A felhő egyre elfogadottabb technológia a hazai vállalkozások körében. Ez a folyamat viszont egyre komolyabb kiberbiztonsági kihívásokat is jelent. Mi a teendőjük ezzel kapcsolatban a cégeknek? – ezt a témát járta körül a Cloud Forum rendezvénysorozat első része.
Christopher Mattheisen a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója bevezetőjében emlékeztetett rá, hogy a szoftver nagyvállalat öt éve változtatott felhőstratégiáján, ekkortól fordult teljes erőbedobással a cloud felé. A felhő megoldások biztonsági hátterén ma már 3-4 ezer fő dolgozik, erre és az infrastruktúrára évi egymilliárd dollárt fordít a cég.
A világ elkésett a kellő számú szakember kellő mélységű képzésével
Pozitív változás, hogy ma már egyre több cég állami intézmény is úgy látja, az adatok egyik legbiztonságosabb helye a felhőben van. Ugyanakkor Magyarországon az átlag magyar kis- és középvállalatok kiberbiztonsága még messze alatta van a felhőszolgáltatók biztonságáénál. Így számukra is fontos, hogy a felhőbe helyezzék az adataikat.
Ráadásul, ha ehhez megfelelő biztonsági támogató eszközöket is használnak, akkor még nagyobb biztonságban érezhetik magukat – fejtette ki Keleti Arthur, az ITBN biztonsági fórum alapítója. Hozzátette, korábban ördögtől valónak tartották a cégek, hogy valami automata rendszer figyelje a biztonságot, a hús-vér biztonsági szakemberük konfigurációját sokkal hitelesebbnek tartották.
A mai felgyorsult korban szükség van az automatizációra, a kliensgépeket már jó ideje mesterséges intelligencia figyeli, A gond csak ott van, hogy a világ mindeközben el van késve a kellő számú szakember kellő számú és mélységű képzésében.
A felhőalapú biztonsági megoldások ma még drágábbak
Némileg ellentmondva Pék Gábor, az Avatao alapítója azt fejtegette, hogy a világ mindig változik, most a felhőben látjuk a jövőt. Ezt a centralizációt azonban előbb utóbb egy hullámzó disztributív állapot követheti, amire a nagy szállítók már egy korszerűbb szolgáltatással kombinált megoldást nyújthatnak.
A nagyon centralizált felhő struktúrát az 50 főnél nagyobb cégek nehezen fogadják el, a security as a service in cloud ezért egyre inkább divatba jön – emelte ki Mádi-Nátor Anett, a CyberServices vezérigazgatóhelyettese.
Lapunk kérdésére elmondta, hogy a felhőalapú biztonsági megoldások ma még drágábbak, mint a nem felhős megoldások. Amikor azonban üzletmenet folytonossága megakad, vagy adatvesztési incidense van az ügyfélnek, az mindent felülír. Az így keletkező károk messze felülmúlhatják a kiberbiztonságra fordított költést – tette hozzá.
Az Eurostat kimutatása szerint a kkv-k kevesebb, mint 30 százaléka rendelkezik biztonságpolitikával. Sok incidens azért fordul elő, mert nincs megfelelő személyzet, vagy nincs megfelelő szolgáltatás, amit igénybe tudnak venni a cégek. A Kiberbiztonsági Intézet is azt szokta javasolni a kkv-knak, inkább vegyenek igénybe felhőszolgáltatót, mint „sufnituning” megoldásokkal oldanák meg a helyzetet – hangsúlyozta Bencsik Balázs, a Kibervédelmi intézet képviselője.
A bankoknak a fintech világgal is tartani kell a tempót
A bankoknál a biztonság még kritikusabb kérdés, ezért nem mindegy milyen megoldásokat választanak. A végső döntést több szempont figyelembevételével hozzák meg. Üzleti szempontból a time to market az egyik ilyen fontos tényező, vagyis hogy milyen gyorsan lehet bevezetni az adott megoldást- Fontos tényező ugyanakkor a rendszerek rendelkezésre állásának védelme is.
Ráadásul ez a szempont sokkal fontosabb lesz, ha az azonnali fizetést országosan is bevezetik. Innentől kezdve pár másodperc kiesés is nagy galibát okozhat. Jönnek a PSD2-es külső szolgáltatók, akik a bankokhoz képest sokkal kisebb biztonság mellett működnek. Miközben a bankoknál a biztonság szerepe tovább nő, tartaniuk kell a tempót a fintech világgal – ezt pedig már Kovács Roland, az OTP informatikai és bankbiztonsági osztályvezetője mondja.
Mindeközben a felhőbiztonsági megoldások is egyre nagyobb piaccá növik ki magukat.A Maximize Market Research előrejelzése szerint az ehhez kapcsolódó termékek és szolgáltatások globális piaca 2017-ben még épp hogy meghaladta az 5 milliárd dollárt, 2026-ra már megközelítheti a 14,5 milliárd dollárt is, ami évi 14 százalékos növekedési ütemet feltételez.
