A digitális világ fejlődése alapjaiban változtatja meg a mindennapjainkat, de kevesen látják olyan élesen ennek jelentőségét, mint azok, akik számára a technológia nem csupán egy kényelmi, segítő eszköz, hanem a függetlenség, a folyamatos külső segítség kérése nélküli élet lehetősége. Milyen szerepet játszik az akadálymentesítésben az AI?
A mesterséges intelligencia nemcsak a munkánkat alakítja át, hanem azt is, ahogyan gondolkodunk, tanulunk és kapcsolódunk egymáshoz. Miközben egyesek számára az AI kontrollt és hatékonyságot hoz, mások egzisztenciális szorongással reagálnak rá. A hatás pedig nem áll meg a munkahelyeken: a gyerekek fejlődésétől a tinédzserek érzelmi világáig egyre több területen jelennek meg a digitális korszak mentális következményei.
A mesterséges intelligencia(AI) nemcsak a munkát, hanem a gondolkodásunkat is átalakítja – és ez különösen igaz a gyerekekre. Rövidülő figyelemidő, algoritmusokra épülő kapcsolatok és teljesen új készségek iránti igény rajzolja át a jövőt. De vajon hanyatlásról vagy egy újfajta evolúcióról beszélünk? A válasz kulcsa a tudatos használatban és a szülői mintákban rejlik.
Hogyan lesz a kezdetben belső használatra szánt mesterséges intelligenciából(AI) üzlet és miért gondolja azt Suppan Márton, hogy egy olyan sikeres cégnek, mint a Peak, „valamit” vissza is kell adnia a közegnek, ahol működik? Ezek a kérdések is szerepeltek a „Mi és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast legutóbbi beszélgetésének a napirendjén.
Mióta a mesterséges intelligencia elérte a vállalatokat, szinte naponta merül fel, hogy mi lesz a pályakezdőkkel, hogyan találnak állást, ha az AI képes a helyettesítésükre? Varga Pál, a BME Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszékének a tanszékvezetője szerint a junior-kérdést másképp kellene vizsgálni.
Kóka János víziója egy olyan nemzeti program, amelyben 65 év alatt mindenki okoskarkötőt használna – hasonlóan a 65 felettiek „Gondosóra” programjához. A korábbi gazdasági miniszter, informatikai és egészségügyi vállalkozó szerint egy ilyen program alapjaiban változtathatná meg a magyar népegészségügyi mutatókat.
Az AI-forradalom egy ideje már új szakaszában jár, a csevegőbotok után megérkeztek a cselekvőképes ágensek, amelyek már nemcsak válaszolnak, hanem önállóan dolgoznak is. A londoni székhelyű, de magyar alapítású WeRobot AI kommunikációs vezetője, Andersen Dávid a „MI és más” adásában kitért rá, hogy miért jelent mérföldkövet az ágensek megjelenése, és miért igényel ez teljesen új gondolkodásmódot a felhasználóktól.
Kezdődik, vagy inkább már tart a digitális macska-egér játék az egyetemeken: a hallgatók egyre bátrabban bízzák a ChatGPT-re, vagy más AI eszközre a beadandóikat. Egy szegedi informatikus hallgató azonban olyan eszközt adott a tanárok kezébe, amely képes leleplezni a mesterséges intelligenciát – vagy annak használatát, használóját.
