Azt gondolná az ember (lánya), hogy a 21.században, legalább a világ fejlettebb részén már megvalósult a nemek közti egyenlőség, legyen szó a munkáról, fizetésről, a ranglétrán való előre jutásról. Nem lenne szabad, hogy a befektetők is hátrányosabban kezeljék a vállalkozásra kész nőket.
Már pedig az elmúlt napokban több olyan tanulmány is megjelent a Nemzetközi Nőnap kapcsán, ami a fent említett témákkal foglalkozik, ezekből válogattunk az összeállításunkhoz.
Ezekben az országokban jó nőként dolgozni
A PwC Women in Work Index elnevezésű tanulmányának az adataiból például kiderül, hogy a jelenlegi ütemben több mint 50 évre lesz szükség ahhoz, hogy az OECD mind a 33 tagországában megszűnjön a nemek közötti átlagos bérszakadék. Ez a 2021-ben mért 13,2%-ról 2022-ben 13,5%-ra nőtt.
Az elmúlt évtizedben az Index átlagos pontszáma a 2011-ben mért 56,3-ról 2022-re 68-ra nőtt. A javulás oka a nők munkaerő-piaci részvételi arányának 70,8%-ról 72,1%-ra növekedése, illetve a női munkanélküliségi ráta 6,4%-ról 5,3%-ra csökkenése.
Az index első helyén Luxemburg áll, majd Izland és Szlovénia következik. Az első tíz helyet döntően a skandináv országok foglalják el.
Magyarország egy helyet javított, és a 2021-es 16. helyről 2022-ben bekerült a top15-be. Az ország mutatója 3 ponttal (68,1-ről 71,1-re), a nők munkaerő-piaci részvételi aránya 1,2 százalékponttal 72,4%-ra emelkedett, a bérszakadék pedig 17,3%-ról 16,1%-ra csökkent.
„A javuló mutatók arra utalnak, hogy az ennek érdekében tett vállalati erőfeszítéseknek kezd megmutatkozni az eredménye. Ilyenek például a nők karrierfejlődését támogató céges programok vagy a kisgyermekes anyák reintegrációját és a rugalmas foglalkoztatási formákat alkalmazó jó gyakorlatok” – hangsúlyozza Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője.
A PwC Inclusion Matters kutatása megerősíti, hogy a fizetésbeli egyenlőtlenség különösen fájdalmas pont a nők számára: csak 39%-uk érzi úgy, hogy méltányos javadalmazásban részesül a munkájáért.
Jelentős különbség van a férfiak és a nők előléptetés és fizetésemelés-kérési hajlandósága között is.
Jó hír ugyanakkor, hogy a nők fluktuációs hajlandósága idén növekszik, már minden negyedik nő tervezi azt, hogy a következő egy évben munkahelyet vált, ami alig marad el a férfiakétól (27%).
A szervezeti kultúrán belül a magasabb befogadási pontszámmal rendelkező nők ugyanakkor 1,2-szer kisebb valószínűséggel váltanak munkahelyet és 1,7-szer nagyobb valószínűséggel keresnek aktívan lehetőségeket a tanulásra és az új készségek elsajátítására.
Szintén ők azok, akik nagyobb előnyökre számítanak a mesterséges intelligenciából adódóan a munkahelyükön, világos elképzelésük van arról, hogy a munkájukhoz szükséges készségek hogyan változnak a következő öt évben, és biztosabbak abban, hogy munkáltatójuk támogatni fogja a kulcsfontosságú készségek fejlesztését.
Növekedési pályán a női vezetők száma
A nők által betöltött felsővezetői pozíciók aránya világszerte 19,4%-ról 33,5%-ra nőtt két évtized alatt, de összességében nem ilyen rózsás a helyzet – derül ki a Grant Thornton üzleti tanácsadó Women in Business idei jelentéséből.
Jelenleg a felsővezetői pozíciók 33,5%-át töltik be nők világszerte, ami 2023 óta mindössze 1,1 százalékpontos növekedést jelent. A középvállalatok 19%-ának van női vezérigazgatója vagy ügyvezető igazgatója, szemben a 2023-as 28%-kal, ami viszont kimondottan jelentős csökkenés.
Ha a jelenlegi ütemben halad a nemek közti egyenlőség megvalósulása, 2053-ig várhatunk arra, hogy a nők és a férfiak azonos arányban töltsenek be vezetői pozíciókat a vállalatoknál.
Vannak olyan részterületek is, ahol a fejlődés sokkal nagyobb lendülettel halad. A középvállalatok 46%-ának van női HR-igazgatója, 39%-ának van női pénzügyi vezetője és 26%-ának női értékesítési igazgatója. Ez tíz év alatt mind a három területen 20-35%-os növekedést jelent.
Az elmúlt 12 hónapban a globális középvállalatok körében drámai visszarendeződés volt tapasztalható az irodai munkavégzés felé. Tavalyelőtt még a vállalkozásoknak csak 36%-a dolgozott elsősorban irodai helyszínen, egy évvel később ez a szám már eléri a 47%-ot, s míg korábban a hibrid munkavégzés lehetőségét a vállalatok 53%-a kínálta fel munkavállalóinak, mára ez az arány is 45%-ra csökkent.
