvezetők kétharmadának (66%) a személyes teljesítményébe nem számít bele az, hogy tesz-e a vállalata fenntartható működéséért vagy sem. Világszerte ez az arány 40%. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy csak 13% tartja a klímaváltozást a cége működését fenyegető veszélynek, nem meglepő, hogy a fenntarthatósági célkitűzések nincsenek a vállalatvezetők prioritási listájának az élén.
A vállalatok elmúlt öt évben megvalósított klímabarát beruházásainak közel a fele költségcsökkenéssel járt, mivel ezekre főként az energiaválságra adott válaszként került sor.
A klímabarát beruházások a cégek 21%-a számára hoztak bevételnövekedést, és 30% számolt be arról, hogy ezek a befektetések az ennek fejében kapott állami ösztönzők növekedésével jártak.
