Évekig természetesnek vettük, hogy egy okostelefont két-három évente lecserélünk. Az Európai Unió azonban most alapjaiban próbálja átírni ezt a szemléletet: a javításhoz való jogot erősítő új szabályokkal, a hosszabb alkatrészellátással és a javíthatóság előtérbe helyezésével azt szeretné elérni, hogy a készülékek jóval tovább maradjanak használatban.
Miközben a jogalkotó a körforgásos gazdaságot ösztönzi, a piaci szereplők már most igyekeznek alkalmazkodni: egymás után jelennek meg azok a szolgáltatások, amelyek a használt telefonok felvásárlására, felújítására és újbóli értékesítésére építenek.
Javíthatóbb telefonokat szeretne az Európai Unió
Július 31-től Magyarországon is alkalmazandóvá válnak a javításhoz való jogot erősítő uniós előírások. A cél, hogy a gyártók a jótállási idő lejárta után is biztosítsák a javításhoz szükséges alkatrészeket, a javítás lehetőségét és az átlátható tájékoztatást, miközben indokolatlan hardveres vagy szoftveres korlátozásokkal ne akadályozzák a független szervizek munkáját.
A szabályozás azt is ösztönzi, hogy a fogyasztók a csere helyett inkább a javítást válasszák, hiszen ilyen esetben a jótállás meghosszabbodik. A cél egyértelmű: kevesebb elektronikai hulladék, hosszabb élettartamú készülékek és fenntarthatóbb fogyasztás.
A cserélhető akkumulátor nem lesz kötelező mindenkire
A következő fontos mérföldkő 2027 februárja lehet, amikor életbe lép az a szabály, amely szerint a hordozható elektronikai eszközök akkumulátorát a végfelhasználó számára is könnyebben cserélhetővé kell tenni.
Első olvasatra ez komoly változásnak tűnik, a részletszabályok azonban árnyalják a képet.
Azok a készülékek ugyanis, amelyek megfelelő akkumulátor-élettartamot teljesítenek, és legalább IP67-es por- és vízállósági minősítéssel rendelkeznek, mentesülhetnek az otthon cserélhető akkumulátor követelménye alól. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mai prémium okostelefonok jelentős része várhatóan továbbra is szakszervizes akkumulátorcserével működik majd.
Ez jól mutatja az uniós szabályozás egyik érdekes ellentmondását: miközben a jogalkotó a javíthatóságot ösztönzi, a prémium készülékek számára olyan kivételeket is meghagy, amelyek miatt a felhasználók nem feltétlenül érzékelik majd a változást a mindennapokban.
A piac már alkalmazkodik
A szabályozás azonban nem önmagában formálja át a mobilpiacot. Az elmúlt hónapokban több olyan fejlemény is bekövetkezett, amely arra utal, hogy Magyarországon is gyors ütemben fejlődik a felújított készülékek piaca.
A Rejoy szerint a javíthatóbb készülékek és az egyre hosszabb – akár hét évig tartó – szoftveres támogatás tovább növelheti a felújított telefonok értékét és vonzerejét. A vállalat úgy látja, hogy egy jól felújított készülék ma már nem kompromisszum, hanem költséghatékony és fenntartható alternatíva lehet az új modellekkel szemben.
Ezzel párhuzamosan a Jófogás is elindította Refurb szolgáltatását, amely néhány kattintással teszi lehetővé a régi Apple- és Samsung-készülékek gyors továbbértékesítését, míg a szolgáltatói oldalon a Magyar Telekom a Recommerce, míg a Yettel a Rejoy-jal kötött együttműködésével építi tovább a használt mobilok visszavásárlási és újrahasznosítási rendszerét.
A közös irány jól látszik: a használt telefon már nem egy fiók mélyén porosodó eszköz, hanem értéket képviselő termék, amely akár több életciklust is befuthat.
Nem a telefonok változnak, hanem a szemlélet
A mobilpiacon hosszú ideig az új készülékek értékesítése jelentette a fejlődés motorját. Most azonban egy új korszak körvonalazódik.
A készülékek egyre hosszabb ideig kapnak szoftverfrissítéseket, könnyebben javíthatók, miközben a felújításra és továbbértékesítésre szakosodott vállalkozások is egyre professzionálisabb szolgáltatásokat kínálnak.
Lehet, hogy néhány éven belül már nem az lesz a természetes kérdés, mikor veszünk új telefont, hanem az, hogy érdemes-e egyáltalán lecserélni a régit.
