A világgazdaság csak 2022-ben érheti el a vírusválság előtti szintet. Így vélekednek a nemzetközi cégek vezetői, akik számára azonban a digitalizáció semmit nem vesztett a fontosságából, ezt továbbra is az első helyre teszik.
A cégek árbevétele az idei első félévben zuhant a legnagyobbat, de csökkenés jellemzi a második félévet is. Átlagosan 8 százalékkal alacsonyabb árbevételre számítanak a cégvezetők az idén a múlt évhez képest. A 2021. évi előrejelzés 2 százalékos mérséklődést mutat 2019-hez viszonyítva. Ennek alapján a cégvezetők arra számítanak, hogy a válság előtti szintet két éven belül semmiképpen sem érik el.
Ez derült ki a stuttgarti központú Horváth &Partners vezetési tanácsadó csoport nemzetközi felméréséből, amibe magyar cégvezetőket is bevontak. (Velük a csoport magyar tagja, az IFUA Horváth &Partners készítette az interjúkat.) A kutatásba 212 cégvezetőt és igazgatósági tagot vontak be, a cégek felénél az alkalmazottak ezer és tízezer fő között van.
A válsággörbe akár „fürdőkád-alakú” is lehet
A megkérdezettek közül nagyon kevesen reménykednek abban, hogy a válság V alakú lesz, vagyis hamar jön a visszapattanás. Az általános vélekedés szerint inkább U formát ölt, sőt vannak olyanok is, akik szerint a legvalószínűbb, hogy a görbe elnyújtott, „fürdőkád-alakú” lesz.
A krízis a legérzékenyebben az autóipart érintette, ott az eladások az első félévben egyharmaddal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest. Nincs sokkal rózsásabb helyzetben a gépgyártás, az olaj- és vegyipar, a szállítás, az utazás és a logisztika sem. Ezekben az ágazatokban 15-20 százalékos a visszaesés.
Bár a második félévben már némi javulásra számítanak a cégvezetők, de összességében csaknem valamennyi ágazatban egész évre szóló visszaesést prognosztizálnak. Az autóiparban 17 százalékos mínuszt mutat az előrejelzés.
A válság nem sodorta el a digitalizációt
A digitalizáció a válságban sem vesztett fontosságából, ezt változatlanul az első helyre teszik a cégvezetők. Ugyanakkor felülvizsgálják a digitalizációs projekteket, s azokat veszik előre, amelyek a költség-haszon elemzések szerint a legkedvezőbbek.
Második helyen a költségek és a bevételek egyensúlyban tartása szerepel. A válság által leginkább sújtott autóiparban például ez került az első helyre.
Harmadik helyen állnak az alkalmazottak hosszú távú megtartását célzó lépések. Ebben jelentősen segít a távmunka. Az otthoni munkavégzés révén ugyanis nem kevés irodaköltséget lehet megtakarítani, s a virtuális megbeszélések az utazási költségek csökkentését is lehetővé teszik.
Az előnyök azonban nem merülnek ki csupán a spórolásban. Mivel már nem annyira fontos, hogy a munkatársak közel lakjanak a munkahelyükhöz, szélesebb körből lehet új alkalmazottakat toborozni.
A válság vesztesei ugyanakkor a környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontok, ezek krízishelyzetben háttérbe szorulnak, kevesebb forrás jut az ez irányú beruházásokra. Az erre fordítandó pénzt és energiát a fennmaradásra és a munkahelyek megőrzésére kell fordítani.
Iparáganként eltérőek a várakozások
Az autóipari cégek jelenleg az U-görbe legalján vannak, igen mély recessziót élnek meg. Nagyobb visszaeséssel számolnak, mint az átlag, ennek ellenére a válság közepette is folytatták a megkezdett átalakításokat.
A bankokat a válság eddig közvetlenül nem érintette olyan mértékben, mint más szektorokat. Negatív hatások a finanszírozási portfólió válságérzékeny ágazataiban várhatók. Folytatódik a pénzintézeti digitalizáció, átalakítják a működésüket és céltartalékokat képeznek a nem teljesítő hitelek növekedésére.
A biztosítási szektorban lassú javulást várnak a következő negyedévben, a teljes visszatérés 2021-re tűnik valószínűnek. Jövedelmezőségi szempontból a kieső bevételeket ellensúlyozza az elmúlt éveknél alacsonyabb kárhányad. A jövőben a kockázati típusú termékek előtérbe kerülése várható.
