A nemzetközi cégek több mint a négyötöde optimista a globális kihívásokkal szembeni védettségével és a fejlesztései hatékonyságával kapcsolatban. Magyarországon a cégek kétharmada gondolja ezt – derül ki egy friss kutatásból.
A Dell Technologies innovációs indexet mérő új kutatása, amelyben több mint 45 ország 6600 alkalmazottja vett részt ezen felül arra is rávilágított, hogy hatalmas az eltérés a válaszok alapján feltételezett és a ténylegesen megvalósított változtatások között.
A kutatás a világ különböző pontjain működő cégek innovációs érettségét az „innovációs vezetőktől” a „lemaradókig”terjedő skálán helyezte el, ami megmutatta a valóságot, vagyis a feltételezett és megvalósított korszerűsítések között tátongó szakadékot. Hiába gondolják azt a vállalatok, hogy a saját kultúrájukkal kapcsolatban minden rendben van, világméretekben csak a cégek 18%-a, (Magyarországon 12%) minősül „vezető innovátornak” vagy „innovációkat alkalmazónak”.
Ez azért fontos, mert a vezető innovátorok és az újításokat alkalmazók 2,2-szer nagyobb eséllyel gyorsítják fel az innovációt recesszió idején, mint a „követő”és a „lemaradó” kategóriába sorolt cégek, amelyek ilyenkor nagyobb eséllyel inkább lassítanak.
Alkalmazottakra alapozó fejlesztések
A cégeknek még nem magától értetődő az olyan kultúra kialakítása, ahol minden ötlet számít, és a hibákból való tanulás támogatott, nem pedig elítélendő. A vállalatok viszont tisztában vannak az efajta kultúra előnyeivel, és bíznak a teljesítőképességükben: több mint háromnegyedük (78%; Magyarország: 52%) úgy gondolja, az új alkalmazottak részben azért csatlakoznak a vállalatukhoz, mert hisznek abban, hogy lehetőséget kapnak a javaslataik megvalósítására.
A válaszadók 59 százaléka (Magyarországon 40%-a) úgy véli, az alkalmazottak többnyire azért hagyják ott munkahelyüket, mert nem tudtak annyi fejlesztést bevezetni, mint amennyit reméltek.
Innováció a folyamatokra és/vagy a technológiára alapozva
A vállalatoknak azt is érdemes végiggondolniuk, hogyan fejleszthetik az újításokra vonatkozó folyamataikat. Elsődleges akadálynak bizonyul a változtatásra fordítható idő hiánya. Jelenleg a válaszadók 68%-a (Magyarországon 64%-a) állítja azt, hogy a vezetőik inkább a vállalat napi működtetésére összpontosítanak, és nem a fejlesztésekre.
A kutatás rámutat a technológiai vívmányok támogató erejére és a lemaradás következményeire. A túlnyomó többség (86%) (Magyarország: 76%) aktívan keresi azokat a technológiákat, amelyek segíthetnek megvalósítani a fejlesztésekre vonatkozó célkitűzéseket. Ennek ellenére 57%-uk (Magyarország: 56%-uk) úgy véli, hogy a technológiájuk nem a legmodernebb, és attól tartanak, hogy lemaradnak a versenytársaik mögött.
Az innováció technológiai katalizátorainak öt területet sorol fel a tanulmány: a többfelhős környezetet, peremhálózatot, modern adatinfrastruktúrát, a helytől független munkavégzést és a kiberbiztonságot.
Az innováció leggyakrabban felhozott technológia akadályaiként pedig a növekvő felhőköltségek mellett felmerülnek az átfogó üzleti infrastruktúra és az IT-infrastruktúra architektúrájának integrálása során jelentkező nehézségek is.
Negatív oldalon sokat nyom a latban az alkalmazások új felhőkörnyezetekbe való migrálására fordított idő és pénz nagysága és a kiberbiztonsági fenyegetések, megállapítva, hogy nem biztonságos adatokkal és edge eszközökkel nem lehetséges a modernizáció. Az akadályok közé sorolják a szakértők azon IT-infrastruktúra hiányát is, amely képes lenne fogadni és feldolgozni az adatokat az edge-en.
