Magyarország is felkerült már azon országok listájára, amelyek készen állnak az autonóm közlekedésre. A KPMG friss felmérése alapján elmondhatjuk, hogy már fent vagyunk a térképen, de a tempót nem mi diktáljuk.
A tanácsadó cég a témában idén is komplex felmérést végzett négy fontos elemre alapozva: hol tart adott országban a szabályozói, a technológiai és az innovációs környezet, az infrastruktúra kialakítása és a fogyasztói hozzáállás. A kutatás megállapítja, hogy az önvezetés témáját övező „felhajtás” lassan alábbhagy, és a józan építkezés fázisába lép a technológiai környezet.
Előretörnek az ázsiai országok
A tavaly is vizsgált 25-ből a legtöbb ország(17) növelte a pontszámát. A távol-keleti régió előretörése viszont nagyon látványos: Dél-Korea a 12. helyről a 7. helyre ugrott, míg a szoros versenyben Szingapúr vette át az első helyet, Hollandiát lekörözve. Az első ötbe még Norvégia, az USA, és Finnország fért be, ez utóbbi nem mást, mint Svédországot utasítva maga mögé, ami azt is jelenti, hogy Észak-Európa a másik fontos bölcsője az autonóm közlekedésnek.
Magyarország idén a 30 vizsgált országból a 25. helyet kapta meg, míg 2019-ben 21. volt a 25-ből. Az önvezető autózás területén itthon nemcsak a Magyarországon jelenlévő autómárkák és beszállítóik aktívak (mint a Bosch, a Continental, a Knorr-Bremse vagy a ThyssenKrupp), hanem számos független magyar intézmény és vállalkozás is.
Már 2015 szeptemberében megalakult a RECAR Autonóm Jármű Kutató Központ a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának (KJK) gondozásában, amelyhez csatlakozott a BME VIK, az ELTE IK és az MTA SZTAKI is – emlékeztetnek a tanácsadó hazai szakértői.
Magyarország a kínálati oldalon
Zalaegerszegen épült a tesztpálya, ahol többek között egy Smart City Zone nevű városi szimulációs környezet ad lehetőséget az önvezető autók tesztelésére, a kapcsolódó töltési és kommunikációs infrastruktúra fejlesztéseinek demonstrálására, köztük a Magyar Telekom és a T-Systems jóvoltából az 5G tesztelésére is. A zalai tesztpálya a kapcsolódó M76-os főút révén intelligens gyorsforgalmi szakaszt is kaphat a jövőben.
Az önvezetés terén említésre méltó országok térképére nemcsak a startupként induló rendszerfejlesztő, a fehér-zöld tesztautóival országszerte felbukkanó AImotive rakja Magyarországot, hanem az itt megtelepedő külföldi cégek kutatás-fejlesztési tevékenysége is.
A Continental 100 hardver és szoftver szakembert alkalmazó kutatás-fejlesztési központot nyitott, a ThyssenKrupp önvezető kormányrendszereket fejleszt, míg a Knorr-Bremse autonóm teherjárművek, a Bosch pedig szenzorok fejlesztésével foglalkozik Magyarországon.
Nemcsak a német multik aktívak idehaza a K+F-ben, a Jaguar Land Rover is 100 fős tervezői irodát nyitott, a Vodafone pedig az Almotive-val és a holland Here Technologies-zal közösen a fizetést is intéző online parkolási rendszert fejleszt mélygarázsok számára.
Ezek a példák is jól mutatják, hogy Magyarország elsősorban a kínálati oldalon tud becsatlakozni, a járműipar és a távközlés metszetét adó új technológiák fejlesztési helyszíneként és beszállítójaként. A felhasználói oldalon viszont nem várható, hogy húzóerőt képvisel a magyar piac – állapítja meg a kutatás.
