Úgy emlegetjük, mintha élő személy lenne, „aki” még megsértődni is tud, ha nem kellő udvariassággal kérjük a módosításokra. De mire jó a mesterséges intelligencia egy írónak? Erről beszélgettünk Papp Noémivel, aki nemrég megjelent első könyvéhez használta a majd mindent felforgató technológiát.
A 95. Ünnepi Könyvhétre jelent meg Papp Noémi: Az ezüstpénz átka című regénye, a kötet a bártfai füvesasszony trilógia első része. Bár a szerző a könyvhöz tartozó marketing vizualitásán neves festőművésszel és fotográfussal, Huszár Boglárkával dolgozik együtt, a tervezés során már ők sem tudták kihagyni az AI-t.
Ekkor vált az alkotás részévé az AI
„Mondhatjuk azt, hogy a folyamat legvégén, miután befejeztem a kéziratot. Az írásnál még eszembe sem jutott, hogy használjam. Az írás maga ugyanis egy olyan flow élmény, aminek az örömét kár átengedni egy okos algoritmusnak
Egy történelmi regénynél azonban számos vizuális kérdés merül fel: milyen ruhában járhattak akkor az emberek, egy füvesasszonynak milyen szerszámai lehettek?
Nincsenek fotók, festmények, korabeli leírások, főleg nem a polgári rétegről, legfeljebb az uralkodóról és a környezetéről. Így főként a fantáziám indult be a leírásoknál, hiszen a szereplők is nagyrészt fiktívek” – meséli Papp Noémi.
A könyv borítóját a kiadó terveztette meg, és bár ott is elindultak már a kezdeményezések, hogy az AI-t is bekapcsolják a folyamatokba, ennél a könyvnél ez végül hagyományos grafikai módon alakult.
Az AI sem ismerhet mindent
A mesterséges intelligenciával végül Huszár Boglárka kezdett el játszani, kíváncsi volt, hogy az író által elképzelt alakokat és helyszíneket hogyan formálja meg az AI.
A főszereplő füvesasszony Zsófia leírását az alapján adta meg, ahogyan a könyv elolvasása után a fejében élt. Szinte látta maga előtt, amint a mezőkön, erdőben sétál, és gyógynövényeket gyűjt. A ruhája lenvászon, a köténye kék vagy zöld posztóból készült.
A fotográfus számára meglepő volt, hogy az AI nagyon nehezen tudott elképzelni egy negyvenes vagy ötvenes éveiben járó nőt. Rendre fiatal arcot választott, ha pedig azt kérte tőle, hogy legyen idősebb, ugrott néhány évtizedet és hetven, nyolcvan évesnek kinéző figurát küldött.
Mivel ebből a korszakból feltehetően az AI is kevés háttéranyagból, képekből dolgozott, sokszor fulladt kudarcba a közös munka. Nem azt kapta, amit szeretett volna.
„Zsófia a történet szerint sokszor az unokájával indul növényeket gyűjtögetni. Kosár fekszik a karjukon, különböző eszközöket használnak. Ennyi információ azonban kevésnek bizonyult.
Amikor egy általa tervezett arcot már el tudtam fogadni, a kezei sosem sikerültek. Az főképp nem ment az AI-nak, hogy a nő karján feküdjön a kosár. Sokszor csak úgy lógott a levegőben. Ezen jókat nevettünk, főleg, amikor Zsófia konyháját úgy álmodta meg, hogy mondjuk egy vasalóból ötöt is tett az asztalra” – sorolja Huszár Boglárka.
Persze többféle programból lehet választani, ők az ingyenessel próbálkoztak, ami nyilván szerényebb tudással bír. Az sem mindegy, ki mennyit kísérletezik egy-egy képpel, mennyi ideig finomítja a saját meghatározásait. Vannak, akik ezt már profin művelik, de ők valójában csak játszani akartak.
A jól sikerült kép, ami többet adott, mint gondolták
Zsófia mellett egy vörös hajú lübecki kereskedő a főszereplő. Andreas leírása megdöbbentően azt adta vissza, amit elképzeltek. A vörös rakoncátlan tincsek, az átható kék szem, amiről annyi szó esik.
Napcserzett bőr, és a nő kedvéért megnövesztett arcszőrzet, hiszen Zsófia kíváncsi volt rá, a férfi szakálla is vöröses árnyalatú-e.
A fotográfus kissé oldalra fordított arcot kért, és amikor megjelent a monitorján, megdöbbenve látta, mennyire valósághű, pedig a karakter csak a fejükben és a könyvben létezett.
További kihívások és tanulságok
Nagyon pontosan kell megadni, mit is szeretnénk! Ha nem került bele a leírásba, hogy fotórealisztikus kép, akkor az AI Mátyás király korát rézkarcokkal vagy olyan technikával állította elő, ami arra a korra volt jellemző, legyen az akár olajfestmény is.
„Ez az egész egy varázslat, bár Bogi sok-sok képet készíttetett, némelyik annyira tetszett, hogy ha ne adj isten, film készülne a könyvből, ezt adnám oda a castingra! Ezt a férfit keressék meg, ő Andreas! Ezt a szobát így rendezzék be, így élt Zsófia! – folytatja Papp Noémi.
A kísérletezés végén még egy döbbenetes dolog történt velük. A neten szörfözés, kutatás egyik eredménye az lett, hogy az algoritmus feldobott számukra egy különleges lehetőséget.
Nem szőnyeget, lámpát vagy egyebet akart megvételre kínálni, hanem egy workshop lehetőségét, ahol gyógynövényekből készítettek füstölőket. Azonnal tudták, hogy ott a helyük, hiszen a regény egyik fejezetében a gyógynövényes füstölőknek nagy szerep jut.
A foglalkozást Ludányi Lili, egy nagyon fiatal nő tartotta, aki az írónő szerint Zsófia egyik reinkarnációja lehet. Béren él a Vadvirág teaházban, pont úgy, ahogy Zsófia, a főhős. Gyógynövényeket gyűjt a párjával, a padláson szárítja őket.
Fotói, amelyeket a közösségi médiába azóta is posztol, kísértetiesen azt a világot jelenítik meg, amit Papp Noémi elképzelt. Lenvászon ruhában, a karján kosárral indul el, hogy a természet ajándékát összegyűjtse, és mások egészségét ezzel támogass
Fotókredit: Bogart-photo.hu, AI, Vadvirág teaház
