Egyre több a kihívás az informatikai biztonságban. Megjelentek az okos technológiák generálta veszélyek is. Minden virtuális ablak, amit megnyitunk, növeli a fenyegetettségünket – mondja Gonzalo Usandizaga.

Micro Focus

A Micro Focus feltörekvő piacokért felelős vezérigazgatója nemrégiben Budapesten járt. A cég tavaly nálunk nyitott kompetenciaközpontjáról és a biztonsági piac átalakulásáról beszélgettünk.

Mi volt az elsődleges célja a mostani látogatásnak?

Gonzalo UsandizagaGonzalo Usandizaga: A régióban Budapest volt az egyik olyan város, ahol jelentős beruházásra szántuk el magunkat. Egy évvel ezelőtt indítottuk el biztonsági szakértői központunkat, az Enterprise Security Centert(ESC).

Többek között azért jöttem most, hogy megnézzem, hogyan fejlődött a kompetenciaközpont, ami jó alkalom volt arra is, hogy találkozzam az ügyfeleinkkel, illetve üzleti kérdésekben egyeztessek a munkatársakkal.

A kompetenciaközpont tavaly ilyenkor 10 fővel indult, azzal az ígérettel, hogy a létszám egy-másfél éven belül minimum megduplázódik. Hol tart most a bővítés, és mennyire elégedett a régió vezetése az itt folyó munkával?

G.U.: Ami a kérdés második felét illeti, nagyon elégedettek vagyunk. A helyi menedzsment olyan eredményekről számolt be, amelyek bőven meghaladják az első évre vonatkozó terveket és az én személyes várakozásaimat is. Ami pedig a létszámot illeti, nagyjából ott vagyunk a tervezett duplázásnál.

Az utóbbi években a Micro Focus növekedése látványos fúziókon és felvásárlásokon(M&A) alapult. Hogyan folytatódik ez a jövőben? Az M&A modell jóval drágább az organikus növekedésnél. Mikor fognak ezek a befektetések megtérülni?

G.U.: A cég az eltelt 10 év alatt mintegy 50 felvásárlást hajtott végre, de szögezzük le, hogy a növekedésünk részben organikus is volt. Ami a nem organikus növekedést illeti, ha visszatekintünk a tíz évvel ezelőtti Micro Focusra, 2008-ban még csak egy 200 millió dollár bevételű társaságról beszélhettünk ezer fő körüli alkalmazottal.

Mára a Micro Focus egy több mint 4 milliárd dollár forgalmú társasággá nőtte ki magát, a munkatársaink száma pedig meghaladja a 14 ezret. A felvásárlások sorában két fontos mérföldkőről beszélhetünk, az egyik az Attachmate akvizíciója volt 2012-ben, de még ennél is nagyobbnak számít a HPE szoftverágának megvétele 2016-ban. Utóbbival érkeztem magam is a Micro Focushoz.

A felvásárlásokkal a jövőben sem áll le a cég. Hat hónappal ezelőtt a mesterséges intelligenciában(AI), gépi tanulásban(ML) erős kanadai Interset céget vettük meg.

A jól végrehajtott nem organikus növekedés másik meghatározó haszna, hogy elértük azt a vállalatméretet, amelynél a nagyvállalatok már szívesebben kötnek hosszabb távú partneri beszállítói kapcsolatot velünk. Magyarországon is a nagyvállalatok, a bankok a meghatározó ügyfeleink.

Hogyan sikerült a nagyobb méretű felvásárlások, főként a HPE szoftverrészlegének integrációját végrehajtani? Mi lett a párhuzamos profilokkal? Milyen nagyobb feladatok maradtak még ezekkel kapcsolatban?

G.U.: A portfoliónkba jelenleg több mint 300 termék tartozik, amelyeket négy fókuszterületre – hibrid IT, enterprisedevops, kiberbiztonság és prediktív analitika – osztunk. Amikor a Micro Focus megvette a HPE szoftverüzletágát, belülről nézve sem láttam nagy átfedéseket, maximum 2-3 terméknél. A vállalati befektetési szakemberek nagyon jól kiválasztották azokat a cégeket, amelyeknél csak minimális párhuzamosság volt felfedezhető.

Így tehát a termékalapú átfedések kezelése nem tartozott a nagy kihívások közé. A valódi kihívás inkább a különféle IT-rendszerek szintjén jelentkezett: hogyan lehet összefésülni a Micro Focus IT-rendszerét az HPE-ével, illetve a korábban általa felvásárolt cégektől örökölt rendszerekkel.

