Az iparban már neve is van a gyereknek, a 21. századi elvárásokat, digitális fejlődési irányokat az Ipar 4.0 koncepció foglalja össze. De mi a helyzet a mezőgazdasággal?
A mezőgazdaság jó ideig az egyik legkonzervatívabb gazdasági ágként működött világszerte. Az agráriumot érintő innovációk a gép- és a vegyiparból, illetve a növény- és állatnemesítőktől érkeztek. A digitalizáció azonban várhatóan ezt az ágazatot is gyökeresen felforgatja. Erre utalnak a közelmúltban nyilvánosságra került innovatív megoldások – földön, vízen, levegőben.
Digitális iker technológia a gazdálkodásban
Az IBM kutatói például már világméretekben és jó ideje dolgoznak azokon a megoldásokon, amelyek 5 éven belül az élelmiszerlánc minden szakaszát átalakítják a közeljövőben. Vegyük az ipari digitalizációból ismert Digital Twinning, vagyis a digitális másolatok fogalmát. Ezek alkalmazása a gazdálkodásban segít abban, hogy kevesebb erőforrással is élelmezni lehessen a világ egyre növekvő népességét.
Ennek és a mesterséges intelligenciának (AI) a használata révén, a begyűjtött adatok alapján képesek leszünk pontosan előrejelezni a terméshozamokat. Ez pedig biztosítja a megfelelő információkat a bankok számára ahhoz, hogy ha szükséges hitelt nyújtsanak a gazdáknak a bővítéshez.
Öt éven belül számos költséges, ismeretlen tényezőt számolunk fel az élelmiszerláncban. A gazdáktól a zöldségkereskedőkig az élelmiszerlánc minden résztvevője pontosan tudni fogja, mennyit vessen, rendeljen vagy szállítson. Ezáltal az élelmiszer-veszteségek jelentősen csökkennek, a boltokba kerülő termények frissebbek lesznek. Ehhez a blockchain technológia, az IoT-eszközök és az AI algoritmusok összehangolására lesz szükség.
Nemsokára mikróbák millióit használhatjuk fel az élelmiszerek védelmére. Ezek a mikróbák – amelyek közül egyesek fogyasztása egészséges, másoké nem – rendszeresen bekerülnek az élelmiszerbe a gazdaságokban, az üzemekben és az üzletekben. Egy új technológiának köszönhetően, ami lehetővé teszi a genetikai állományuk elemzését, a mikróbák sokat elárulnak arról, hogy mennyire biztonságos az élelmiszer, amit fogyasztunk.
A veszélyes kórokozók pár év múlva már otthoni környezetben is felderíthetőek lesznek. Mindehhez csak egy AI-érzékelővel ellátott mobiltelefonra, vagy konyhapultra lesz szükség. Az IBM kutatói már dolgoznak is a hatékony, hordozható érzékelők fejlesztésén.
Öt év múlva talán végre eljuthatunk a valóban és legfőképpen azonnal újrahasznosítható csomagolóanyagokig is. Az átalakulást olyan innovációk hajtják majd, mint a VolCat, egy katalitikus kémiai folyamat, amely bizonyos műanyagokat olyan anyaggá bont le, ami közvetlenül beadagolható a műanyaggyártó gépekbe, új termékek előállításához.
Az IT-fejlesztőknek is lesz keresnivalójuk a földeken
A mezőgazdaság legtöbb területén kézzelfogható hatékonyságjavulást hoz az informatikai megoldások alkalmazása. Ezt már egy hazai rendezvényen állapították meg az agrárium termelői és rendszerbeszállítói oldaláról érkező szakemberek.
A Codecool Programozó iskola témába illő meetupján elhangzott, hogy a legújabbkori digitalizáció külsőre kevésbé látványos, az általa generált változásokról sokan nem is hallottak.„Félmilliárd forintért szereltünk műholdas navigációt a szántóföldi gépeinkre, és az egyéb informatikai fejlesztésekkel 3-4 hónapról 10 nap alá csökkentettük a termelési adataink naprakész feldolgozását” – mesélte példaként Raskó György, a lajoskomáromi Győzelem Kft. ügyvezetője.
Márkus Zsolt, a teljesen digitalizált termelési technológiával működő Veresi Paradicsom Kft. tulajdonos-ügyvezetője elmondta, hogy számos lehetőség adódik a fejlesztésekre, ezeknek csak a büdzsé szab határt. Bár az üvegházas technológia használatával a földrajzi adottságok – napfény, csapadék, hőmérséklet – kiegyenlíthetőek, manapság egészen új dolgok befolyásolják a technológiai versenyt. Ilyen a zöldenergiával termelt villamos áram országonként jelentősen eltérő ára, vagy a támogatási struktúrák eltérítő ereje.
