Az Európai Unió vállalkozásai közül egyre többen használnak korszerű intelligens technológiákat, mint amilyen a mesterséges intelligencia(AI) és a dolgok internete(IoT). Utóbbiban a magyar cégek már közelítenek az uniós átlaghoz, előbbiben viszont a sereghajtók között vagyunk és fényévnyire a legjobbaktól.

Intelligens technológiák

Az Eurostat, az uniós statisztikai hivatal múlt évre vonatkozó jelentése az okos technológiák közül kettőt vizsgált tagállami szinten. Az egyik a mesterséges intelligencia (AI), amely képessé teszi a gépeket és rendszereket arra, hogy tanuljanak, és bizonyos fokú autonómiával döntéseket hozzanak meghatározott célok elérése érdekében.

Ide tartozik az Internet of Things (IoT) elnevezésű, egyszerűbben a dolgok, tárgyak internetének tartott intelligens környezet is, ahol a gépek, eszközök, érzékelők vagy rendszerek kapcsolódnak össze, és az interneten keresztül kommunikálnak egymással.

Ennyien használtak tavaly vállalati környezetben AI-t

A jelentés szerint 2021-ben az EU-ban a vállalkozások 8 százaléka használta az alábbi mesterséges intelligencia technológiák legalább egyikét:

– az írott nyelvet elemző technológiák (szövegbányászat);

– a beszélt nyelvet géppel olvasható formátummá konvertáló technológiák (beszédfelismerés);

– írott vagy beszélt nyelvet generáló technológiák (természetes nyelv generálása);

– tárgyakat vagy személyeket képek alapján azonosító technológiák (képfelismerés, képfeldolgozás);

– gépi tanulás (deep learning) az adatok elemzéséhez;

– a különböző munkafolyamatokat automatizáló vagy a döntéshozatalt segítő technológiák (AI-alapú szoftveres, robotizált folyamatautomatizálás);

– olyan technológiák, amelyek lehetővé teszik a gépek fizikai mozgását környezetük megfigyelésével és önálló döntések meghozatalával.

Intelligens technológiák

Az egyes tagállamok közül Dániában volt a legmagasabb(24%) azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek a felsorolt hét mesterségesintelligencia-technológia valamelyikét használta 2021-ben. A skandináv ország mellett Portugáliában (17%) és Finnországban (16%) kiemelkedően nagyarányú még az AI-technológiák elterjedtsége.

A sor másik végén áll Románia, mindössze 1 százalékkal, de a 3 százalékot felmutató sereghajtók között van Bulgária, Ciprus, Lengyelország és digitalizációban egyébként élen járó Észtország társaságában Magyarország is.

Jobb a helyzet az IoT-ban

Tavaly az uniós vállalkozások 29%-a, vagyis már közel az egyharmada használt olyan összekapcsolt eszközöket vagy rendszereket, amelyek az interneten (IoT) keresztül távolról is felügyelhetők vagy vezérelhetők. Az IoT technológiát a vállalkozások túlnyomó többsége(72%) az irodai, vagy gyári helyiségek biztonságára használta, intelligens riasztórendszereket, okos kamerákat és egyéb okoseszközöket kapcsolva rá.

A cégek 30 százaléka az energiafogyasztás-menedzsmentben hasznosította a technológiát, okos mérőórákat, intelligens termosztátokat üzemeltetve a hálózatban. A vállalatok közel egynegyede pedig állapotfüggő karbantartásra a rendszert: gépek vagy járművek karbantartási igényét figyelő szenzorokat telepítve.

A dolgok internetében már kiegyensúlyozottabb az egyes tagországok teljesítménye. A legjobban az osztrák vállalkozások teljesítenek ezen a téren, Ausztriában a cégek több mint a fele (51%) használja már az IoT-t.

Második helyen áll Szlovénia (49%), míg a dobogó harmadik fokán Finnország és Svédország osztozik 40-40 százalékkal. Románia ebben a technológiában is a leggyengébben teljesítő(11%) uniós tagállam, de az alsó három tagja még Bulgária (15%) és Észtország (17%) is.

Magyarországon a középmezőny alján helyezkedik el a maga 22 százalékával, sok egyéb mellett köszönhetően a hazai távközlési hálózatok kiépítettségének és a szolgáltatók IoT irányú motiváltságának is.

Intelligens technológiák