Nálunk kormányzati szerv koordinálja az önvezető fejlesztéseket
A szabályozói környezet alakulása sok tekintetben meghatározza a többi pillér teljesítményét is. Ebben a pillérben a KPMG azt mérte fel, hogy az adott országok hogyan szabályozzák az önvezető autók tesztelését, forgalomban való megjelenését, mennyire hatékonyak az új jogszabályok kialakításában és bevezetésében, milyen a kormányzat viszonya az iparággal, mennyire támogatja az innovációt és mennyire nyitott az adatmegosztással járó kollaborációk terén. Az élen járó országok Szingapúr, az Egyesült Királyság és Hollandia, a sereghajtók India, Mexikó és Brazília.
Bár összességében itt a 25. helyen végeztünk, abban élenjárónak ítéli a tanulmány Magyarországot, hogy nálunk külön kormányzati ügynökség foglalkozik az önvezető ágazati fejlesztésekkel, míg más országokban ezeket a kompetenciákat általában delegálják különböző szervezeteknek.
A vizsgálat második pillére az országok technológiai ökoszisztémáját méri fel: hány fejlesztő vállalkozás vagy klaszter működik az országban, hány szabadalmat nyújtottak be, menyire elérhető a legújabb technológia, milyen szinten áll a mesterséges intelligencia, mennyire fejlettek a felhőmegoldások vagy a dolgok internetére (IoT) épülő hálózati technológiák.
Nem meglepő, módon itt az USA jár az élen. A hagyományosan magas technológiai fejlettséggel rendelkező országok, mint Japán, Dél-Korea és Németország a legerősebbek a benyújtott szabadalmak területén. A technológiai felkészültséget erősíti az is, ha egy országban megvetik a lábukat a nagy márkákat kiszolgáló alkatrészgyártók, kifejezetten önvezető technológiákra szakosodott cégekbe történő bevásárlással. Ebben Izrael emelkedik ki a tömegből, mint az egy főre vetítve legtöbb ilyen befektetést befogadó nemzet, de jól szerepelt Németország és természetesen az USA is.
Az is kézenfekvőnek tűnik, hogy az önvezető autókra való készenlét összefügg az elektromos autók piaci részesedésével, ezen a területen Észak-Európa a legerősebb: Norvégia, Hollandia és Svédország végeztek az élen. Idén ebben a pillérben már a kiberbiztonsági megfontolásokat is vizsgálták, ezen a területen az USA mellett jól szerepelt az Egyesült Királyság is, a sereghajtóknak pedig Brazília, Chile és Csehország bizonyultak.
Az infrastruktúra vizsgálatában olyan tényezőkre fókuszáltak, mint az útfelület minősége, az utak egyértelmű kijelölése, a közlekedési jelek láthatósága, de ugyancsak ebbe a pillérbe tartozott a mobil kommunikációs infrastruktúra fejlettsége, hiszen az önvezető autók óriási adatforgalmat generálnak.
Szélessávú internet szempontjából Ausztrália és Szingapúr vitte a pálmát, az internet sebessége az Egyesült Arab Emirátusban a legjobb, az utak minősége viszont Szingapúrban a legmegfelelőbb.
A felhasználói hozzáállásban még van hová fejlődnünk
A felhasználói hozzáállás a kutatás legérdekesebb pillére, hiszen, ha mi, emberek nem fogadjuk el az önmagukat vezető autókat, akkor az új iparágnak nem lesz felvevő piaca. Nem meglepő, hogy az információ-technológiát jól kezelő országok végeznek itt is az élen, Svédország, az USA, Finnország, Dél-Korea.
A tanulmány az autómegosztás piaci mutatóját is vizsgálta, feltételezve, hogy azok a fogyasztók hajlandóbbak az önvezető autókat elfogadni, akik aktívabban használják az autómegosztó szolgáltatásokat. Nem meglepő, hogy ebben Kína élen jár, hiszen ott szigorúan korlátozzák a gépjármű tulajdonlást. A másik végletet az olaszok képviselik, akik a legkevésbé hajlandóak feladni a vezetés élményét.
Magyarország ebbéli pozícióit viszont elsősorban a digitális készségek alacsony elterjedtsége rontja, ami rányomja bélyegét az önvezetési technológiák elfogadottságára is.