Megvédte a magyar gazdák becsületét Gorotyák Igor, a mezőgazdasági vezetői információs rendszereket fejlesztő AgroVIR marketingvezetője. Szerinte a magyar mezőgazdaság nincs lemaradva sem az automatizációban, sem a digitalizációban, de nagyon sok múlik azon, hogyan értenek szót egymással a gazdálkodók és a programozók.
Elhangzott, hogy a vezetői információs rendszer beszerzésének és működésének költsége nagy gazdaságok esetében nem éri el a terményárbevétel 1 százalékát sem, mégis két számjegyű százalékos haszonnövekedést hozhat.
A modern rendszereket ismerő gazdákat viszont még ma is nagyítóval kell keresni. A legkorszerűbb üvegházas üzemeltetési rendszerek szakértői akár ezer eurós helyszíni kiszállási órabért is kérhetnek a tudásukért.
Szükség van a szabályozás átalakítására is
A mezőgazdasági folyamatokat átalakító digitalizáció miatt szükség lesz új szabályokra is. A szakértők viszont attól tartanak, hogy a magyar állami szervek nem feltétlenül lesznek képesek lépést tartani az igényekkel. „A drónszabályozás igénye már hat évvel ezelőtt felmerült, akkor ígérték már, hogy lesz iránymutató állásfoglalás” – emlékeztetett Dr. Láng Vince, annak kapcsán, hogy felröppent a hír: egyelőre tilos drónnal permetezni, meg kell várni a készülőfélben levő szabályozást.
A termelési folyamatokkal kapcsolatos műszaki paraméterek (hőmérséklet, nedvesség, tápanyagszintek, fejlődési jellemzők, stb.) ugyanolyan egyedinek számítanak, mint például a közösségi médiában a felhasználói információk. Ezekről csakis valamilyen kölcsönös előny reményében mondanak le a termelők, de amúgy önmagukban a know-how részét képező értékes információk, erősítette meg Márkus Zsolt és Gorotyák Igor is.
A jövőben ugyanakkor nem kizárt, hogy a felvásárlók, vagy akár a fogyasztók olyan transzparenciát várnak el a termelőktől az alkalmazott növény- és állatvédelmi illetve hozamfokozó eljárásokkal kapcsolatban, ami akár egyes termékek előéletének blokklánc alapú rögzítését is indokolttá teheti.
Nem csupán arra kell tehát berendezkedni, hogy egy-két év alatt lezajló digitalizációs folyamatokat kell áthidalnia az informatikai beszállítóknak, hanem folyamatosan magas lehet az aránya az IT-nek a mezőgazdasági innovációkban.
Komoly megtakarítást jelenthetnek a mobilos megoldások is
Nemrégiben jelentették be azt a magyar fejlesztésű műholdas flottakövető rendszert, amit már mintegy háromszáz cég több mint hétezer mezőgazdasági gépén alkalmaznak. A WayQuest rendszer a Telenor Hipernet hálózatán keresztül kommunikál a központi számítógépekkel.
A rendszert használó mezőgazdasági cégek éves szinten tízmillió forintos nagyságrendű összeget takaríthatnak meg a rendszer alkalmazásával. A mezőgazdasági gépek digitális fejlesztésével nem csupán a járművek pillanatnyi helyzete, üzemanyag-fogyasztása és gépüzemi adatai követhetőek, de segítségével felderíthető, ha vannak a művelésből kihagyott, vagy nem indokolt átfedéssel megművelt területek, esetleg nem a kiválasztott munkafolyamatnak megfelelő technológiai paraméterekkel végeztek a munkálatokat.
Bár jelenleg a 4G és 4G+ az elérhető legmodernebb mobilnet-technológia, az agráriumban alkalmazott eszközök többsége már 2G kapcsolaton is képes ellátni feladatát. Ebben a következő jelentős lépcső az 5G technológia elterjedése lehet” – emeli ki Fülöp Gábor, a Telenor üzleti értékesítési és marketing igazgatója.
„Az eddigi tapasztalatok alapján a beruházás már az első évben megtérülhet, hiszen a WayQuest esetében a rendszer kiépítése munkagépenként egy-két százezer forint körüli költséget jelent, üzemeltetése pedig havonta néhány ezer forint. Egyes partnereknél a digitális munkaszervezésnek köszönhetően a munkagépek számának csökkentésére is lehetőség nyílt” – hangsúlyozza Mehlhoffer István, a rendszert fejlesztő ITineris Informatikai Kft. ügyvezető igazgatója.
