A Vodafone most jelentette be, hogy augusztustól éles kereskedelmi szolgáltatásként teszi elérhetővé országos lefedettségű keskenysávú(NB)-IoT hálózatát. Időközben a piacról még hiányzó Telenor is reagált megkeresésünkre.
A szolgáltatás hazai bevezetése az anyavállalat a brit Vodafone Group közeljövőben kiépülő, legnagyobb nemzetközi NB-IoT hálózatfejlesztésének része, amely tíz európai országban, köztük Magyarországon valósul meg.
A hónap végén már kétezernél több bázisállomás lesz a hálózatban
Az országos lefedettségű NB-IoT hálózaton a potenciális ügyfelekként megcélzott önkormányzatok és vállalkozások szabadon tudnak digitális fejlesztéseket végrehajtani mind a települési, mind a vállalati infrastruktúrában, a gazdasági számos ágazatában. A bázisállomások száma augusztus végéig várhatóan meghaladja a kétezret.
A Vodafone Magyarország az IoT alkalmazások kapcsán legutóbb okosparkolási megoldását indította el. A megoldás elsőként teszt keretében Budapesten valósult meg 150 szenzorral. Ezt követően Székesfehérváron telepítettek száz darab NB-IoT megoldással működő parkolószenzort. A kereskedelmi indulást követően hamarosan a főváros V. kerületében épül ki egy 1500 parkolószenzort tartalmazó rendszer. A mobilalkalmazással egyben ki is fizethetjük az aktuális parkolási díjat.
A szenzorok ellenőrzik, hogy adott parkolóhely foglalt vagy szabad, amiről a szenzorba épített jeladó a szolgáltató NB-IoT hálózatát használva jelez a központi szervereknek. Az autósok egy mobil alkalmazáson keresztül találhatják meg a közeli szabad parkolóhelyeket, csökkentve a parkolóhely fizikai keresésével együtt járó feszültséget, és az ebből származó károsanyag-kibocsátást. A szolgáltató tesztcsomagot is kínál a vállalkozásoknak, hogy segítsen feltárni egy adott cégben az NB-IoT alkalmazások gyakorlati lehetőségeit.
„Az NB-IoT hálózat – vagy, ahogy mi hívjuk, a szenzorok hálózata – kis mennyiségű adatot tud nagy lefedettséggel továbbítani, így cellánként akár 10 ezer eszközt is képes kiszolgálni. Mivel a szenzorok a felhasználó által megadott időközönként ellenőrzik környezetüket, ezért energiával el nem látott területeken, elemmel akár 5 évig is működőképesek. A nagy jelerősség miatt pedig földfelszín alatti tereptárgyakból (garázsokból, közmű aknákból) is tudnak jelet biztosítani. A hálózat költséghatékonyan telepíthető és üzemeltethető”– mondja Király István, a Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese.
Mire jók még a szenzorhálózatok?
Az NB-IoT hálózatokat olyan használatra tervezték, ahol a szokásos gép-gép közötti(M2M) csatornák – mobilhálózat, DSL, WLAN, vagy Bluetooth – használata gazdaságtalan, vagy nem felel meg bizonyos felmerülő igényeknek, például, hogy beltéren is működjön.
- Okos mérés Az NB-IoT egyik legkézenfekvőbb felhasználási területe az okos mérés, a gáz- és vízórák adatainak továbbítása. A közüzemi fogyasztók nincsenek az elektromos hálózatra csatlakoztatva, és gyakran vannak olyan helyen(pincékben) elhelyezve, ahol a hagyományos mobilhálózati jel már gyenge, vagy egyáltalán nincs.
Az elemmel működő NB-IoT moduloknak nincs szükségük külső áramellátásra és a NB-IoT technológia jó beltéri lefedettséget biztosít. A szolgáltató ennek segítségével távolról is leolvashatja a mérőeszközt.
- Okos város A parkolás mellett az NB-IoT technológiát a közvilágításban is jól lehet hasznosítani. A megfelelő modulokkal ellátott lámpaoszlopok távolról kapcsolhatók, fényerejük is távolról szabályozható, sőt, hiba esetén riasztásra is képesek.
A szeméttárolókat is el lehet látni érzékelőkkel, amelyek jeleznek, ha megteltek. Ezzel optimalizálható a hulladékgyűjtő gépjárművek útvonala, csökkentve a költségeket. - Szállítás és logisztika Ezen a területen gyakran csak nagyon kevés információ továbbítására van szükség, nagyon kis adatcsomagokban, és sok esetben a valósidejűség sem számít. Konténer követés esetén például bőven elég a konténer helyének óránkénti meghatározása. Újratölthető tartályok vagy palackok esetében pedig az ipari folyadékok vagy gázok szintjét, nyomását, és hőmérsékletét is ellenőrizhetik. A vasúti szállítmányozók is könnyen beazonosíthatják egy adott kocsi pontos helyét.
- Ipari internet Az NB-IoT ipari felhasználásra is alkalmas, különösen, ha nem éri meg szélessávú hálózati(WLAN) kapcsolatot, vagy közeli átvitelre alkalmas berendezést kiépíteni. Az áruk raktári elhelyezkedésének beazonosítását segíti, ha a raklapot NB-IoT modullal látják el.
