Egy év múlva már termel a svájci székhelyű Sensirion szenzorgyártó cég első Svájcon kívüli európai gyára Debrecenben. A hazai leánycég első és jelenleg egyetlen alkalmazottja az az Ábrahám László, akinek a neve 19 évig egy másik nagy elektronikai gyártó, a texasi National Instruments(NI) itteni leányvállalatával forrott össze. Vele beszélgettünk a váltásról és a jövőbeni tervekről.
„Az 1998-ban alapított társaság különböző szenzorok előállításával foglalkozik: hőmérséklet-, páratartalom-, áramlás-, széndioxidmérő és különböző egyéb szenzorokat precíziós eszközöket gyárt, évente legalább 100 millió darabot. Minden harmadik autóban van a Sensirion által gyártott szenzorból, a cég tavalyi árbevétele 160 millió euró volt. Idén ennél többet produkál, ugyanis a koronavírus az egyik termékcsalád iránti keresletet nagyon felfuttatta. Ez a lélegeztetőgépekben használt szenzorcsalád, amit azóta nem győznek gyártani. A debreceni gyár ötlete is ennek apropóján született” – tudjuk meg Ábrahám Lászlótól.
A mintegy 800 fős társaság jelen van az Egyesült Államokban, Kínában, Japánban, Koreában és Tajvanon is. A Sensirion ugyanakkor nem csupán a magyarországi gyár termelési kapacitására, hanem az Atommagkutató Intézetre az Atomkira, a Debreceni Egyetemre, és a helyi szakképzésre is számít.
Előbb kinevelte az utódját, majd váltott
Ábrahám László pár hete hozta nyilvánosságra az egyik közösségi oldalon a váltást, ami nem kis meglepetést okozott, hiszen karrierjének eddigi legfontosabb és leghosszabb idejű állomása az NI-hoz, illetve annak ugyancsak debreceni gyárához kapcsolódott.
„A múlt év végéig voltam ügyvezető az NI-nál, a főnökeim azonban már fiatalítani szerettek volna. Az utódom kinevelésében még részem lehetett, és bizonyos egyéb feladatköröket is betöltöttem az NI-os pályafutásom utolsó évében” – meséli a váltás indokait a 65 éves topmenedzser.
Egy éve találkozott a Sensirion menedzsmentjével, akik a magyarországi beruházási lehetőségeket jöttek megnézni. Nagyon szimpatikusnak találta a társaságot, gondosan elrakta a névjegyeiket.
Idén januárban született meg a döntés a svájci cég magyar beruházásáról, addigra Ábrahám László tájékoztatta őket a karrierjében bekövetkezett változásokról, jelezve, hogy érdekelné az új lehetőség. Lezajlott egy állásinterjús videókonferencia, majd még a járvány okozta utazási stop előtt márciusban személyesen is kiment hozzájuk egy egész napos interjúra.
„A nap folyamán átmentem egy burkolt orvosi vizsgálaton is, ami úgy zajlott, hogy leálltunk egy hegy tövénél az autóval, és felmentünk gyalog a hegytetőre. Nézték, mikor kezdek el szuszogni, levegőért kapkodni, de ez nem következett be. Gyakran túrázom, így kiálltam a próbát” – idézi vissza a felvételének a körülményeit.
Aztán nem sokkal később visszaszóltak, hogy övé az ügyvezetői poszt, amit június elsejétől tölthet be.
A következő öt évet a svájci céggel tervezi
„Nem a több pénzre hajtottam, ráadásul időközben nyugdíjba is mehettem, az utolsó NI-os hónapokban már nyugdíj mellett dolgoztam. Ez így lesz a továbbiakban is, így a cégnek is kevesebbe kerülök, amit először nem is értettek, de aztán örültek neki. A következő öt évet náluk tervezem letölteni, az erre szóló szerződést meg is kötöttem, aztán majd meglátjuk” – mondja Ábrahám László.
Az alapkövet lerakták, indulhat az építkezés, maga az épület a jövő év első negyedév végén lesz kész, utána jöhet a technológia, a berendezések, és jövő júniusban indulhat a gyártás a debreceni ipari parkban.
Az épületet build to suit alapon hosszú távra bérlik az azt felépítő konzorciumtól. Az 5 ezer négyzetméteres épület bekerülési költsége néhány milliárd forint, de a technológia amit a következő években beleraknak eléri a 6 millió eurót. Lesz abban minden, ami ma korszerű, optimalizált számítógépes vezérlés,informatikai célú adatgyűjtés, a fűtést, hűtést földhővel oldják meg. Jövőre 50 fővel indulnak, 2025-re 200 fős is lehet a létszám.
A szenzorok közül először a lélegeztetőkbe valót gyártják majd, utána autóipari szenzorokat állítanak elő, onnantól pedig amit a piac igényel. A debreceni üzem nem Svájcból hozza át a termelőkapacitást az olcsóbbítás jegyében, hanem a magyarországi beruházás a tervezett 15 százalékos növekedést szolgálja – tudjuk meg az ügyvezetőtől.
