A Magyar Telekom másodszor is elnyerte az Ookla két vezetékes hálózati díját, a mögöttük álló mérőszámok ugyanakkor azt is megmutatják, hogy a hálózatok teljesítményét egyre kevésbé lehet egyetlen sebességadattal jellemezni. Az Ookla európai mobiljelentése pedig már azt is vizsgálja, milyen következetesen képesek a hálózatok a megfelelő teljesítményt nyújtani.
A Magyar Telekom vezetékes hálózata a 2026 első félévére vonatkozó Ookla Speedtest-mérések alapján ismét elnyerte a „Leggyorsabb Vezetékes Hálózat” és a „Legjobb Vezetékes Hálózat” díját Magyarországon. A vállalat egymást követő második mérési időszakban végzett az élen mindkét kategóriában.
A két elismerés azonban érdekesebb annál, mint hogy újabb elismerés került a Telekom díjgyűjteményébe. Már az elnevezésekből is látszik ugyanis, hogy a „leggyorsabb” és a „legjobb” nem feltétlenül ugyanazt jelenti. Az pedig még érdekesebb, hogy az Ookla a mobilhálózatok európai összehasonlításában már egy harmadik szempontot, a Network Consistencyt, vagyis a hálózati teljesítmény konzisztenciáját is külön vizsgálja.
Mitől jó ma egy hálózat?
A sebesség természetesen továbbra is alapvető szempont. Az Ookla „Leggyorsabb Vezetékes Hálózat” díja a Speed Score alapján születik, amely nem önmagában csak a letöltési sebességet veszi figyelembe, hanem többek között a le- és feltöltési teljesítményt, valamint a terhelés alatti késleltetést is. A Magyar Telekom esetében a 2026 első és második negyedévének mérései alapján 70,43 lett a Speed Score, a medián letöltési sebesség 316,67, a feltöltési pedig 101,32 Mbps volt.
A „Legjobb Vezetékes Hálózat” díj mögött már másfajta megközelítés áll. Az Ookla Connectivity Score-ja az általános felhasználói élményt próbálja megragadni, olyan tényezők figyelembevételével, mint a sebesség, a késleltetés és a mindennapi használat során tapasztalt teljesítmény, például webböngészés vagy videostreaming közben. A 2026 első félévében gyűjtött több mint 51 millió teszt alapján a Telekom Connectivity Score-ja 79,06 lett.
Vagyis már ugyanazon hálózat esetében sem feltétlenül ugyanazt a kérdést teszi fel a mérés. Az egyik arra keresi a választ, hogy milyen teljesítményre képes a hálózat, a másik pedig arra, hogy milyen felhasználói élményt tud ebből nyújtani.
A magyarországi vezetékes hálózatok összehasonlításánál ugyanakkor érdemes egy módszertani sajátosságot is figyelembe venni. A Yettel ugyanis csak 2026 júliusában indította el saját vezetékes, optikai HiperNet szolgáltatását a 2Connect nagykereskedelmi infrastruktúráján, így a január–júniusi Ookla-időszakban még nem volt jelen a vezetékes piacon ebben a formában. (A vállalat korábban is kínált otthoni internetet, az OtthonNet azonban mobilhálózaton működött.)
A különbség a mobilhálózatoknál még látványosabban jelenik meg.
Az Ookla 2026 első félévére készült európai Mobile Network Consistency Reportja már kifejezetten azt vizsgálja, hogy a mobilhálózatok mennyire megbízhatóan hozzák az elvárt teljesítményt. A jelentés milliós nagyságrendű, fogyasztók által indított Speedtest-mérésekre épül, és nem a legmagasabb elérhető sebességet keresi, hanem azt, hogy a mérések mekkora részében teljesül egyszerre egy meghatározott letöltési és feltöltési küszöb.
Ez a küszöb az Ookla 2026 első félévi elemzésében 50 Mbps letöltés és 10 Mbps feltöltés. A Network Consistency azt mutatja meg, hogy az adott szolgáltató mérési mintáinak mekkora hányada éri el vagy haladja meg mindkét értéket. A számítás minden technológiát együtt kezel, és az elemzés a január–júniusi időszakra vonatkozik.
A különbség szemléletes. Egy hálózat lehet nagyon gyors egy adott pillanatban vagy egy adott helyen, de ettől még nem biztos, hogy ugyanazt a teljesítményt biztosítja újra és újra. A sebesség azt mutatja meg, mire képes a hálózat. A konzisztencia azt, hogy ebből mennyit kap meg a felhasználó rendszeresen.
Az Ookla európai listájának élén 2026 első félévében a Telekom Germany végzett 73,3 százalékos Network Consistency értékkel. Dobogós még a Telekom Slovakia 71,8, és a Yettel Bulgaria 70,7, tőle nem sokkal lemaradva a negyedik a Telia Denmark 70,2 százalékkal.
Az első öt szolgáltató között kevesebb mint öt százalékpont a különbség, ami az Ookla értelmezése szerint arra utal, hogy az 50/10 Mbps-os küszöb megbízható teljesítése a vezető európai hálózatoknál egyre inkább alapelvárássá válik.
Készülni kell az AI-jelentette újabb leterhelésre
Az is jól látszik, hogy a hálózatok használata közben egyre kevésbé egyetlen alkalmazás adatforgalmáról van szó. A videostreaming, a videóhívások, a felhőbe történő fotó- és videómentés, a valós idejű navigáció és az AI-alapú hangasszisztensek, illetve ügynökök akár párhuzamosan is használhatják ugyanazt a kapcsolatot. Az Ookla szerint a fejlett európai mobilpiacokon ezért a hangsúly a lefedettség további növelése mellett egyre inkább a hálózati kapacitásra és a teljesítmény konzisztenciájára kerül.
Ráadásul az AI újfajta terhelést is hozhat a hálózatokba. Az Ookla szerint például az interaktív videós AI-modellek terjedése a feltöltési oldalon is növelheti az igényeket. Az 50 Mbps letöltési és 10 Mbps feltöltési küszöböt úgy választották meg, hogy egyebek mellett elegendő legyen HD-streaminghez, élő videóhíváshoz és háttérben futó alkalmazásokhoz, miközben maradjon némi feltöltési tartalék az olyan interaktív alkalmazások számára is, mint a hangalapú AI vagy a videóhívás.
A megbízható teljesítmény a vezetékes hálózatoknál is alapelvárás kell, hogy legyen
Közben a vezetékes hálózatoknál is látható, hogy a verseny már nem egyszerűen arról szól, ki tud nagyobb letöltési sebességet kínálni. A Magyar Telekom például 2026 első felében 170 ezer új gigabitképes hozzáférési ponttal bővítette hálózatát, így országszerte már több mint 4,2 millió ilyen hozzáférési pont áll rendelkezésre. A fejlesztés célja a vállalat közlése szerint az, hogy az egyre növekvő adatforgalom mellett is stabil, gyors és megbízható kapcsolat legyen elérhető.
És éppen ebben lelhető fel a lényeg. A hálózatok fejlődésével a „jó” hálózat fogalma is változik. A sebesség továbbra is fontos, de mellé felzárkózik a késleltetés, a mindennapi felhasználói élmény, a lefedettség és – különösen a mobilhálózatoknál – az, hogy a hálózat mennyire kiszámíthatóan képes hozni az elvárt teljesítményt.
Vagyis a hálózatok versenyében lassan nem az lesz a legérdekesebb kérdés, hogy ki tudja a legnagyobb sebességmutatót kiírni, hanem az, hogy ki tudja azt a teljesítményt a legtöbbször valódi használat közben is biztosítani.
