Bár a legtöbb vállalkozás aktívan érdeklődik a legújabb AI-alapú technológiák iránt, többségüknél nincs meg a szükséges informatikai háttér ahhoz, hogy az ezirányú befektetéseik mielőbb megtérüljenek, és megfeleljenek a kiberbiztonsági követelményeknek. Európára különösen jellemző ez a fajta lemaradás.
Ezek a főbb megállapításai annak a nemzetközi felmérésnek, ami azt vizsgálta, hogyan alakítják át a vállalatok az IT-stratégiáikat ahhoz, hogy ki tudják aknázni a legújabb technológiák – köztük a generatív AI, az AI-ügynökök és a kvantumszámítás – előnyeit.
A technológiai ipar meghatározó szereplőjének számító Unisys megbízásából készült jelentésben nyolc országból ezer felsővezető és IT-döntéshozó vett részt.
A véleményekből leszűrhető, hogy egyre nagyobb szakadék tátong az üzleti ambíciók és a vállalatok IT-infrastruktúrájának felkészültsége között. Ez azt a kockázatot hordozza, hogy befektetéseik meddők maradnak, innovációs potenciáljuk visszaesik, és kitettebbek lesznek a kibertámadásoknak is.
A tanulmány ugyanakkor azonosít egy szűk, „Innovációs éllovasok” néven említett, mintegy 100 vállalatból álló csoportot is, amely példát mutat abban, hogyan lehet okos IT-beruházásokkal felgyorsítani az új technológiák bevezetését.
A jelentés legfontosabb megállapításai:
• A vállalatok 78%-a növelné befektetéseit a generatív AI-ba, vezetők 73%-a pedig úgy véli, az AI-ügynökök (Agentic AI) kulcsfontosságúak a versenyképesség fenntartásában. Utóbbi aránya Európában még nagyobb: 80%.
• Ennek ellenére mindössze 36%-uk meri állítani, hogy cége készen áll a nagy léptékű AI-terhelések kezelésére is.
• A döntéshozók 82%-a a felhőt és az IT-t immár önálló profitközpontként kezeli. Bár kevesebb mint felük elégedett teljesen a felhő, az automatizáció és a generatív AI megtérülésével, háromnegyedük mégis további befektetéseket tervez.
• A szervezetek többsége nincs felkészülve a modern kiberfenyegetésekre, és csak 14% gondolja úgy, hogy készen áll a posztkvantum-titkosítás korszakára.
• Több mint a négyötödük ismeri el, hogy kiberbiztonsági stratégiája ma még nem a megelőzésre, hanem a támadások utólagos kezelésére épül, nem megelőzésre – miközben az üzemszünetek költsége óránként 500 ezer dollárra is rúghat.
Európában a lelkesedés megvan, az infrastruktúra viszont hiányzik
Az európai vállalkozások a globális átlagnál is nagyobb lelkesedéssel fordulnak az új technológiák felé, ugyanakkor az infrastruktúra terén Európa mutatja az egyik legnagyobb lemaradást:
• az itteni vezetők mindössze 25%-a gondolja, hogy vállalata informatikai rendszere képes támogatni a kvantumtechnológiát (globálisan ez az arány 33%),
• generatív AI esetében is mindössze 36% érzi magát felkészültnek,
• AI-ügynököknél pedig csupán 21% (bár itt a globális arány is alig több).
A kiberbiztonsági helyzet szintén figyelmeztető: Európában az üzleti szereplők 90%-a szerint védelmi stratégiájuk inkább az utólagos reagálásról szól, nem pedig a megelőzésről.
„Ahhoz, hogy a generatív AI és az AI-ügynökök valódi értéket teremtsenek, modernizálni kell az infrastruktúrát, össze kell hangolni az IT- és üzleti prioritásokat, és proaktívabb kiberbiztonsági szemléletre van szükség” – mondja Manju Naglapur, az Unisys Cloud, Applications & Infrastructure üzletágának vezető alelnöke és vezérigazgatója.
Megfelelő infrastruktúra híján nehéz út áll az AI és a kvantum előtt
Az innovációs éllovasok 82%-a már most az IT-keretének több mint 6%-át fordítja generatív AI-alapú adatkezelésre. Bár a vállalatok szívesen fektetnek be az új technológiákba, sokan elismerik: jelenlegi infrastruktúrájuk nem kielégítő.
Ez alig változott a két évvel ezelőtti hasonló felméréshez képest – továbbra is az elavult rendszerek, a szakemberhiány és az üzleti–IT prioritások közötti szakadék számítanak a legnagyobb kihívásnak.
A cégeknek mindössze a 36%-a érzi magát felkészültnek nagy volumenű generatív AI-terhelésekre, a kvantumszámítás esetében ez az arány 32%, az edge computingnál 34%, míg a régóta napirenden lévő kiterjesztett és virtuális valóság esetében csupán 35%.
Proaktív védelem kell az utólagos reagálás helyett
Tavaly a cégek 17%-ánál következett be biztonsági incidens, ahol az üzemszünet óránként akár 500 ezer dollárba is bekerült. Mégis, csak a vezetők 14%-a mondja, hogy rendszere felkészült a poszt-kvantum titkosításra.
Ráadásul 85%-uk elismeri: jelenlegi kiberbiztonsági stratégiájuk inkább a támadásokra adott utólagos válaszokra épül, nem a megelőző megoldásokra. Bár egyre többen váltanak új modellekre – 62% már bevezette vagy tervezi a Zero Trust-ot, 61% a kiber-helyreállítást helyezi előtérbe, és csupán 43% alkalmaz AI-alapú kiberbiztonsági eszközöket.
Így alakítja át a genAI az informatikai vezetők munkáját
A technológiai fejlődés nemcsak az infrastruktúrában, hanem annak irányításában is számos változást hoz. Erről osztott meg információkat a Deloitte tanulmánya, amiről itt írtunk részletesebben.
A vezetői szerepek számának bővülése kulcspillanat a szervezetek számára: érdemes átgondolni, átalakítani és megerősíteni technológiai vezetői csapataikat a jövőbeli siker érdekében – emeli ki a jelentés.
A hosszú évtizedekig leginkább ismert CIO/CTO mellé, felsorakoznak a különböző egyéb technológiai területek, az adat és a biztonságért felelős vezetők is. Számukra ilyen változásokat hozhat az új AI és kvantum korszak.
• CIO (Chief Information Officer): az adatok, analitikák és az AI/ML (gépi tanulás), beleértve a GenAI-t, teljes potenciáljának kiaknázása.
• CTO (Chief Technology Officer): olyan technológiai megoldások és platformok tervezése, amelyek középpontjában a biztonsági, szabályozási és megfelelőségi követelmények állnak.
• CDAO (Chief Data and Analytics Officer): adat-, analitikai és AI-szakemberek vonzása, fejlesztése és megtartása egy AI-képes munkaerő kialakításához.
• CISO (Chief Information Security Officer): a biztonság és a hatékonyság egyensúlyának megteremtése, miközben kiépül a vállalati kiberreziliencia és az ügyfélbizalom növelése az adatvédelem és adatkezelés átláthatóságának elősegítésével.
