Visszaesés volt tapasztalható az év első felében az okostelefon-értékesítésben, a szélesebb képernyős modellek iránti kereslet viszont új lendületet adhat a piacnak Európában és világon egyaránt. A Xiaomi–rali eljutott Magyarországra is, mit várnak a márkától az elemzők?
Úgy tűnik, Európában szép lassan már mindenkinek van a birtokában legalább egy okostelefon, így a gyártóknak inkább a pangásra, rossz esetben a piac némi zsugorodására kell felkészülniük a következő időszakban.
A régióban egyre többen keresik a drágább modelleket
Az IDC legutóbbi összesítése szerint az Oroszországot és a FÁK-országokat magában foglaló úgymond teljes Európában ugyanis az idei második negyedévben nem sikerült hozni a tavalyi 44,9 milliós eladási számot sem.
Az úgynevezett „mag Európában” még kevésbé ígéretes a kép. Nyugat-Európa legtöbb országában értékben is elmaradt az okostelefon biznisz a tavalyitól, igaz a kép ennél árnyaltabb. Franciaországban és Olaszországban élénkült a piac, Közép-Kelet-Európában pedig folytatódott a trend, a kereslet látványosan fordult a drágább modellek felé, és a régióban emiatt is nagyobb bevételre tehettek szert a gyártók.
Az Európai Unióban a készülékek átlagárai 10 százalékkal csökkentek, uniós átlagszinten viszont megfordulni látszik a trend, a magasabb árú készülékek iránti kereslet eddigi növekedésében.
Az öreg kontinensen jó negyedévet zárhatott a Huawei, amit főleg a P20 sorozatnak köszönhet, a standard modell mellett sikerült jól beáraznia a P20 Lite-ot és a prémium kategóriás P20 Pro-t is. A cég saját összesítése szerint a kínai márka a P20-ból és a P20 Pro-ból a termékek márciusi bevezetését követő első öt hónapban világszerte tízmillió készüléket értékesített. Különösen jól teljesítettek a kínai és nyugat-európai piacokon, ahol elődeikhez képest másfélszeres eladási számot produkáltak. A P20 széria Magyarországon is népszerű lett, a csúcskategóriás P20 Pro eladási számai augusztus végéig 141 százalékkal bizonyultak jobbnak a Huawei Mate 10 Pro-hoz képest, míg a P20 széria készülékeiből 169 százalékkal többet adtak el, mint a P10 szériából.
Európában a modell ezzel fej-fej mellett végzett a Samsung csúcskategóriás készülékével a Galaxy S9-cel. Árban a P20 Pro megegyezik az S9-cel, a Lite verzió azonban kevesebb, mint a felébe kerül.
Újabb kínai kihívó a piacon
Az okostelefon-árak európai esésében nagy szerepe van egy másik kínai márkának, a Xiaominak. A 2000-ben alapított távol-keleti startup 2016-ban jelent meg először a kontinensen, most viszont már nagy lendülettel igyekszik bevenni a nyugat-európai piacokat, miután a lengyel és különösen az orosz tesztüzem eredményesnek bizonyult. A Xiaomi az idei második negyedévben hatszor annyi telefont adott el az EU-ban, mint egy éve, készülékárai pedig jóval a piaci átlag alattiak.
Augusztus végén megnyílt az első magyarországi márkaboltja is Budapesten, ami a két éve változtatott üzleti modellre épül. A korábbi online, illetve szolgáltatói értékesítés után hibrid változatra váltottak, sajátmárkás boltokkal is megjelentek – Madrid, Barcelona, Milánó, Párizs, Bécs, Pozsony, Varsó,, Wroclaw, Krakkó és Prága után – most már nálunk is.
A Xiaomi Magyarországon az első félévet tekintve egyelőre elhanyagolható mennyiséget fed le a teljes piacon – mondta a digitrend-i megkeresésére Tóth László, az IDC elemzője. Hozzátette: annak is jelentős része szürke-, illetve magánimport. A budapesti boltnyitás jelentősége inkább a hosszú távú márkaépités szempontjából jelentős. Rövid távon talán a piacot fehéritheti ki, kevésbé az összeladást növeli.
