Meglehetősen zűrzavaros helyzetet teremtett a koronavírus-járvány a magyarországi PC-piacon. Miközben a közép-kelet-európai régió más országaiban tavaly kétszámjegyű növekedés volt tapasztalható, itthon már a stagnálás körüli állapot is jónak tekinthető – mondja Tóth László az IDC Hungary elemzője.
A piackutató cég előzetes adatai szerint a tavalyi utolsó negyedévben együttesen 115 ezer hagyományosnak tekinthető PC jött be az országba: 29 ezer asztali gép, 84 ezer notebook, és 2 ezer munkaállomás. Ez a mennyiség 16 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál.
Kis országként sorban állunk a termékekért
Ezzel eléggé szembementünk a régióval, ahol az országok nagy része kétszámjegyű növekedést tudott felmutatni, volt köztük olyan, ahol akár 20-30 százalékos is volt a bővülés. A régiós átlag elérte a 21,5 százalékot. (A világpiacon pedig történetük legjobb évét zárhatták a hagyományos személyi számítógépek.)
„A mögöttes okokról egyelőre csak teóriák vannak, kicsi ország vagyunk, sorba kell állnunk a termékekért, merthogy a negyedik negyedévet még jobban befolyásolta a termékhiány. Egyes gyártók a bekerült mennyiség kétszeresét, vagy akár a háromszorosát is be tudták volna hozni, de egyszerűen nem kaptak. Az év végén pedig már mindent el lehetett adni, a felhasználási cél szempontjából még az sem számított, hogy adott gép üzleti, vagy konzumer modell” – sorolja Tóth László.
Hozzáteszi: egész évre jellemző volt az alkatrész szállítások akadozása, szinte nem volt olyan komponens, amiből ne lett volna hiány. Kijelző, processzor, csavar, wifi-kártya, minden, ami kell, főleg a notebookokba, abból ma sincs elég. Közülük az első kettő a legfájóbb, és emellé jön még a Covid-19 miatt extrém módon felfutott globális kereslet.
Nálunk hiányoznak a nagy oktatási célú állami beszerzések
Úgy véli az is szerepet játszhatott a helyzet számunkra kedvezőtlen alakulásában, hogy a járványra adott pozitív válaszként szinte mindenhol beindultak a digitális oktatáshoz kapcsolódó nagy készülékvásárlási projektek. Nyilván ezek kerülnek előtérbe, amikor a szállításokról kell dönteni.
„Az igényt növelte valamelyest a home office is, de a nagy üzletek az oktatásban vannak. Csehország, Bulgária, Románia százezres tételeket rendelt, nálunk pedig már jó ideje nincsenek ilyen látványos állami beszerzések. Az utolsó negyedévben volt ugyan egy 11-12 ezer darabos tétel, ami oktatási célra érkezett az országba, de ez csak a töredéke a lehetséges igénynek” – emelte ki az elemző.
Durván megugrottak az árak
Egy dolog nőtt nálunk az év végén: az ár. A növekedés mértéke elérte akár a 35 százalékot is. Ennek oka részben az áruhiány, részben az érdemi szállítások körül kialakult bizonytalanság, és nem kis részben a dollár/forint árfolyam kedvezőtlen változása volt.
Ami a múlt év egészét illeti, ott már kétszeresen is pozitívan teljesített a magyarországi piac. Az év során behozott közel félmillió PC-eszköz, mintegy 10 ezer darabbal haladta meg a tavalyelőttit. Ha viszont a belföldi tényleges eladásokat nézzük, ott akár 10 százalékos is lehet a növekedés.
Itt fontos megjegyezni, hogy más-más mutatót mérnek az egyes piackutatók. Az IDC az adott időszakra vonatkozó gyártói beszállításokat (sell-in) méri, más elemző cégek viszont a tényleges kiskereskedelmi eladásokat(sell-out) monitorozzák. A kettő között az eltéréseket a korábbi év(ek)ről megmaradt készletek okozzák. A 2020-as évet még több tízezer darabos készlettel indították a hazai nagykereskedők, akiknél aztán az áruhiány miatt ezek a készletek is szinte a nullára apadtak.
A múlt évben behozott félmillió darab PC-ből egyébként 404 ezer volt notebook, 87-88 ezer asztali gép és 6-7 ezer pedig munkaállomás. Ebből az asztali gép közel 10-15 százalékkal volt kevesebb, de a csökkenést kompenzálta a notebookok hasonló mértékű növekedése.
Ami a vevőkört illeti, a céges és a lakossági kereslet nagyon erőteljesen felfutott a távmunka és a távoktatás eszközigényei miatt, de hiányoztak az állami megrendelések.
„Alapvetően nem volt rossz év, hiszen egy közel stagnáló év nem számít rossznak a PC-piacon, inkább a globális és régiós összehasonlítás helyezi negatív kontextusba a dolgokat” – fogalmaz az elemző.
A szállítói piac élbolya évek óta változatlan
A gyártók szerinti piaci megoszlás nagyjából változatlan maradt, nálunk is ugyanazok a dobogósok mint a globális piacon, vagyis a Lenovo, a HP és a Dell. A hazai piac igencsak „fejnehéz” hárman együttvéve adják a piac 66 százalékát. Rajtuk kívül meghatározó szereplő még az Acer, az Apple és az Asus. (A két távol-keleti márka csak konzumer terméket hoz be, üzletit nem).
Rajtuk kívül lényegében még két márka van érzékelhető mennyiséggel jelen a hazai piacon. Egyikük a Huawei, ami relatíve új szereplőnek számít, részesedése viszont már a mérhető 1-1,5 százalékos kategóriába került, ami évi 4-5 ezer darabot jelent.
A régi szereplőnek számító MSI pedig újra nekifutott a magyar piacnak. A márkának most már van a magyar irodája is, és tavaly ugyancsak pár ezer darabot szállított az itteni disztribútorokhoz. A Microsoft Surface laptopok is megjelentek már nálunk, de jóval kisebb mennyiségben.
2021-re csak a bizonytalanság a biztos
Az elemző szerint egyelőre nem jók a kilátások 2021-re sem. Az alapanyaghiány az első két negyedévben még biztosan fenn fog állni, de sok szakértő szerint ez akár az egész évre igaz lehet. Az idei év nagy részére is a kínálatot jóval meghaladó keresletet valószínűsít Tóth László.
Jó hír ugyanakkor, hogy az árak idén már inkább stagnálni fognak, a sok bizonytalanság miatt a gyártók nem szívesen csökkentenék azokat. Ha pedig nem lesz nagyobb ellátási gond, akkor további drágulással sem kell számolni, mert mint a szakértő fogalmaz: „már így is nagyon elszálltak az árak”.
„Így ami biztos 2021-re, az a bizonytalanság. Normál esetben a tavalyi növekedést nem lehet már fenntartani, pár százalékos csökkenés várható, a disztributori készletek feltöltése miatt a sell-inben némi növekedés lesz, de a sell-outban inkább némi csökkenés. Nagy bizonytalansági tényező az állam, mint vásárló. Talán a választást megelőző fél évben mégis megvalósulnak a korábbról elmaradt oktatási projektek” – vázolja az idei kilátásokat Tóth László.
