A streaming, az egyre nagyobb és jobb otthoni képernyők, a térhangzású hangrendszerek és a házimozi-rendszerek korában a moziknak egyre nehezebb olyan élményt kínálniuk, amiért a néző hajlandó felkelni a kanapéról. A válasz egyre kevésbé csak az, hogy nagyobb legyen a vászon. A projektor nélküli LED-faltól a prémium nagyformátumú termeken és a 3D-n át a dönthető fotelekig, a vendéglátásig és a koncert- vagy sportközvetítésekig a mozi lassan komplex élménytérré alakul.
A változás Magyarországon is jól érzékelhető. A Lurdy Ház mozija szeptemberben nyitotta meg Közép-Kelet-Európa első Samsung Onyx LED mozitermét, miközben a Cinema City több hazai terme az új INFINITY VISION minősítést kapta meg. A két fejlesztés technológiailag nem ugyanazt az utat járja, de ugyanarra a piaci kihívásra reagál: olyan mozis élményt kell kínálni, amelyet otthon egyre nehezebb reprodukálni.
Nem tűnt el a mozi, de újra meg kell győznie a nézőt
A mozizásnak közben nincs oka eltűnni. Az International Union of Cinemas (UNIC) 2026-os éves jelentése szerint 2025-ben az európai mozik összesen 873,2 millió látogatót regisztráltak. Ez 4,4 százalékkal kevesebb a 2024-esnél, miközben a jegybevétel közel 6,9 milliárd euró volt.
A kép 2026-ban már kedvezőbb. Az UNIC szeptemberi összesítése szerint az EMEA-régióban – Európában, a Közel-Keleten és Afrikában – az év első nyolc hónapjában a box office 29 százalékkal haladta meg a 2025-ös szintet. Augusztusban a globális mozipénztár 4,645 milliárd dolláros rekordot ért el, ami az adott hónap valaha mért legmagasabb értéke.
Magyarországon 2025-ben 10,611 millió mozilátogatást mértek, szemben a 2024-es 10,733 millióval. A működő mozik száma 152, a mozitermeké 422, a férőhelyeké 71 009 volt. A vetítések száma 526 ezerre nőtt, az egy látogatásra jutó átlagos jegybevétel pedig 2473 forintot ért el.
A magyar piac ugyanakkor még mindig nem érte el a koronavírus járvány előtti szintet. A korábbi években ugyanis rendszeresen 12,5–15,5 millió közötti éves mozilátogatást jegyeztek fel.
A kérdés ezért ma már kevésbé az, hogy járnak-e még moziba az emberek, sokkal inkább az, hogy miért választják a mozit az otthoni képernyő helyett.
A fiatalok sem mondtak le a nagyvászonról
Érdekes módon erre a kérdésre a fiatalok adatai nem azt a választ adják, amit elsőre várnánk. A Global Cinema Federation 2026-os, a világ mozis piacának nagyjából 70 százalékát lefedő kutatásában a 25 év alatti válaszadók 78 százaléka mondta azt, hogy az előző hat hónaphoz képest ugyanannyi vagy több filmet néz moziban. A korcsoport nettó növekedése 15 százalék volt.
Magyarországon az NMHH és a Nemzeti Filmiroda mintegy ezer mozilátogató bevonásával végzett kutatása szerint a megkérdezettek 28 százaléka legalább havonta egyszer jár moziba. A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a mozizás alapvetően társas szabadidős tevékenység: a többség családdal, párjával vagy barátokkal megy, miközben az egyedül mozizást mindössze mintegy 5 százalék preferálja.
Ez pedig fontos különbség a streaminghez képest. Otthon bármikor elindítható egy film, megállítható, visszatekerhető, és közben akár vacsorázni is lehet. A mozinak ezért nem feltétlenül az otthoni képernyővel kell versenyeznie, hanem olyan élményt kell adnia, amelynek maga a helyszín is része.
Már nem csak a vetítőért fizetünk
Ennek egyik látványos jele a prémium moziformátumok terjedése. Az UNIC 2026-os jelentése szerint 2025 végén Európában 40 214 mozivászon működött, globálisan pedig 219 954. A prémium nagyformátumú, illetve immerzív technológiát alkalmazó termek száma is folyamatosan bővül. A Cinema United adatai szerint 2023 óta több mint 200 új Premium Large Format (PLF) teremmel bővült a globális kínálat, így számuk már megközelíti a 6000-et.
