Az 50 év felettiek gazdasági szerepe és az aktív öregedés feltételei is egyre fontosabb kérdéssé válnak. A hosszabb, egészségben és önállóságban eltöltött élethez azonban ma már az is hozzátartozik, hogy az ember eligazodjon a digitális világban. A felzárkóztatásban vállalati és közösségi kezdeményezések is szerepet vállalnak.
Az aktív és önálló időskor megteremtése nem csupán egészségügyi kérdés. A tudatos öngondoskodás, a hiteles információkhoz való hozzáférés, a közösségi kapcsolatok és a mindennapi életben való eligazodás egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy az idősebb évek is tartalmasan teljenek.
Ezt a szemléletet képviseli az ÉletPlusz program, amely a Haleon egészségügyi vállalat és a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány együttműködésében jött létre. A kezdeményezés workshopokkal, tudásmegosztással és közösségi programokkal segíti a tudatos öregedésről szóló ismeretek terjesztését, és arra ösztönzi az embereket, hogy minél tovább megőrizhessék aktivitásukat és önállóságukat.
Az önálló életvitel feltételei azonban folyamatosan változnak. Magyarországon több mint 3,1 millióan tartoznak az 50–74 éves korosztályba, vagyis a társadalom közel egyharmadát képviselik. Eközben a munkaképes korú népesség évente mintegy 50 ezer fővel csökken. Az idősebb generációk munkája, tapasztalata és vállalkozói tevékenysége ezért a gazdaság számára is egyre értékesebb.
No, de mit jelent az aktív öregedés egy olyan világban, amelyben a banki ügyintézés, az időpontfoglalás, az információszerzés és az állami szolgáltatások igénybevétele egyre inkább a digitális térbe költözik? A technológiai ismeretek ma már nem csupán hasznos többlettudást jelentenek: hiányuk az önálló ügyintézést és a társadalmi részvételt is megnehezítheti.
Nem mindegy, milyen életminőségben telnek az idősebb évek
Az ÉletPlusz megközelítésének középpontjában nem az időskor elkerülése, hanem az aktív, önálló és tartalmas élet feltételeinek megteremtése áll. A program a hiteles információk, a gyakorlati tudás, az önbizalom és a közösségi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza, miközben igyekszik lebontani az öregedéssel kapcsolatos negatív sztereotípiákat.
Ezt a szemléletet érdemes megkülönböztetni a napjainkban egyre népszerűbb longevity-programtól. Utóbbi a hosszabb élettartam, az öregedési folyamatok lassítása és az egészségi állapot optimalizálása köré épülő egészségügyi, technológiai és életmód-szolgáltatások széles körét fogja össze.
Az ÉletPlusz ezzel szemben elsősorban szemléletformáló és közösségi kezdeményezés, amely a mindennapi életminőség, az önállóság és a tudatos öngondoskodás támogatására összpontosít.
A két megközelítés között lehetnek kapcsolódási pontok, de nem ugyanarról szólnak. A hosszú élet önmagában még nem garantálja, hogy valaki több egészségben eltöltött évvel, nagyobb önállósággal vagy tartalmasabb mindennapokkal számolhat. Ehhez megfelelő információkra, támogató környezetre és az egyéni élethelyzethez igazodó lehetőségekre is szükség van.
Az alapítványi kezdeményezés mára országossá fejlődött: 19 helyszínen 49 eseménnyel több mint 1500 résztvevőt és 453 aktív partnert, illetve érintettet kapcsolt be a közös gondolkodásba. Egyik fontos felismerése, hogy a tudatos öregedés nem kizárólag az egyén felelőssége. A már meglévő programok, szakértői ismeretek és közösségi erőforrások összekapcsolása legalább ilyen fontos lehet.
A digitális önállóság ebből a szempontból nem különálló technológiai kérdés, hanem az aktív életvitel egyik feltétele. Ha valaki nem tud biztonságosan online ügyeket intézni, hiteles információkat keresni vagy digitális szolgáltatásokat használni, az a mindennapi döntéseit és önállóságát is korlátozhatj
A digitális készségek hiánya nem generációs kérdés
A Központi Statisztikai Hivatal 2025-ös adatai szerint a 16–74 éves magyar lakosság 20 százalékának alacsony volt a digitális készségszintje. Az alapszintűnél magasabb digitális ismeretekkel rendelkezők aránya ugyanakkor 34 százalékot tett ki, meghaladva az uniós 31 százalékos átlagot.
Az összesített adatok mögött azonban jelentős életkori különbségek húzódnak meg. Az előző három hónapban internetezők körében a digitális készségek teljes hiánya az 55–64 évesek 5,0, a 65–74 évesek 7,9 százalékát érintette. Ez a legmagasabb arány az életkori csoportok között.
