Az AI-adatközpontok iránti növekvő kereslet az őket kiszolgáló infrastruktúra fejlesztését is felgyorsítja. A Schneider Electric új, szoftveralapú villamosenergia-elosztási megoldása gyorsabb kiépítést és bővítést ígér, miközben az LG a hűtési technológiák és a gyártókapacitás fejlesztésével erősíti pozícióit ezen a piacon.
A mesterséges intelligencia terjedésével egyre nagyobb számítási teljesítményt igénylő adatközpontok épülnek világszerte. A beruházások megvalósításához azonban nem elegendő a megfelelő szerverek és chipek beszerzése. Az energiaellátást, a hűtést és az infrastruktúra működésének felügyeletét biztosító rendszereknek is lépést kell tartaniuk a növekvő igényekkel. Ez egyre több technológiai vállalat számára jelent új üzleti lehetőséget.
Gyorsabb kiépítést ígér a szoftveralapú megközelítés
A Schneider Electric legújabb fejlesztése az adatközpontok villamosenergia-ellátásának egyik fontos elemét, a középfeszültségű kapcsolóberendezéseket érinti. A vállalat saját bejelentése szerint a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését mutatta be, amely az elektromos elosztórendszerek tervezésétől az üzemeltetésig több ponton változtathatja meg a megszokott gyakorlatot.
A hagyományos középfeszültségű berendezéseket jellemzően egyedi igények alapján tervezik és gyártják. Ez hosszabb beszerzési és gyártási folyamatokkal, valamint a későbbi átalakítások és bővítések nehézségeivel járhat.
Az új megközelítésben az egyedi kialakítású hardverek helyét szabványosított platformok veszik át, miközben a rendszer intelligens funkcióit szoftveresen valósítják meg. Az új funkciók és teljesítményjavító fejlesztések távolról, a berendezések fizikai átalakítása nélkül is elérhetők, ráadásul a frissítések nem igényelnek üzemszünetet.
A Schneider Electric becslése szerint az új architektúra akár háromszorosára gyorsíthatja a megrendelési és gyártási folyamatokat, az automatizált teszteléssel támogatott üzembe helyezés és a helyszíni átvételi vizsgálatok pedig akár feleannyi idő alatt elvégezhetők. Ez az adatközponti beruházásoknál különösen fontos szempont lehet, ahol a kapacitások gyors rendelkezésre állása és a későbbi bővíthetőség egyaránt üzleti érdek.
A működés közben is számít a rugalmasság
A megoldás a telepítés után is kínál előnyöket: a beépített adatkapcsolati és elemzési funkciók valós idejű teljesítménykövetést tesznek lehetővé, a mesterséges intelligenciára épülő prediktív karbantartás pedig a lehetséges meghibásodások előrejelzésével segíthet mérsékelni a nem tervezett leállásokat.
Az új generációs berendezések nem csupán fejlesztési bejelentés szintjén léteznek: a Schneider Electric az Equinixszel közösen már egy működő, kolokációs adatközpontban teszteli a technológiát. A cég 2027-ben folytatja a pilotprogramokat, a szélesebb körű bevezetést pedig 2028-ra tervezi.
A fejlesztés egy szélesebb adatközponti portfólióba illeszkedik. A Schneider Electric az energiaellátási és -elosztási megoldások mellett hűtési rendszereket, szünetmentes tápegységeket, rackmegoldásokat, moduláris adatközpontokat és infrastruktúra-felügyeleti szoftvereket is kínál. A legutóbbi bejelentés tehát ennek a szélesebb kínálatnak egy újabb, a gyorsabb telepítést és rugalmasabb bővíthetőséget célzó eleme.
Az adatközponti technológiák piacában egyre többen látnak üzletet
Az adatközponti piacban rejlő lehetőségeket más technológiai szereplők is egyre határozottabban keresik. Közülük az LG Electronics, amely az európai fogyasztók számára elsősorban televízióiról és háztartási készülékeiről ismert, nagy léptékben bővíti ipari és üzleti portfólióját. A járműiparban a fedélzeti infotainmentrendszerektől és kijelzőtechnológiáktól az elektromos hajtásrendszerekig számos fejlesztés fűződik a nevéhez.
Legutóbbi bejelentéseiben pedig már az adatközponti hűtési megoldások kerülnek előtérbe. A koreai vállalat szeptemberben új, nagy teljesítményű léghűtéses folyadékhűtőt mutatott be, amelyet kifejezetten az AI-adatközpontok növekvő hűtési igényeinek kiszolgálására fejlesztett.
Októberben az LG az NVIDIA Partner Network kiemelt partnere lett az energiaellátási és hűtési megoldások területén. A vállalat 2,6 megawattos hűtőfolyadék-elosztó egysége (CDU) megszerezte az NVIDIA DSX Ready minősítését. A közvetlen chiphűtési technológia a hűtőfolyadékot közvetlenül a processzorokhoz és grafikus gyorsítókhoz juttatja, így a hagyományos léghűtéssel együtt is alkalmazható.
Nemcsak fejlesztenek, a gyártókapacitást is bővítik
A koreai gyártó a termékfejlesztés mellett már a gyártási háttér erősítésére is készül. Október végén jelentette be, hogy új, folyadékhűtőket gyártó üzemet létesít az USA-ban, Virginia államban, és két dél-koreai gyárában is növeli a termelési kapacitást. Az amerikai üzemben a tervek szerint 2027 első felében indulhat a gyártás. A három létesítmény fejlesztésére összesen 150 milliárd dél-koreai vont, az október végi árfolyamon mintegy 112,5 millió dollárt szán a vállalat.
Az Omdia-előrejelzése szerint a világ adatközponti kapacitása a 2026-os 226 gigawattról 2030-ra 420 gigawattra emelkedhet. A bővülésből várhatóan Észak-Amerika részesedik a legnagyobb arányban.
A fejlesztések azt jelzik, hogy az AI-adatközpontok piacán az infrastruktúra teljesítménye, energiahatékonysága, megbízhatósága és gyors bővíthetősége egyre jelentősebb versenytényezővé válik. A növekedésből pedig nemcsak a chipek és a szerverek gyártói, hanem az adatközpontok működéséhez szükséges technológiák egyre szélesebb körének a fejlesztői és beszállítói is részesedhetnek.
