Az Európai Unió tagországai 2020-ban egymilliárd euróval kevesebbet költöttek kutatás-fejlesztésre(k+f) mint egy évvel korábban. A bruttó hazai termékre(GDP)vetített arányt nézve hazánké nem éri el az uniós átlagot, de ott vagyunk a tagállami lista első felében.
Tavaly uniós szinten 311 milliárd eurót fordítottak k+f kiadásra az EU-tagországok, szemben az egy évvel korábbi 312 milliárd euróval. A k+f ráfordítások aránya a GDP százalékában 2020-ban mégis magasabb volt, elérte a 2,3%-ot szemben a 2019-es 2,2%-kal. Ez a kis növekedés azonban a világjárvány miatti GDP-csökkenésnek tudható be. Pozitív folyamatnak értékelhető ugyanakkor, hogy ugyanez az átlagmutató tíz évvel korábban még csak 2,0% volt.
A vállalkozások vezetnek továbbra is a k+f költésben
A k+f az innováció fő mozgatórugója, és a k+f ráfordítások és intenzitás a két kulcsfontosságú mutató, amelyet a tudományra és technológiára fordított erőforrások világszerte történő nyomon követésére használnak – emeli ki az Eurostat.
Az EU statisztikai hivatala továbbra is az üzleti vállalkozások szektorát tartja a legnagyobb k+f költőnek, amely 2020-ban a teljes k+f kassza kétharmadát adta, ezt követi a felsőoktatás (22%), a kormányzati szektor (12%), valamint a civil szektor (1%).
Az élen Belgium és Svédország, sereghajtó Románia
A legnagyobb k+f intenzitást Belgiumban és Svédországban (a GDP 3,5%-a) regisztrálták, őket követi Ausztria (3,2%) és Németország (3,1%). Magyarország ugyan elmarad az uniós átlagtól, de 1,6 százalékos GDP-arányos mutatójával a 12. a tagállamok listáján, egy évvel korábban ez a mutató 1,48 százalékos volt.
A skála másik végén hat tagország sorolható az 1 százalék alatti GDP-arányos k+f költők közé. Abszolút sereghajtó Románia (0,5%), majd Málta és Lettország következik (mindkettő 0,7%), Ciprus, Bulgária és Szlovákia pedig 0,9%-os k+f kiadást mutatott fel.
