A vállalati AI túl van a kísérletezésen: a nemzetközi elemzések és a hazai tapasztalatok egy irányba mutatnak: 2025. a generatív AI üzleti beérésének éve, míg 2026 már egy új korszakról, az úgynevezett cselekvő (agentic) AI megjelenéséről szólhat.

Az AI akkor jó, ha nem látszik
Forrás: AI

A mesterséges intelligencia(AI) 2024–2025-ben végleg kilépett a kísérleti projektek világából. Ami néhány éve még pilotnak, innovációs játéknak vagy „jó, ha van” megoldásnak számított, az mára egyre több vállalatnál üzletkritikus infrastruktúra-elemmé vált.

Az AI már nem kérdés, hanem feltétel

Globális szinten ma már szinte nincs olyan közép- vagy nagyvállalat, amely ne foglalkozna valamilyen formában a mesterséges intelligenciával. A fókusz azonban egyértelműen eltolódott: nem az a kérdés, használjon-e AI-t a szervezet, hanem az, hogy hol, milyen mélységben és milyen kontroll mellett.

A nemzetközi piackutatások szerint az AI bevezetése sok tekintetben a felhőszolgáltatások korai terjedésére emlékeztet. Először az egyéni felhasználók kezdik el használni a könnyen elérhető, nyilvános AI-eszközöket, majd ezek „észrevétlenül” beszivárognak a vállalati működésbe – gyakran az IT és a biztonsági szervezetek tudta nélkül.

Ez komoly adatkezelési, megfelelőségi és üzemeltetési kockázatokat hordoz, különösen szabályozott iparágakban.

A fejlettebb piacokon ma már egyre inkább előtérbe kerül az a szemlélet, hogy az AI akkor hoz valódi értéket, ha rendszerszinten, a teljes üzleti folyamatláncot figyelembe véve épül be a működésbe – nem pedig elszigetelt, korlátozott hatású megoldások formájában.

A jó AI olyan, mint a filmzene

Ezt a gondolkodásmódot erősíti az a hasonlat is, amely egyre gyakrabban jelenik meg szakmai körökben: a jó AI olyan, mint a filmzene – nem uralja a történetet, de pontosan tudja, mikor kell belépnie.

Nem tolakszik, nem vonja el a figyelmet, mégis észrevétlenül erősíti a „cselekményt” – vagyis az üzleti működést. Akkor működik jól, ha a felhasználó nem egy különálló technológiaként érzékeli, hanem természetes részeként a mindennapi folyamatoknak.

Nemzetközi helyzetkép: gyors kísérletezés, eltérő filozófiák

A globális gyakorlat egyelőre nagyon vegyes képet mutat.

Az Egyesült Államokban a nagyvállalatok és technológiai cégek már éles környezetben tesztelnek agentic megoldásokat, különösen az IT-üzemeltetés, az ügyfélszolgálat és a pénzügyi folyamatok területén. A cél itt jellemzően a gyors hatékonyságnövelés, még akkor is, ha a kockázatkezelés utólag finomodik.

Az ázsiai piacokon – különösen Japánban és Dél-Koreában – szintén megjelentek az autonómabb AI-rendszerek, ám ezek jellemzően szigorúan definiált keretek között működnek. Az önállóság mértékét precízen szabályozzák, az emberi kontrollt ritkán engedik el teljesen.

Európa ezzel szemben lassabban, de tudatosabban halad. A hangsúly nem az azonnali automatizáláson, hanem a megfelelőségen, az auditálhatóságon és az átláthatóságon van. Az Omdia szakértője szerint az agentic AI európai terjedését nem technológiai korlátok, hanem elsősorban jogi és szervezeti kérdések lassítják – ugyanakkor ez hosszabb távon versenyelőnyt is jelenthet.

Hazai trendek: nagy az érdeklődés, szűkebb a valódi bevezetés

A témáról nemrégiben tartottak háttérbeszélgetést az Atos Magyarország szakértői. Az ott elhangzottak jól illeszkednek ebbe a nemzetközi képbe. A vállalat hazai ügyfeleinél – különösen a közép- és nagyvállalati szegmensben – az AI iránti érdeklődés ma már szinte általános, a valóban skálázható, üzletileg mérhető megoldások azonban egyelőre szűkebb körben jelennek meg.

Ennek több oka is van. Gyakori probléma, hogy a vállalatok szigetszerű AI-megoldásokat vezetnek be: egy-egy látványos felhasználói példa gyorsan elindul, de nem illeszkedik egy átfogó üzleti és technológiai keretbe. Ilyenkor az AI nem rendszerszinten növeli a hatékonyságot, hanem lokálisan javít egy-egy részfolyamatot, miközben a teljes működés komplexitása nő.