A prémium mozi ma már nem egyszerűen azt jelenti, hogy „nagyobb a vászon”. A technológiai fejlesztéshez egyre gyakrabban társul prémium hangzás, kényelmesebb ülés, nagyobb tér, különleges étel- és italkínálat vagy valamilyen plusz tartalom.
Észak-Amerikában a moziüzemeltetők csak az elmúlt egy évben több mint 1,5 milliárd dollárt fektettek a mozik korszerűsítésébe. A Cinema United adatai szerint a dine-in, vagyis étkezéssel kombinált mozik már a teljes észak-amerikai box office mintegy 10 százalékát adják.
A mozi tehát egyre inkább az úgynevezett élménygazdaság része lesz. Nem csak filmet ad el, hanem időt, helyszínt, kényelmet, társas élményt és technológiai többletet.
Projektor helyett maga a képernyő világít
A technológiai verseny egyik legérdekesebb új iránya már nem is a projektor továbbfejlesztése, hanem annak részleges kiváltása.
A Lurdy Mozi új 10-es terme a Samsung Onyx LED technológiájára épül. A 11,5 méter széles, 4K felbontású kijelző nem vászonra vetíti a képet, hanem maga bocsátja ki a fényt. A rendszer HDR-technológiát, akár 120 Hz-es képfrissítést és 3D-t is támogat. Utóbbi aktív lencséjű 3D-szemüveggel működik.
A Samsung szerint az Onyx egyik fontos előnye a mély fekete és a nagy kontraszt. A technológia akár 300 nites csúcsfényerőt is biztosíthat, miközben a hagyományos mozis projektorokra a vállalat 48 nites értéket ad meg összehasonlításként. Az Onyx 120 Hz-es képfrissítéssel is működhet, és automatikus kalibrációval igyekszik fenntartani az egyenletes képminőséget.
A technológia fejlődése ráadásul nem állt meg a Lurdyban telepített méretnél. A Samsung 2026 áprilisában a CinemaConon már egy 14 méteres Onyx szabványos méretet is bemutatott a nagyobb prémium mozitermek számára. A kijelző akár 20 méteresre is skálázható, és a gyártó továbbra is 4K/120 Hz támogatást, 300 nites csúcsfényerőt és 2.39:1, illetve 1.85:1 képarányt emel ki.
A Lurdy fejlesztése közben nemcsak a kijelzőről szól. A 229 férőhelyes teremben 176 normál ülés mellett 16 döntött háttámlás relax lounge-ágy és 37 elektromosan állítható VIP-fotel található. A VIP-jegyhez büfémenü is jár. A normál jegy 3380, a VIP-jegy 5380 forint, a 3D-s szemüveg pedig külön tétel.
A mozi, ahol már nem csak filmet lehet nézni
Az Onyx egyik érdekes tulajdonsága éppen az, hogy a technológia a hagyományos filmvetítésen túl is használható. A nagy fényerejű kijelző miatt sportközvetítések, koncertek, e-sport-események és vállalati prezentációk is megjelenhetnek a moziteremben.
A Lurdy programjában már most is szerepelnek ilyen tartalmak: októberben Queen-koncertfilm, illetve BTS-koncert élő közvetítése várja a nézőket.
Ez azért fontos, mert a moziterem így nem csak akkor termelhet bevételt, amikor éppen egy új hollywoodi film vonzza a közönséget. A terem maga válhat rendezvényhelyszínné.
Más út, ugyanaz a cél: INFINITY VISION
Miközben a Lurdy a projektor nélküli LED irányába indult, a Cinema City más módon közelít a prémium mozihoz.
Az INFINITY VISION nem egy konkrét vetítési technológia, hanem prémium nagyformátumú mozitermek minősítése. A követelmények között közel 14 méter, pontosan 45 láb széles vászon, legalább Dolby Surround 7.1-es, illetve ennél fejlettebb Dolby Atmos hangrendszer, valamint meghatározott fényerő-követelmények szerepelnek. 2D esetében legalább 14 foot-lambert, 3D-nél minimum 6 foot-lambert fényerő szükséges.
Az INFINITY VISION tehát nem az Onyx ellenfele. Más logikát képvisel: az egyiknél maga a megjelenítési technológia változik, a másiknál egy meghatározott prémium mozis élmény műszaki feltételeit hitelesítik.
