Hiába a digitalizáció és az uniós szabályozás, az e-számlázásban a pdf továbbra is utcahosszal vezet – állapítja meg a régió e-adózási gyakorlatáról készült felmérés.
Az e-számlázással kapcsolatos hozzáállás fontos versenyképességi tényező, mert időt és költséget takarít meg, továbbá jelentős mértékben megkönnyítheti a vállalatok közötti számlázási gyakorlatot is.
A vállalatok exporttevékenységének sikeressége, habár nem teljes mértékben a számlázás gyakorlatán múlik, az ezzel kapcsolatos digitalizáció és automatizáció ugyanolyan technológiai ugrás lesz, mint egykor volt a fax után az email – derül ki a Grant Thornton magyarországi irodájának kezdeményezésére készült felmérésből. Az üzleti- és adótanácsadó cég szakemberei szerint érdemes résen lenni, hogy időben fel lehessen készülni a kihívásokra.
Ez várható 2023-ban
A kutatásban arra voltak kíváncsiak, hogy az elektronikus számlázással kapcsolatban mennyire felkészülten és milyen új tervekkel vágnak neki a régió vállalkozásai a 2023-as évnek. Magyarország mellett négy környező országban (Csehország, Horvátország, Lengyelország, Szlovákia), 19 különböző ágazatból, több száz céget kérdeztek meg.
A válaszadó vállalkozások együttesen több mint egymillió kimenő és bejövő számlát kezelnek évente. Az eredmények azt mutatják, hogy nemcsak Magyarországon, de a régió többi országában is egyelőre még csak ismerkednek az e-számlázással – emeli ki Kóczé Péter, a magyarországi Grant Thornton Digital üzletágának a vezetője.
Megállapítja, hogy elindult ugyan a digitalizáció útján a régió, ám csak a pdf-ig jutott: a válaszadó cégek 83%-a elsősorban a pdf-számlát használja. Ugyancsak figyelmet érdemel, hogy a papíralapú számlázási gyakorlat makacsul tartja magát, a régiós cégek közel 40%-ánál ugyanis még mindig előfordul a papíron kibocsátott számla.
Ennek alapján megállapítható, hogy az említett régiós országokban az e-számlázás igencsak gyerekcipőben jár. A megkérdezett vállalatok csupán a 11%-a használ valamilyen zárt rendszerben szabványos, strukturált, adatalapú elektronikus számlát.
Nagy azoknak a cégeknek az aránya (30%), amelyek a digitális formában kiállított számláikat feltöltik egy olyan rendszerbe, amely a számlák vevőhöz való továbbításáért felel.
ÁFA a digitális korban
Az „ÁFA a digitális korban”elnevezésű uniós intézkedéscsomag egyik legnagyobb hatása várhatóan a struktúrált adatokat tartalmazó elektronikus számlák térhódítása lesz. Ez hosszabb távon a papír alapú számlák teljes megszűnéséhez és a nem PDF alapú elektronikus számlák szélesebb körű elterjedéséhez vezethet.
Várhatóan a hagyományos PDF alapú e-számlák sem lesznek változatlan formában használhatóak a következő évektől. A kutatás szerint a társaságok jelentős részét érintik majd ezek a változások és komoly kihívást jelent majd nekik az új szabályozásnak való megfelelés.
A vizsgált országokon belül a leginkább lemaradt az e-számlázásban Magyarország, nálunk közel háromszor annyi cég jelezte a papír alapú számlák használatát (52%), mint más régiós országban.
Ez fér bele a rövid távú tervekbe
A következő egy évben leginkább a jogszabályban elvárt jelentések és bevallások előkészítését, valamint a fizetési kötelezettségek kezelését és követését kívánják a megkérdezett cégek automatizálni (28-28%). Ez azért fontos, mert ugyan most még igen messzinek tűnik a kötelező e-számlázás uniós szintű 2028. évi bevezetése, az arra való felkészülés egy nagyobb méretű vállalat esetében éveket is jelenthet.
Az „ÁFA a digitális korban”elnevezésű intézkedéscsomag közösségi szintre emeli a valós idejű számla-adatszolgáltatásokat azáltal, hogy egyrészt egységesíti ezek szerkezetét, másrészt a nemzeti adóhatóságokat is kötelező adatszolgáltatásra kötelezi. Ezáltal válik lehetővé a strukturált adatokat tartalmazó közösségi értékesítések elektronikus számláinak automatizált és teljes körű ellenőrzése.
Így kulcsfontosságú lesz a vevők ellenőrzése még azelőtt, hogy a cég számukra számlát bocsátana ki. A vevőminősítés, ellenőrzés és kockázatelemzés lényegesen egyszerűbben és gyorsabban elvégezhető, ha azokat automatizmusok támogatják.
A következő egy évben a cégek harmada nem tervez semmiféle, a számvitel automatizációjával kapcsolatos fejlesztést, miközben általános a vélekedés, hogy a kibocsátott számlák minél kevesebb kézi közreműködéssel jussanak el a vevőkhöz.
Jó hír, ugyanakkor, hogy a megkérdezettek 43%-a már rendelkezik valamilyen automatizációs támogatással, és további 30% azok aránya is, ahol ez még nem megoldott, de a következő egy évben fejleszteni szeretnék. A válaszadók 40%-ánál a bevallások előkészítése már automatizációval támogatott és 28%-a tervez fejlesztéseket a következő egy évben ezen a területen.
Nehezen szabadulunk a papírtól
Jelenleg az öt ország megkérdezett vállalatainak 70%-a befogad papír alapú számlát, az arány Magyarországon még nagyobb: 84%. Ugyanakkor a magyar cégek valamivel magasabb arányban (53%) használnak már most programozott megoldásokat bevallásaik előkészítésére.