Szintén visszatérő kihívás a szabályozás és az IT-kontroll hiánya. Sok vállalkozás nem rendelkezik pontos képpel arról, hogy kik, milyen adatokat és milyen mesterséges intelligencia-rendszerekben használnak fel. Ez nemcsak biztonsági, hanem üzleti kockázat is, különösen akkor, amikor érzékeny vagy üzletkritikus információk kerülnek külső AI-modellekbe.

Ilyen a gombhoz varrt kabát és az „AI mindenhová” csapda

Az Atos szakértői szerint gyakori hiba, hogy a vállalatok egy konkrét technológiára vagy divatos megoldásra keresnek üzleti problémát – vagyis „a gombhoz varrják a kabátot”. Ennek következménye, hogy a bevezetett AI nem hozza a várt eredményeket, mert nem valódi üzleti igényre épül.

Ehhez kapcsolódik az úgynevezett „mindenhová AI-t” megközelítés is. A trendek hatására sok cég egyszerre próbálja meg minden területen bevezetni a mesterséges intelligenciát, anélkül hogy priorizálná azokat a folyamatokat, ahol a legnagyobb hatékonyságnövekedés érhető el. A tapasztalatok szerint sokkal eredményesebb az a megközelítés, amikor a legidőigényesebb, repetitív, nagy adatmennyiséget kezelő folyamatok kerülnek először fókuszba.

Élenjárók és lemaradók

Magyarországon – a nemzetközi trendekkel összhangban – az adatvezérelt kultúrával rendelkező szektorok járnak az élen. A pénzügyi szolgáltatók, a technológiai és a távközlési vállalatok esetében már most is láthatók átgondolt, több területet lefedő AI-megoldások. Ezekben az iparágakban erős a szabályozási megfelelés, nagy a hatékonyságkényszer, és jellemzően megvan a felsővezetői támogatás is.

A klasszikus gyártás, valamint több kkv-dominált ágazat – például a hagyományos kereskedelem vagy az építőipar – egyelőre még a lemaradók között van. Itt gyakran szűkösebbek is az erőforrások, alacsonyabb az adatérettség, és erősebbek az IT-biztonsági félelmek.

Idén már közeleg az ügynöki AI korszaka közeleg

Miközben 2025. a generatív AI üzleti beéréséről szól, az iparági várakozások szerint 2026. már az agentic(ügynöki) AI éve lehet. Ez a megközelítés túlmutat a ma ismert, elsősorban asszisztens jellegű AI-alkalmazásokon. Az agentic AI nemcsak válaszol vagy javaslatokat tesz, hanem önállóan képes cselekedni, folyamatokat indítani, döntési lépésekben részt venni – természetesen emberi felügyelet mellett.

Az Atos Group ezen a területen saját fejlesztésű keretrendszerrel is rendelkezik. A Polaris AI az agentic megközelítés zászlóshajója, amely strukturált, kontrollált módon teszi lehetővé több AI-ügynök együttműködését vállalati környezetben. Az ilyen keretrendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy jelentősen csökkentik a piacra lépési időt, miközben kezelhető szinten tartják a kockázatokat.

Nemzetközi háttér, hazai adaptáció

Az Atos Magyarország az anyavállalat nemzetközi tudásbázisára és tapasztalataira építve támogatja a hazai vállalatokat az AI bevezetésében. A hangsúly nem önmagában a technológián van, hanem azon, hogy csak azokat a megoldások vezessék be, amelyeknek mérhető üzleti haszna van. Ennek egyik eszköze az úgynevezett „discovery projekt”, amely feltérképezi az üzleti folyamatokat, az adatállományokat és az érettségi szintet, mielőtt konkrét AI-megoldás indulna el.

A vállalat helyi partnerhálózatának és fejlesztői ökoszisztémájának köszönhetően nemcsak nagyvállalatok, hanem a KKV-k felső szegmense számára is elérhetővé válhatnak testreszabott, hazai környezetre optimalizált AI-megoldások.

Az AI, ami nem főszereplő – mégis mindent visz

A következő évek vállalati AI-stratégiáinak egyik kulcskérdése az lesz, hogy a mesterséges intelligencia láthatatlan, de meghatározó infrastruktúrává válik-e. Azok a vállalkozások lehetnek sikeresek, amelyek nem öncélú technológiai fejlesztésként, hanem tudatos üzleti eszközként tekintenek az AI-ra – olyasmire, ami a háttérben dolgozik, de kézzelfogható versenyelőnyt teremt.