Európai kutatók dolgoznak egy ideje már azon, hogy a kontinens is megtalálja a helyét a keresőmotorok világában. Legyenek minél nagyobb számban az európaiak számára relevánsabb helyi információkat nyújtó helyi keresőmotorok.
A kutatók egyike Megi Sharikadze, a müncheni Leibniz Szuperszámítógépes Központ kutatásvezetője először akkor érezte a helyi keresőmotorok hiányát, amikor a lakóhelyéhez legközelebbi postahivatalt kereste.
A Google Maps több éven keresztül egy, a lakóhelyétől meglehetősen messze lévő postahivatalhoz irányította. A kutató azonban tovább keresve, közvetlenül a német posta weboldalán megtalálta az otthonához sokkal közelebbi postafiókot.
„Ez ráébresztett arra, hogy több olyan speciális keresőmotorra lenne szükség, amely alkalmasabb a helyi infrastruktúra feltérképezésére” – nyilatkozta a témát feldolgozó Horizon magazinnak Megi Sharikadze.
Privát kapuőrök vigyázzák a szabadnak szánt információkat
A szakértő most a 2022. szeptemberében indult OpenWebSearch.EU nevű, uniós finanszírozású kutatási kezdeményezés részese, amely 14 neves kutató- és számítástechnikai központot fogott össze.
A projektet a keresőmotorok piacának kiegyensúlyozatlansága miatti aggodalmak inspirálták, és az európai internetes keresőmotorok infrastrukturális hátterének a megteremtésén dolgozik.
Annak ellenére, hogy a webes keresés a digitális gazdaság gerincét képezi, és az elmúlt három évtizedben a mindennapi élet szerves részévé vált, a területet csupán néhány privát „kapuőr”, mint a Google, a Microsoft, a Baidu vagy a Yandex uralja, azon belül is a meghatározó szereplő– a Google.
Olyannyira, hogy a nyelvek többségében igeként már meg is honosodott a „to google”, vagy nálunk a guglizás. Jelenleg a Google messze a világ leggyakrabban használt keresőmotorja, 90,5%-os globális piaci részesedéssel.
A keresőóriás erőfölényét idén az amerikai igazságügyi minisztérium által indított perben jogellenes monopóliumnak minősítették, az EU legfelsőbb bírósága pedig ugyancsak pénzbírsággal sújtotta a vállalatot, erőfölényével való visszaélésre hivatkozva.
A szinte monopolizált helyzetre elmondható, hogy az információ, mint közjószág, amelyhez szabad és átlátható hozzáférést kellene biztosítani, már nem áll nyilvános ellenőrzés alatt.
Az uniós projektre kitűzött három év során a kutatók egy nyílt európai webindex (OWI) magját dolgozzák ki, amely az új európai internetes keresés alapját képezi majd.
„Szeretnénk felhatalmazni az európai közösségeket, hogy könnyen szűrhessék és megtalálhassák a világháló számukra releváns részeit” – mondja Michael Granitzer, a németországi Passaui Egyetem adattudományi professzora, az OpenWebSearch.EU koordinátora.
A néhány európai keresőmotor is az amerikai cégek keresési eredményeire támaszkodik
Létezik néhány európai keresőmotor, de ezek többnyire az amerikai cégek, például a Google és a Bing keresési eredményeit használják. Az európai digitális világot is az amerikai székhelyű IT-cégek uralják – emeli ki a magazinban megjelent írás.
Ez azt jelenti, hogy nemcsak sok pénzt keresnek, de rengeteg információt és adatot is gyűjtenek a felhasználóikról. Az EU válasza erre az idén márciusban hatályba lépett digitális piaci törvény, amelynek célja, hogy megakadályozza, hogy ezek a nagyobb vállalatok tisztességtelen gyakorlatokat alkalmazzanak az előnyük megtartása érdekében.
Ily módon a technológiai startupok, például a keresőmotorokat gyártó cégek anélkül versenyezhetnek, hogy tisztességtelen feltételek korlátoznák a munkájukat.
Az OpenWebSearch.EU kutatói által fejlesztendő európai nyílt webindex (OWI) magját a fejlesztők felhasználhatják saját, testre szabott keresőmotorjaik létrehozásához.
Az OWI egy olyan digitális infrastruktúra, amely strukturált formában tartalmazza az adatkészleteket, amelyeket a végfelhasználóknak információt küldő keresőmotorok használhatnak.
Az európai OWI kiépítésének egyik oka, hogy az EU-ban más adatvédelmi törvények érvényesek, mint az Egyesült Államokban, ahol a Google székhelye is található.
Az OWI azt is jelenti, hogy az infrastruktúra az európai törvények köré épül. Emellett Európában nagyobb a nyelvi sokszínűség, és az OWI célja, hogy több nyelvet is támogasson.
Az OpenWebSearch.EU csapatában 14 olyan jelentős európai kutatóközpont vesz részt, köztük a már említett Leibniz Szuperszámítógépes Központ. További partner a CERN – a WWW-szerverek eredeti indexének otthona – és a németországi székhelyű Open Search Foundation, amely az internet nyitottabbá és átláthatóbbá tételét tűzte ki célul.
A keresőmotorok létrehozásához olyan erőforrásokhoz kell hozzáférni, amelyekkel sokan nem rendelkeznek. A projektpartnerek úgy vélik, hogy az európai infrastruktúrát használó index létrehozása csökkenteni fogja a belépési korlátot azok számára, akik Európában új keresőmotorok létrehozásában érdekeltek.
Az első három felhasználói példa
Jelenleg három olyan felhasználói példa van már folyamatban, amelyekben az OWI segítségével fejlesztik a keresőmotort, köztük egy olyan, amely a szlovéniai éttermek keresőjeként fog működni.
Egy másik keresőmotor pedig internetes adatokat kombinál a földtudományi adatokkal, ami hasznos lehet a környezetkutatók számára.
