Az Európa Tanács elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezetet(AI Act), aminek két éven belül kell teljes mértékben megfelelni.
Az Európai Unió hivatalos lapjában való közzétételtől kezdődik meg a visszaszámlálás a rendelet alkalmazásáig. A Deloitte szakértői összegyűjtötték, mit is tartalmaz pontosan a rendelet.
„A rendelet a hivatalos lapban való közzététele után húsz nappal lép hatályba, majd azt követően 24 hónappal már teljes mértékben alkalmazandó, bizonyos kivételekkel. A tiltott tevékenységekre vonatkozó tilalmak például a hatálybalépés időpontja után hat hónappal lesznek alkalmazandóak” – hívja fel a figyelmet Albert Lili, a Deloitte Legal AI megfeleléssel foglalkozó ügyvédje.
A világ első AI-jogszabálya
Az új rendelettel az EU létrehozta a világ első kötelező érvényű mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabályát.
Ennek célja, hogy védje az alapvető jogokat, a demokráciát, a jogállamiságot és a környezeti fenntarthatóságot a nagy kockázatú AI rendszerekkel szemben, továbbá építse az AI rendszerekbe vetett bizalmat.
„Az új EU-s jogi szabályozás globális, az uniós határokon messze túlnyúló hatása, hogy nemcsak azokra vonatkoznak a szabályok, akik az EU-ban működnek, hanem akik olyan rendszereket fejlesztenek vagy alkalmaznak bárhol a világon, amikkel uniós polgárok adatait kezelik, vagy aminek az alkalmazása az ő jogaikat érintheti.
Ha az EU-s piachoz hozzá szeretne férni egy amerikai, kínai vagy ausztrál AI fejlesztő, ügyelnie kell az AI rendeletnek való megfelelésre. A szabályozás ebben a tekintetben nagyon hasonlít a GPDR-hoz, amit egyébként az új rendelettel párhuzamosan szintén alkalmazni kell, ha az AI eszközzel EU-s polgárok adatait kezelnénk” – teszi hozzá Nagy Dániel Attila a Deloitte Legal Adatvédelmi és Technológiai Csoportjának vezetője.
A kockázatos AI-rendszerek emberi felügyelettel működhetnek
A rendelet eleve tilt bizonyos AI gyakorlatokat, ilyen például a társadalmi pontozás, amely veszélyezteti az alapvető jogokat. Számos kötelezettséget is előír a magas kockázatúnak tekintendő AI-rendszerekkel szemben.
Ilyenek lehetnek például a kritikus infrastruktúra, az oktatás, a foglalkoztatás, az alapvető szolgáltatások vagy a természetes személyek hitelképességének értékeléséhez vagy hitelpontszámuk megállapításához használt AI-rendszerek.
Ezek esetében szükséges a kockázatok felmérése, csökkentése, azok átlátható és pontos működésének biztosítása. Ezek a rendszerek csak emberi felügyelet mellett működhetnek az új szabályozás szerint.
A felhasználóknak bizonyos esetekben joga lesz panaszt tenni a AI rendszerek által hozott döntésekkel kapcsolatban, magyarázatot kérni és kapni azokról a döntésekről, amelyek a jogaikat érintik.
Az új szabályozással átláthatóbbá válik az AI eszközök használata, mivel a rendelet új átláthatósági követelményeket határoz meg az általános célú AI rendszerek és az azokon alapuló modellek esetében.
Ennek értelmében előírja, hogy az általános vagy manipulált képeket, hang- vagy videótartalmat („deepfake”-eket) egyértelműen jelölni kell. Ez egyben azt is jelentheti, hogy az így készült művekhez nem jár szerzői jogi védelem.(?)
A bírság összege akár több tízmillió euró is lehet
„Elsőre távolinak tűnhet az AI Act-nek való megfelelés, ugyanakkor egyáltalán nem az és tényleges gazdasági kockázatot jelenthet a megfelelés hiánya. A szabályok megsértése miatt kiszabható bírságok legmagasabb összege 35 millió euró, vagy az előző pénzügyi év teljes éves világszintű forgalmának 7%-a, ám ilyen léptékű szankció csak a legsúlyosabb jogsértések esetén merülhetne fel” – emeli ki Barta Gergő, a Deloitte vezető AI szakértője.
A médiapiacnak is fokozottan kell készülnie az AI-korszakra
A témához kapcsolódik az a tanulmány, amit az AI által jelentősen befolyásolható hazai médiapiacról készített a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság(NMHH).
Ez egyebek mellett megállapítja, hogy nálunk is versenyhátrányba kerülhetnek azok a médiavállalatok, amelyek nem élnek az AI adta új lehetőségekkel.
Márpedig a hazai piacon a generatív AI-megoldások használata még kísérleti stádiumban van. A ChatGPT-t már sokan kipróbálták, de a visszajelzések alapján az inkább nehézségeket hozott magával, mintsem hatékonyságnövekedést.
Ennek egyfelől oka lehet a szükséges kompetenciák hiánya, másfelől az is, hogy magyar nyelven ma még nem eléggé fejlettek az AI-megoldások.
Az új megoldások a tanulmány szerint már készen állnak, hogy aktívan támogassák a magyar médiapiacot, de a fenti problémák mellett az újságírók fenntartásai miatt sem valószínű, hogy mindez fél éven belül megvalósulna.
Arról nem is beszélve, hogy az így készült cikkekből kimaradhatnak fontos hivatkozások az eredeti forrásra, amik valós szerzői jogi problémákat okozhatnak. (A szerk.)
Egy-két éven belül viszont a technológiával már akár hírügyeleteket is lehet biztosítani. Az AI szerepet játszhat a kritikus forrásellenőrzésben vagy az álhírek kiszűrésében is.
Megjelenhetnek olyan tartalmak is, amelyek teljesen automatizáltan jönnek létre, és már csak ellenőrzésre várnak. A sporthírek vagy az időjárás-jelentések már most is teljesen automatizálhatók lennének, itt elképzelhető, hogy a tartalomgyártók 2-3 éven belül az ellenőrzést is elengedik.
A kutatásból kiderült az is, hogy a magyar internetezők harmada használta már aktívan a mesterséges intelligenciát, vagyis adott már közvetlenül utasításokat AI-szoftvernek.
Körülbelül 15 százalékuk alkalmanként, mintegy 3 százalék pedig rendszeresen használ ilyen technológiát. Akik használták inkább pozitívan gondolkoznak az AI-ról, és főként munkaerőpiaci előnyöket látnak az alkalmazásában.
Negyven százalékuk az adminisztratív terhek csökkenését várja, harmad-harmad arányban pedig a munkához szükséges idő mérséklődését, illetve a munkaminőség javulását valószínűsítik.
A válaszadók fele tartja elképzelhetőnek, hogy emiatt a heti munkaidő tíz év múlva már négy napra csökken. A várakozások itt is előhozzák bizonyos munkakörök megszűnését, jelentő átalakítását is.
A legtöbben az informatikusok esetében számítanak változásra, de sokak szerint átalakul az újságírói, az oktatói, a pedagógusi, a könyvelői és az asszisztensi munkakör is.
A megkérdezettek mintegy fele az ügyfélszolgálat, az egészségügy, a közlekedés, az oktatás területén is hasznosnak tartja az AI alkalmazását, miközben a média és a művészetek esetében kevésbé tartanak ettől és kevésbé értékelik ezeket a megoldásokat.