A visszaesés hátterében a számok alapján egyértelműen a férfi vezérigazgatók állnak: azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállalók elsősorban irodai székhelyűek, a nők aránya a felsővezetői pozíciókban a globális referenciaérték alá esik.
Minden második magyar szerint nőként nehezebb érvényesülni
Magyarországon a nők rendszeresen találkoznak negatív sztereotípiával a munkahelyükön, legyen szó a külsejükről, személyiségükről vagy értelmi képességeikről – ez derült ki a Yettel kutatásából.
A mobilszolgáltató a munkahelyi sztereotípiák kérdését vizsgálta a nőnap kapcsán. A női munkavállalók láthatóan több akadállyal szembesülnek a munkahelyükön: 59% érezte már azt az elvárást, hogy minden helyzetben kedvesnek, megértőnek kell lennie, míg a férfiak csupán 31%-nál jellemző ugyanez.
Jelentősen több nő kapott megjegyzést a külsejére, a műszaki képességére, vagy éreztették azt vele, hogy a neme miatt nem érthet bizonyos dolgokhoz.
Ösztöndíj program női hallgatóknak az Óbudai Egyetemen
A nőnap apropóján a mobilszolgáltató bejelentette, hogy az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karával közösen ösztöndíjprogramot hirdet, a mobiltechnológia, valamint a műszaki területek vonzóbbá tétele érdekében a fiatal nők számára.
Az ösztöndíj keretösszege egy évre összesen 5 millió forint, amelyet szemeszterenként 4 diák nyerheti el. Az ösztöndíj segítségével a diákok egy már meglévő IT vagy mérnöki területhez köthető tudományos tervük megvalósulásához járul hozzá a Yettel, illetve a kutatási időszak alatt, valamint a diplomázást követően szakmai konzultációt biztosít a diákoknak a vállalat szakembereivel.
A programot az első évben pilot projektként indítják el, a folytatásról pedig az eredményeket kiértékelve döntenek. A kiírás részletei hamarosan az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán jelennek meg.
Hátrányban a nők által alapított startupok a régiónkban
Továbbra is jelentős szakadék tátong a férfiak és a nők esélyei között a startup szektorban is. Közép-Kelet-Európában a befektetések 94%-a kizárólag férfiak által alapított vállalkozásokba áramlik, és a probléma Magyarországon is jelen van.
Hogy a strukturális egyenlőtlenség csökkenjen, kifejezetten a nőkre szabott programokra van szükség – vélik a Healthy Investment Central Eastern Europe (HICEE) projektben részt vevő partnerszervezetek, köztük a Magyar Üzleti Angyal Egyesület (HunBAN) is.
Számokban kifejezve: 2020-ban minden, a régióban induló startupokba érkező 1 eurónyi befektetésből alig 1 cent áramlott kizárólag női alapítók vállalkozásaiba, és nem sokkal több, 5 cent vegyes alapítású csapatokba.
A trendet más kutatások is megerősítik: az elmúlt években a nők vezette startupok a befektetések maximum 2%-ához juthattak hozzá Közép-Kelet-Európában.
Magyarországon a Hungarian Startup Report 2022 című jelentés tanúsága szerint mindössze a startupok 25%-ának alapítói között van legalább egy nő, az egészségügyi technológiai cégek esetében az arány valamivel magasabb, 36%.
A jelentés arra is rámutat, hogy a tőkevonzó képesség tekintetében, legyen az angyal- vagy kockázatitőke-befektetés, jelentős hátrányban vannak a női alapítók.
A különbség egyik oka, hogy eleve kevesebb női alapítású startup van, mint vegyes vagy kizárólag férfiakból álló csapat. Európában tízből egy vállalkozást alapítottak nők 2022-ben a BCG elemzése szerint.
Ez azonban önmagában nem magyarázza a befektetésekben megfigyelhető egyenlőtlenséget: a női vállalkozók aránya ugyanis magasabb, mint amennyi tőkét vonzanak a férfiakhoz képest.
Fókuszban a női vállalkozók
A Healthy Investment Central Eastern Europe (HICEE) programot Európa vezető egészségügyi innovációs hálózata, az EIT Health indította útjára. Célja, hogy javítson a kockázatitőke-befektetések terén a közép-kelet-európai régióra jellemző aránytalanságok strukturális okain, köztük a nemek közötti egyenlőtlenségen.
Az első programokat a partnerek székhelyei szerinti országokban, Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában rendezik meg.
A projektben részt vevők vállalták, hogy odafigyelnek többek között arra, hogy sokszínű legyen a startupokat értékelő szakértői zsűrik összetétele.
Így a vállalkozók nemtől függetlenül azonos esélyekkel juthassanak a cég tulajdonosi struktúráját felhígító és az azokat változatlanul hagyó tőkeforrásokhoz.
A konzorcium ösztönözni fogja a női vállalkozók részvételét a projektben, azt is tervezik, hogy szorosabban együttműködnek olyan kezdeményezésekkel, mint a Women2Invest, amely a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentését tűzte ki célul az üzleti életben.
Az aránytalanság csökkentése a korábban idézett kutatás szerint nemcsak a társadalmi igazságosság szempontjából indokolt, hanem üzleti érdek is: a nők által alapított startupok egy eurónyi befektetésre vetítve kétszer akkora bevételt generálnak, mint a férfiak által létrehozott cégek.
