Ők azok, akik abszolút nyitottak a digitális egészségügyi megoldások iránt, miközben szükségesnek tartják a hagyományosabb, fizikai gyógyító eszközöket is – derül ki a Deloitte tanácsadó friss tanulmányából.
A figitálisok többet törődnek a lelki egészségükkel is
A szakértők öt lényeges különbséget mutatnak ki a hagyományos és a figitális betegek között:
• A figitális páciensek jóval nagyobb arányban használnak digitális megoldásokat a vizsgálat előtti (76% – 58%)) és utáni(72% – 52%) szakaszokban a hagyományos betegekkel szemben. A vizsálat során ugyanakkor mindkét réteg a személyes kapcsolatot tartja fontosnak.
• A hagyományos betegeknek kevesebb, mint a 40 százaléka bízik meg a nagy technológiai cégekben annyira, hogy rájuk bízza az egészségügyi leleteit, a figitális betegeknél ez az arány 60%.
• A figitális páciensek több mint a felét olyan alkalmazás motiválná, hogy még aktívabban kezelje az egészségét, amely több jóléti és egészséggel kapcsolatos funkciót egyesít.
• A figitális betegek sokkal többet törődnek a lelki egészségükkel is a hagyományos betegekhez képest (65% – 41%).
• A figitális páciensek sokkal szívesebben használnak mobil alkalmazásokat tartós betegségük nyomon követésére. Az ő köreikben 60% nyitott erre, szemben a hagyományos betegeknél kimutatható 26 százalékkal. Ők azok, akik körében látványosan terjed a különféle mérőeszközök karóra, pulzusmérő viselése.
A jövő egészségügyében így várhatóan egyre több figitális páciens jelenik meg, nyomukban egyre szélesebb körben terjedhetnek a virtuális vizitek, nagyobb figyelmet kaphat a mentális egészség, és egyre több orvosi alkalmazás kerülhet a telefonunkba, nem utolsó sorban a folyamat komoly üzleti lehetőséget jelenthet a technológiai cégeknek.
Így segíti a gyógyulást a digitalizáció
A kutatás szerint a következő évek egyik fontos trendje lesz a digitalizációval támogatott fizikai megoldások terjedése a gyógyításban, mint az már tapasztalható volt a koronavírus-járvány idején is.
A digitalizáció térhódítása lépcsőzetes lesz, elsőként az egészségmegőrzésben jelenik meg intenzívebben, lásd a már sokat emlegetett applikációkat, vagy a virtuális orvoslátogatásokat.
A diagnózisnál viszont az újgenerációs páciensek is konzervatívvá válnak, jobban bíznak a személyes kapcsolattartásban. Őket már nem pénzügyi ösztönzőkkel lehet majd rávenni arra, hogy megosszák az adataikat a szolgáltatókkal, többet számít nekik az egészségük miatti aggodalom.
A tanulmány 11 európai országban vizsgálta a betegek viselkedését. Jelenleg a vizsgált lakosság 49%-a tekinthető hagyományos páciensnek, figitálisnak viszont már a 15%-uk tekinthető, azzal, hogy a szakértők utóbbi arányának folyamatos emelkedésével számolnak. A vizsgálat szerint a millenniál generációba tartozó nők körében jellemző az új trend, akik többségében közepes vagy nagyvállalatoknál dolgoznak, és tartanak a krónikus betegségektől.
Az új helyzet az egészségügyi szolgáltatókat is újfajta kihívások elé állítja, nemcsak a kapcsolattartás kiszélesítésében, hanem az adatkezelésben, és az adatok feldolgozásában is. A figitális betegek ugyanis nyitottabbak egészségügyi adataik megosztására a szolgáltatókkal a betegségmegelőzés érdekében.
Lehetőségek a magyar egészségügyben
A tanulmány kitér a magyarországi helyzetre is, megállapítva, hogy Magyarországon a vizsgált emberek 48%-a tekinthető hagyományos páciensnek, 13%-uk viszont már most figitálisnak mondható. A szakértők szerint nincs közvetlen összefüggés egy ország általános digitalizációja és az új típusú egészségügyi szolgáltatásokra való nyitottság között.
A hazai páciensek sajátosságai:
• Árérzékenyebbek vagyunk, mint az európai átlag, elsősorban a kedvezményes áron, vagy a munkáltató által biztosított egészségügyi megoldásokra építünk, már aki teheti.
• Nyitottabbak vagyunk a digitális egészségmenedzsment alkalmazásokra, mint az átlag és gyakrabban is használjuk azokat. Az is igaz ugyanakkor, hogy itthon ma még kevesen ismerik ezeket a digitális megoldásokat.
• Jobban féltjük az adataikat, mint az átlag európai, kevésbé vagyunk hajlamosak azokat megosztani a szolgáltatókkal.
„Az állami egészségügyi intézményeknél kevesebb idő és energia marad a tudatos egészségmenedzsment-alkalmazások népszerűsítésére. Ez a feladat az innovatív vállalkozásokra marad és ez nagy potenciált jelenthet számukra” – emeli ki Doszpod Gergely, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.
Már itthon is megjelentek azok a vállalatok, amelyek a figitális betegek igényeihez próbálnak igazodni. Ilyen például a DokiApp, amely online konzultációt, digitális tudástárat, rizikófaktor-felmérést kínál az ügyfeleknek. Hasonlón dolgozik a Merova, amely nonprofit alapon működik, bárki számára ingyenesen elérhető.
