Az Európai Unió területén már többé-kevésbé megoldott a probléma, de mit tegyünk, ha a világ más tájaira is utazunk? Ezeket érdemes figyelembe venni.
A külföldi mobilhasználat, vagyis a roaming az utóbbi hat évben jelentősen egyszerűsödött, köszönhetően az Európai Unió által bevezetett „Barangolj úgy, mint otthon!” szabályozásnak, ami egyes unión kívüli, 1-es díjzónába tartozó országokra is érvényes.
A díjak és a feltételek más díjzónákban viszont jelentősen eltérhetnek a megszokottól, és az sem mindegy milyen díjcsomagot használunk. A Yettel összegyűjtött pár hasznos tippet, külföldi tartózkodásunk idejére.
Díjzónák és roaminglimitek
Barangolásnak(roaming) az számít, amikor a hazai előfizetésünket más országban használjuk, azaz a külföldi szolgáltató hálózatán mobilnetezünk, indítunk vagy fogadunk hívást vagy SMS-t. (Nem tévesztendő össze a nemzetközi hívással, amikor az itthoni hálózatból indítunk külföldre hívást, amelynek díjai nem azonosak a roamingéval.)
Az 1-es díjzónába tartozó országokban nem, vagy csak bizonyos esetekben kell roamingdíjat fizetni a mobilfelhasználóknak. A hazai előfizetők ezekben az országokban alapesetben a magyarországi tarifának megfelelően használhatják a díjcsomagjukat, legyen szó adat-, hang- vagy SMS-forgalomról.
Európán belül ugyanakkor nem minden ország tartozik automatikusan az 1-es díjzónába, az olyan felkapott helyek, mint Montenegró, Svájc, Szerbia vagy Törökország ugyanis a 2-es díjzónába tartozik, ahol a roamingdíjak is magasabbak. Ajánlott előretájékozódni a célország díjzónájáról és feltételeiről.
A legtöbben a mobiladat forgalom kiszámíthatatlanságától tartanak. Nem árt megnézni, hogy a saját díjcsomagunk erre milyen lehetőséget kínál. Ha nem igazán a kedvünkre valót, még mindig ott vannak a roaming-adatjegyek, amelyekkel bátrabban lehet külföldön is mobilneteznünk.
A Yettel előfizetők esetében a borsos roamingszámlától az úgynevezett magasforgalmi limit, és a NetRoaming-figyelő szolgáltatás védi meg az ügyfelet. Az előbbivel az előfizetésünket egy előre meghatározott magasforgalmi összeghatárig használhatjuk.
Ha elérjük ennek a négyötödét, SMS-ben érkezik figyelmeztetés, 100%-nál pedig a szolgáltató korlátozza a forgalmat, ami külföldön elsősorban a hívások és az SMS korlátozását jelenti, de adathasználat esetén is bekövetkezik. A szolgáltatás automatikus, ezért ha külföldön szeretnénk a keretnél többet mobilozni, érdemes limitemelést kérni.
A NetRoaming-figyelő pedig kifejezetten az adatroaming-forgalom esetében szab meg egy felső költési határt az adott hónapra. Ez is automatikus szolgáltatás, de lemondható, illetve magasabb limit beállítására is van lehetőség.
A rutinszerű mobilozásnál ezekre érdemes figyelni
A mobilos alkalmazások automatikus frissítése nagy adatforgalmat generálhat, ami roaming környezetben magasabb költségekkel járhat. Érdemes még utazás előtt kikapcsolni ezt a funkciót a beállításokban, és ha később mégis frissítenénk, azt inkább wi-fi hálózaton tegyük.
Ha egyáltalán nem szeretnénk külföldön használni a mobilinternetet, akkor kapcsoljuk ki az adatroamingot, vagy a teljes mobil adatforgalmat.
Csapdákat rejthet az automatikus hálózatkeresési funkció is, főleg, ha határközeli, nem EU 1-es díjzónában tartozó térségekben járunk.
A mobilunkkal például épp az EU-tag Bulgáriában járunk, ahol az ottani határ közelében a készülékünk Szerbia vagy Macedónia felől erősebb jelet fogva átállhat utóbbiak mobilhálózatára, ahol viszont már a 2-es, illetve a 3-as díjzóna az érvényes. Ezt úgy kerülhetjük el, hogy a készüléken az automatikus hálózatkeresést kézi hálózatválasztásra állítsuk át.
Utazás előtt érdemes ellenőrizni az adott országban elérhető szolgáltatók listáját. Esetleges csatlakozási hiba esetén érdemes beállítani a manuális hálózatválasztást. Az is hasznos, ha a telefonunkban már alapból nemzetközi formátumban +36-os előhívóval tároljuk a telefonszámokat.