Az Eurostat 2025-ös felmérése szerint az Európai Unió 16–74 éves lakosságának 60 százaléka rendelkezett legalább alapszintű digitális készségekkel. A 65–74 évesek körében viszont mindössze 33 százalék volt ez az arány. Az uniós célkitűzés szerint 2030-ra a lakosság legalább 80 százalékának kellene elérnie az alapszintű digitális készségszintet.
A digitális kompetencia ráadásul nem merül ki az eszközök kezelésében. Az uniós mérési rendszer az információk és adatok kezelését, a kommunikációt, a digitális tartalmak létrehozását, a problémamegoldást és a kiberbiztonsági ismereteket is figyelembe veszi.
Attól tehát, hogy valaki napi rendszerességgel használja a telefonját, még nem biztos, hogy felismeri a csaló üzeneteket, megfelelően kezeli személyes adatait, vagy önállóan megold egy váratlan technikai problémát. A digitális felzárkóztatásnak ezért nem egyszerűen az eszközhasználat megtanítására, hanem a biztonságos és magabiztos alkalmazásra is ki kell terjednie.
A statisztikák ugyanakkor nem indokolják, hogy az idősebb korosztályt egységesen digitálisan felkészületlennek tekintsük. Életkoruk, iskolázottságuk, korábbi munkatapasztalataik és technológiai ismereteik szerint nagyon eltérő helyzetben vannak. A célzott segítségnek éppen ezeket a különbségeket kell figyelembe vennie.
Fiatalok segítik az idősebbeket a digitális világban
A digitális felzárkóztatás egyik kiemelésre méltó hazai példája a Magyar Telekom Netrevalók programja, amely 2023 októberében indult a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral, majd az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel együttműködve országos kezdeményezéssé bővült.
A programban középiskolás diákok az iskolai közösségi szolgálat keretében segítik az idősebbeket a digitális eszközök és szolgáltatások használatában. A foglalkozások személyre szabottak: a résztvevők saját tudásszintjüknek és érdeklődésüknek megfelelően ismerkedhetnek meg azokkal a megoldásokkal, amelyek a mindennapjaikban valódi segítséget jelenthetnek.
Megkeresésünkre, a Telekom friss tájékoztatása szerint a program indulása óta 1100 diák és 2400 nyugdíjas, összesen 3500 ember vett részt a személyes foglalkozásokon. A program 45 városban érhető el, Budapesten 27, vidéken 47 könyvtárban tartanak rendszeres alkalmakat. Országszerte több mint 500 középiskola diákjai kapcsolódhatnak be a kezdeményezésbe.
A program 2026-ban új elemmel is bővült: Endrei Judit nagykövet közreműködésével kvízdélutánokat szerveznek a könyvtárakban. Az internetbiztonsági és digitális ismereteket játékos formában átadó kvízek online is elérhetők, amelyeket idén már közel nyolcezren töltöttek ki.
A Netrevalók egyik erőssége, hogy nem feltételezi az idősek előzetes technológiai tudását, és nem ír elő mindenki számára egységes tanulási szintet. A személyes segítség lehetőséget ad a saját tempóban történő tanulásra, a fiatalok számára pedig értékes tapasztalatot jelent a generációk közötti együttműködés.
A modell arra is rávilágít, hogy a digitális felzárkóztatásban több szereplő együttműködésére lehet szükség. A könyvtárak helyszínt és közösségi hátteret biztosítanak, az iskolák bekapcsolják a diákokat, a távközlési nagyvállalat pedig a program koordinációját, kommunikációját és a felkészítő anyagok elkészítését vállalja.
A digitális önállóság az aktív életvitel része
A felzárkóztatásban az eszközhasználat mellett egyre nagyobb szerepet kap az internetbiztonság. A csaló üzenetek, a hamis weboldalak és a megtévesztő telefonhívások minden korosztályt veszélyeztethetnek, de azok számára, akik kevésbé magabiztosan mozognak az online térben, különösen nehéz lehet felismerni a kockázatokat.
A digitális önállóság ezért azt is jelenti, hogy valaki felismeri, mikor nem szabad egy linkre kattintani, milyen adatokat nem szabad megadni, hogyan ellenőrizhető egy üzenet hitelessége, és hová fordulhat segítségért, ha elakad.
Ugyanez érvényes a hivatalos ügyintézésre és a pénzügyi szolgáltatásokra is. Az online megoldások használatának elsajátítása akkor igazán eredményes, ha a résztvevő nemcsak egy adott feladatot tud elvégezni, hanem később, önállóan is képes megoldani a hasonló helyzeteket.
Ez a nyugdíjkorhatár után is aktív emberek számára ugyancsak fontos. A hosszabb munkában töltött élet, az idősebb munkavállalók tapasztalatának megőrzése és az élethosszig tartó tanulás csak akkor járhat valódi előnyökkel, ha a technológiai változások követéséhez szükséges tudás is elérhető számukra.