Amúgy a magyarországi okostelefon-piacon az év első felében 9 százalékkal 1,2 millió darabra bővült az értékesítés, ami egyszeri, logisztikai okokkal magyarázható hatások eredménye. Maga a piac érdemben nem növekszik 1-2 százaléknál többel. Itthon az Apple, a Huawei ( a Honorral együtt) és a Samsung a vezető hármas. Ebben jó pár negyedéve nincs változás – tette hozzá az elemző. Felmérésük szerint az átlagár, amely jelenleg 310 dollár, folyamatosan növekszik – részben amiatt, hogy bővül a felsőkategóriás telefonok részesedése és átlagára, részben pedig a középkategóriás készülékek erősödnek a belépőszintűek rovására.
Gyorsan váltunk nagyobb képernyőre
Jó hír a gyártóknak, hogy az európai fogyasztókat nem kell sokáig győzködni arról, hogy vegyenek nagyobb képernyőjű készüléket, amit az is indokol, hogy az emberek egyre több videós tartalmat néznek.
Egy éve az EU-ban eladott androidos okostelefonok zöme 16:9-es képméret volt, ez a kategória most épp, hogy a felére rúg az idei második negyedévben. Helyettük gyorsan növekszik a 18:9 és a 18,5:9 képarányúaké, sőt néhány modellé már eléri a 19,5:9-es méretet.
A phabletként ismert kategóriába úgy látszik a videó lehel új életet – vélekednek a piackutatók. Az új Samsung Note 9 például már egy 18,5:9 képarányú eszköz. A váltáshoz az is kellett, hogy a gyártók felismerjék a széles képernyőjű modelleket érdemes úgy áttervezni, hogy az eszközt egy kézben tartva is lehessen kezelni. A régebbi phabletek használhatóságával kapcsolatban ugyanis gyakran merült fel ez a kritika. Az új nagy képernyőjű telefonok a rövidebb oldalukon keskenyebbek, így növelhető majd a felhasználói bázis – állítják a szakértők.
Az IDC-nél azzal számolnak, hogy a nagyobb képernyő az év hátralévő részében egyre több nem prémiumkategóriás modellben is megjelenik.
Van remény a globális trendfordulóra
Az év eddig eltelt időszakában világméretekben sem volt rózsásabb a helyzet az okostelefon-piacon, de nem kell csüggedni, az elemzők szerint lanyha fordulat várható, 2019-től 2022-ig alacsony egyszámjegyű bővüléssel lehet számolni.
Az IDC előrejelzése szerint ebben az évben összességében 0,7 százalékos lesz a globális csökkenés, ami azt jelenti, hogy a 2017-es 1,465 milliárd darabos értékesítés után idén jó esetben 1,455 milliárd eladása várható. Ehhez viszont az év második fele, már ha szerény 1,1 százalékos mértékű, de növekedést mutat majd, ami valószínűleg a szezonálisan legerősebb negyedik negyed hajt majd. Közép távon, 2022-re az IDC a világméretű okostelefon-piacot 1,646 milliárdosra becsüli.
Ami a készüléktípusokat illeti, a növekedést leginkább a már említett nagyképernyős (5,5 hüvelyktől felfelé)eszközök generálják. Az idén ez a kategória teszi ki az összeladások 64,7 százalékát, ami 941,6 millió eladott készüléket jelent, szemben a tavalyi 623,2 millióval és a 42,5 százalékkal. Négy év múlva az újonnan eladott nagyképernyős okos mobilok száma meghaladja az 1,39 milliárd darabot, ami akkora a teljes piac 84,5 százalékát jelenti majd.
Az is látszik, hogy a feltörekvő kínai márkák, Huawei, OPPO, vivo és a Xiaomi főként ezt a hullámot akarják meglovagolni, de ebbe a folyamatba lesz némi beleszólása az Apple-nek és a többi éllovas gyártónak is.
Hogy állunk a platformokkal?
Ami biztos, marad az Android-fölény, a vizsgált időszak végén ezeknek az eszközöknek az aránya már eléri a 85 százalékot, mennyiségben az 1,41 milliárdot, amihez a következő években fel kell tudni mutatni egy átlagos 2,4 százalékos éves növekedést.
Mindezt úgy, hogy közben az Android okostelefonok átlagos eladási ára növekszik majd. Az IDC várakozásai szerint idén az átlagár 262 dollár lesz, ami 11,4 százalékkal több a tavalyinál. A jövő évtől már csak egyszámjegyű drágulással számolnak az elemzők.
Az iOS operációs rendszerű iPhone-ok értékesítése 2018-ban 2,1 százalékkal bővül 220,4 millió darabra. A következő években is mintegy évi 2 százalékos növekedéssel számolhat az almalogójú gyártó, amely 2022-ben már 238,5 milliós eladást kalkulálhat.