A Cinema City a minősítést a Bosszúállók: Végjáték újravetítéséhez kapcsolta. A film INFINITY VISION-termekben, IMAX-ben, ScreenX-ben és 4DX-ben is megjelent, különböző helyszíneken 2D és 3D változatokkal. A decemberben érkező Bosszúállók: Doctor Doom ébredése szintén bekerül az INFINITY VISION-termek programjába.
Ez jól mutatja, hogy a prémium mozi ma már nem egyetlen technológiai paraméterről szól. Nagy kép, nagyobb fényerő, jobb kontraszt, térhangzás, mozgó ülés, 3D, óriásvászon, különleges ülés, étel, ital, exkluzív tartalom – a néző pedig egyre többféle élmény közül választhat.
A 3D még mindig képes tömegeket mozgatni
A 3D sem tűnt el a moziból. Az UNIC 2026-os jelentése szerint a RealD adatai alapján a globális 3D-box office 2025-ben 2,5 milliárd dollárra nőtt, ami 127 százalékos éves emelkedés. A Ne Zha 2 hatását kiszűrve is 32 százalékos volt a növekedés. Az EMEA-régióban a 3D a jegybevételek 18 százalékát adta, az Avatar: Fire and Ash esetében pedig a globális 3D-részarány 63,6 százalék volt.
Én magam is kipróbáltam az új Samsung Onyx LED technológiát a Lurdy Moziban, a Terminátor 2 felújított, 4K 3D-s változatával. A látvány technikailag valóban egészen más hangulatú, mint amit egy hagyományos projektoros teremben megszokhattunk, de sajnos nem mindenki számára jelenthet felhőtlen szórakozást. Nagyjából háromnegyed óra után el kellett hagynom a termet, mert számomra a filmkockák gyors térbeli változása némi rosszulléttel és fejfájással járt.
Ebből természetesen semmilyen általános következtetés nem vonható le a technológiára nézve. Lehet, hogy egyszerűen érzékenyebben reagálok a 3D-re, lehet, hogy a film, a 3D-s megjelenítés és a saját érzékenységem együtt okozta a kellemetlenséget. Mindenesetre érdekes tapasztalat volt egy olyan időszakban, amikor a moziipar éppen azt próbálja elérni, hogy a néző még intenzívebben élje át a filmet.
A mozi jövője talán már nem is csak a mozi
A technológiai fejlesztésekből egyre világosabban kirajzolódik egy másik trend is: a moziterem többfunkciós élménytérré válik.
A Samsung Onyx esetében ez már konkrétan megjelenik a fejlesztési tervekben, a Cinema Citynél pedig a prémium formátumok, a ScreenX, a 4DX, az IMAX, a különleges eseményvetítések és még a gyűjtői merchandise is egymás mellé kerül.
A mozi tehát nem egyszerűen próbálja túlélni a streaming korszakát. Inkább egyre határozottabban más terméket kínál, mint az otthoni filmnézés.
A televízió, a streaming és a házimozi azt ígéri, hogy a film ott van, amikor csak akarjuk. A mozi viszont azt próbálja mondani: itt a film nagyobb, fényesebb, hangosabb, közösségibb, kényelmesebb, és adott esetben olyan eseménnyé válik, amelynek maga a helyszín is része.
A friss adatok alapján a nézők egyelőre nem mondtak le erről az élményről. A fiatalok továbbra is erősen érdeklődnek a mozizás iránt, 2026-ban Európában ismét erősödött a piac, miközben az üzemeltetők világszerte jelentős összegeket költenek a technológiára és a szolgáltatásokra.
A verseny ezért egyre kevésbé arról szól, ki tud több filmet levetíteni, sokkal inkább a moziélményért folyik.
És ebben a versenyben a projektor nélküli LED-fal, a közel 14 méteres prémium vászon, a Dolby Atmos, a 3D, a dönthető fotel, a vacsora vagy éppen egy élő koncertközvetítés ugyanannak a stratégiának a különböző eszközei: valami olyat kell adni a nézőnek, amiért érdemes kilépnie az otthoni komfortzónából.
Talán éppen ez lehet a mozi következő évtizedének egyik legfontosabb technológiai kérdése: nem az, hogy még nagyobb képet látunk, hanem hogy újra legyen miért moziba mennünk.