Az olaj és gázvezetékek esetében pedig az érzékelők fontos információkat szolgáltatnak a vezetékek nyomásával, áramlásával és esetleges szivárgásával kapcsolatban. A csővezetékek és nehezen hozzáférhető helyek esetében sokszor nem is áll rendelkezésre külső áramforrás. Az NB-IoT modulok, nem igényelnek karbantartást, és technológiának köszönhetően 15 – 20 decibellel nagyobb (közel hétszer akkora) területi lefedettséget lehet elérni mint a hagyományos mobilhálózatokkal. - Agrárium Az NB-IoT alkalmas mezőgazdasági felhasználásra is, olyan területeken, ahol nincs áramellátás vagy gyenge a térerő. Segítségével figyelni lehet a növényeket, az állatállományt, utóbbi által megelőzhető többek között a betegségek terjedése. Az erdőgazdálkodásban az olcsó érzékelők akár fákon is elhelyezhetők, hogy információt kapjunk a helyi hőmérsékletről, az esetleges füstről, vagy az uralkodó szélirányról.
- Követés, megfigyelés A technológia házikedvencek, vagy fontos értéktárgyaink megfigyelésére is alkalmas és jóval olcsóbb, mint a GSM követő.
Itthon már négy szolgáltatónál is működik élesben IoT-hálózat
A mobilszolgáltatókat tömörítő szakmai szövetség a GSMA statisztikái szerint idén május végéig 114 operátor kapcsolta be élesben az NB-IoT hálózatát. Nálunk a Vodafone-t megelőzően a Magyar Telekom, illetve leányvállalata a T-Systems épített ki hasonló keskenysávú technológián rendszert, amit tavaly november vége óta tett elérhetővé a hazai megoldások számára. A budapesti hálózat a Deutsche Telekom egész Európára kiterjedő Huawei technológián alapuló NB-IoT fejlesztéseinek egyik első állomásaként valósult meg.
A T-Systems a projekt keretében elsőként partnerprogramot indított, amelyben egyedi ajánlatot, közösségi felületet kínált, szakmai találkozókat, workshopok szervezett az üzleti vagy fejlesztő partnereknek. A HWSW értesülései szerint idén júniustól a Magyar Telekom már kereskedelmi szolgáltatásként is elérhetővé tette a hálózatát. Az első körben két díjcsomagot kínál az üzleti felhasználóknak.
Más technológiát használt fel IoT hálózatának a kiépítéséhez az Antenna Hungária és az Invitech. Mindkét társaság adottságából eredően nem építhetett a klasszikus GSM-hálózatokra, helyette a szélessávú LPWAN (Low Power Wide Area Network) technológiát, illetve azon belül a nagy hatótávolságú Long Range(LoRa) technológiát használja. Ezt is arra fejlesztették ki, hogy az eszközök a lehető legkisebb energiaszükséglet mellett továbbíthassanak kis adatcsomagokat.
Az Antenna Hungária 2017. tavaszán jelent meg a Balaton térségében a hálózatra épülő kereskedelmi szolgáltatásával, a SmartBoattal, a vitorlások számára fejlesztett, különféle szenzorokra épülő adatgyűjtő- és elemző rendszerrel.
Egy évvel később épült ki az Invitech budapesti hálózata, amely több vidéki várossal is kiegészült azóta. Ősztől pedig fix havidíj fejében elindult rajta a kereskedelmi szolgáltatás, amely magában foglalja az adatbiztonságot is.
A dolgok internete információink szerint aktuális téma a Telenornál is. Megkerestük a céget a terveikkel kapcsolatban, az alábbit válaszolták:
„A Narrowband- IoT technológia a mobil kommunikáció egyik markáns fejlődési iránya, amely számos potenciált rejt. Ezért reagálva az ügyfelek felől érkező célzott igényekre, bizonyos kiválasztott partnerekkel már közösen teszteljük, és a jövőben igény szerint mi is biztosítjuk a technológiát.”
Ezermilliárd dollárban mérhető globális piaci jövőkép
A hálózatos eszközökből 2015-ben még 15,41 milliárd darabot értékesítettek a világon a Statista adatai szerint. A piac idén már megközelítheti a 27 milliárdos mutatót, míg 2025-ben meghaladhatja a 75 milliárdot is. Ez azt jelenti, hogy tíz év alatt megötszöröződik ezeknek az eszközöknek a forgalma.
Az IoT-biznisz egésze a következő években is biztos és tartósan évi 25 százalék körüli bevétel növekedést ígér. A globális piac értéke a Fortune Business Insights friss előrejelzése szerint 2026-ra már elérheti a 1,11 ezer milliárd dollárt is.
Az IoT gyorsvonatra már Európa is felült, a dolgok internete 2019-ben Európában mintegy 171 milliárd dollárnak megfelelő bevételt jelenthet az ebben érdekelt vállalkozásoknak. A növekedés üteme várhatóan megközelíti a 20 százalékot.
Az IoT megoldások iránti étvágy Európa egészében egyre látványosabban növekszik, de ma még a fejlettebb Nyugat-Európa hasít ki belőle nagyobb szeletet. A közép- és kelet-európai térség országai együttesen a teljes európai IoT bevétel 7 százalékán osztoznak.
Jó üzletet remélhetnek a kontinens IoT szolgáltatói is, nekik a teljes európai IoT kasszából 60 milliárd dollárnyi jut. Dolgok internete szoftverekre 35 milliárd dollárnyit költünk, míg a hálózati kapcsolatok tovább építésére 10 milliárd dollárt fordítunk.