A cél nem az, hogy minden idősebb emberből digitális szakértő váljon. Sokkal inkább az, hogy életkortól függetlenül mindenki képes legyen biztonságosan és önállóan elintézni azokat a dolgokat, amelyek a mindennapi életéhez szükségesek.
Ki segít azoknak, akik kimaradnának?
A vállalati és közösségi kezdeményezések mellett korábban állami programok is létrejöttek a digitális készségek fejlesztésére szóló célt megjelölve. Ezek közé tartozott a Digitális Jólét Programhoz kapcsolódó mentorhálózat és tananyagfejlesztés, illetve olyan projekt is, amely kifejezetten a digitális ismeretekkel nem rendelkező, 65 év felettieket célozta.
A korábbi kezdeményezések léte azonban önmagában nem ad választ arra, hogy a kormányváltást követően milyen formában érhetők el ezek a lehetőségek, milyen eredményeket hoztak eddig, és legfőképpen milyen további tervei vannak az államnak ezen a területen.
A Digitrendi megkereste a technológiai tárcát az állami digitális felzárkóztatási programok folytatásával és a jövőbeli tervekkel kapcsolatban. Kérdéseinkre a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz. Amint ezzel kapcsolatban új információk állnak rendelkezésünkre, frissítjük írásunkat.
Külföldi állami programok az idősebbek digitális felzárkóztatására
Nem magyar sajátosság, hogy az idősebb generációk egy része nehezen boldogul a digitalizálódó szolgáltatásokkal. Több országban állami programokkal, helyi mentorhálózatokkal és eszköztámogatással is igyekeznek csökkenteni a digitális szakadékot.
Ausztrália – Be Connected: online tanulás és személyes segítség
Az ausztrál kormány által finanszírozott program ingyenes digitális tananyagokat és videókat kínál, de könyvtárak, közösségi központok és idősellátó intézmények révén személyes segítséget is biztosít. Az idősek többek között az okoseszközök, az online bankolás, az állami ügyintézés és az internetbiztonság alapjait sajátíthatják el.
Szingapúr – Seniors Go Digital: digitális segítség a közösségekben
A szingapúri állami program a mindennapi digitális készségek fejlesztése mellett az eszköz- és internet-hozzáférést is támogatja. A 60 év felettiek kedvezményes mobilcsomagokat vehetnek igénybe, az alacsonyabb jövedelműek pedig támogatott készülékhez és mobilinternethez is hozzájuthatnak.
Németország – DigitalPakt Alter: helyi tanulópontok és mobil mentorok
A német kormány és az idősek szervezeteinek országos szövetsége által indított program helyi digitális tanulóhelyeken nyújt személyes segítséget az okostelefonok és az online szolgáltatások használatához. Hálózata már 5300 segítővel működik, és 80 ezer idősebb embert ért el. Különleges eleme a Digitális Angyal kezdeményezés: mobil tanácsadó csapatok keresik fel azokat a vidéki térségeket, ahol nehezebben érhető el digitális segítség.
Egyesült Királyság – Digital Inclusion Action Plan: a digitális felzárkóztatás közpolitikai feladat
A brit kormány 2025-ben indított átfogó digitális befogadási programot, amely az időseket is kiemelt célcsoportként kezeli. Az Age UK szervezettel együttműködve 13 angliai közösségben segítették a digitális világtól tartó időseket. A brit megközelítés fontos eleme, hogy azok számára is fenn akarják tartani a telefonos és személyes ügyintézés lehetőségét, akik nem tudnak vagy nem akarnak online szolgáltatásokat használni.
Szlovákia – Digitálni seniori: képzés eszköztámogatással
A szlovák helyreállítási tervből finanszírozott program több mint 100 ezer idős ember és fogyatékossággal élő személy digitális felkészítését célozta. Az öthetes képzés résztvevői az eszközhasználattól az online kommunikáción át a digitális biztonságig több területen szerezhettek ismereteket. A sikeresen végzők tabletet és mobilinternetet is kaptak. A szaktárca több mint 87 ezer képzett résztvevőről számolt be.
Az országok megoldásai különböznek, de közös bennük, hogy a digitális felzárkóztatást nem egyszeri oktatásként kezelik. Az ingyenes, könnyen elérhető képzések mellett személyes segítséget, eszközöket és internet-hozzáférést is biztosítanak, illetve ott is igyekeznek fenntartani az ügyintézés hagyományos formáit, ahol erre szükség van.
Az aktív időskor megteremtése tehát nem kizárólag az egyén felelőssége. A tudatos öngondoskodás, a közösségi támogatás, a hozzáférhető oktatás és a digitális szolgáltatások használhatósága egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy az idősebb generációk hosszabb ideig maradhassanak önállóak és aktívak a társadalomban.