A Micro Focus mára igen széles biztonsági portfólióval rendelkezik, de mi az, ami még hiányzik belőle?

G.U.: Hogy őszinte legyek,igazából az hiányzik, amiről még nem is tudunk. A gond ugyanis az, hogy a „rosszfiúk” vagyis a kiberbűnözők egy-két lépéssel folyamatosan előttünk járnak. A mostani problémákra tudjuk a megfelelő válaszokat, de hogy mi lesz a következő években, azt nem tudjuk megjósolni.

Akkor beszéljünk a jelenről. Most mi lenne a legsürgősebb feladata a cégeknek, hogy kizárják a támadókat?

G.U.: A peremvédelem ma már nem elegendő. Olyan átfogó biztonsági megoldásra van szükség, amely felügyeli a felhasználói jogosultságokat, védi az alkalmazásokat és az adatokat is. A termékpalettánk lefedi ezeket a területeket, és lehetővé teszi egy teljes biztonsági rendszer kiépítését. Magyarországon az első két szektorban erőteljesen fejlődtünk az elmúlt években, míg az adatvédelem piacán a célunk a tartalékok kiaknázása.

Az új digitális világ, a dolgok internete és az okos technológiák miatt kell-e változtatnunk a biztonsághoz való viszonyunkon?

G.U.: Mindenekelőtt a gondolkodásunkat kell megváltoztatnunk, mert minden egyes virtuális ablak,amit kinyitunk, növeli a fenyegetettségünket. Erre egy közelmúltbeli példával tudok szolgálni. Az USA-ban történt egy kaszinóban Atlantic Cityben. A létesítmény az elképzelhető legnagyobb védelemmel volt felszerelve, a bűnözőknek mégis sikerült kulcsfontosságú adatokat megszerezni a rendszerből. Hogy mi segítette őket? Hát egy akvárium. A bűnözők annak a vízhőmérséklet-szabályozóján keresztül jutottak be a kaszinó rendszerébe. A vízhőfok-szabályozó ugyanis egy wifis szenzoron keresztül működött.

Az olyan új technológiák, mint a mesterséges intelligencia, az analitika, a gépi tanulás hogyan formálják át a biztonsági piac jövőjét?

G.U.: A felsorolt technológiákban egyre több szinergia fedezhető fel. Egyik zászlóshajó termékünk az ArcSight, amely képes ezekhez a technológiákhoz a megfelelő biztonsági képességet szállítani. Az említett Interset-felvásárlással éppen ezen a területen erősítettük a termék funkcionalitását.

A kiberbiztonság mellett, mint már említettem a hibrid IT-rendszerek menedzsmentje is nagy kihívás. Az egymástól eltérő rendszerek összehangolásában – ahogy mondani szoktuk – mi vállaljuk fel a ragasztó szerepét. Az ügyfelek korábbi befektetéseinek ugyanis fontos megőrizni az értékét. Mi azon kevés szállító közé tartozunk, akiknek van megoldásuk még a Cobol-alapú nagygépes rendszerekhez is.

Jó, hogy említette a Cobolt. Ha jól tudom, épp idén 60 éves ez a programozási nyelv. A programozási nyelvek folytonosan változó világában hogyan tudott a Cobol ilyen tisztes kort megérni?

G.U.: Hogy őszinte legyek, eleinte én is ezt kérdeztem magamtól. Korábban ugyanis nem volt dolgom a Cobollal, akkor kezdtem el foglalkozni vele, amikor átkerültem a Micro Focushoz. Kezdetben azt gondoltam, hogy csak egy elavult, régi rendszer. Az elmúlt két év alatt viszont számos olyan ügyféllel találkoztam, amely kincsként őrzi a Cobol-tudást, nehezen válik meg az ezen alapuló rendszereitől.

Hogy mi az erőssége? A programozási nyelv hatvan év alatt szinte tökéletessé fejlődött, tesztelődött. Ügyfélpanasz az ezen alapuló programokban nem szokott előfordulni, mondhatni az elégedettségi szint eléri a 100 százalékot.

Ez azt is jelenti, hogy az ügyfeleket nem sok minden motiválja, hogy egy jól működő rendszert átírjanak bármilyen ma divatos programnyelvre. Nekünk azonban erre is van olyan megoldásunk, amellyel úgy tudjuk modernizálni az infrastruktúrát, hogy a régi és az új technológiákat egyaránt támogatjuk, egyfajta hidat képezve köztük. Így a felhasználók megtarthatják hagyományos eszközeiket, de egyúttal fejlődhetnek is, lépést tartva a digitális átalakulással.