A világjárvány sem törte meg az ingatlanberuházásokat. Gomba módra szaporodnak az újabb gyárak, iroda-, társas- és családi házak, újítják fel a régieket. Kérdés, hogy ezeknél mennyire veszik figyelembe már a korszerű felügyeleti és üzemeltetési technológiákat? A témáról Medveczky Andrást, a Siemens Zrt. Building Technologies vezetőjét kérdeztük.
Digitrendi: Milyen trendek jellemzik manapság nemzetközi szinten az épületek automatizálását?
Medveczky András: A legfontosabbak között még mindig az energiahatékonysági elvárások említhetők. Az épületekben a primer energia több mint 40 százalékát használjuk fel hűtésre-fűtésre, világításra, elektromos berendezések működtetésére.
Az energiának csak egy kisebb része nyerhető ki ma még megújuló forrásokból, a többi jelentős károsanyag-kibocsátással jár. Ezért is fontos csökkenteni az épületek energiafogyasztását, amit számos tényező befolyásol, kezdve a földrajzi lokációtól, a tájoláson, az időjáráson át az épületszerkezetig, a szigetelésig és a nyílászárókig. Ezek azok az elemek, amelyek már nem változnak, ha elkészült az épület.
A további energiafogyasztás, az épület üzemeltetésekor jön elő. A mi éghajlatunkon szükség van hűtésre és a fűtésre is, amiket szinten lehet tartani, ha megfelelően automatizált az épület. Ennek a jelentőségét a különböző szabályozások révén már törvényhozói szinten is egyre jobban felismerik, de a technológiai ipar még ennél is szigorúbb feltételeket tud szabni az automatika révén.
Sokszor a beruházói igények írják felül az energiahatékonysági szempontokat is
D.: Mindeközben pedig még mindig épülnek a meglehetősen energiafalónak tűnő csupa üveg irodaházak…
M.A.: Az igaz, hogy ma rengeteg ilyen anyag-összetételű épület létesül, de a technika is sokat fejlődött már, a szerkezeti elemek és az anyagminőség is sokat változott. Tény az is ugyanakkor, hogy sokszor a beruházói igények írják felül az energiahatékonysági szempontokat is.
Az irodaépületek esetében a piacot egyre inkább a bérirodák jellemzik, ahol már egyéb gazdasági szempontok is hangsúlyosan megjelennek. Ráadásul, ha az épületberuházó és az üzemeltető elválik egymástól, akkor valószínű, hogy előbbi nem arra motivált, hogy energia-hatékony épületet építsen, hanem arra, hogy minél magasabb áron tudja majd azt bérbe adni.
D.: Manapság milyen technológiákra lehet a legkönnyebben rábeszélni a beruházókat?
M.A.: Kezdik már felismerni az integrált rendszerek előnyeit. Vegyünk egy irodaházat, ahol több funkciójú helyiségek vannak, amit időben is eltérő felhasználással vesznek igénybe, lásd tárgyalók, irodahelyiségek. Az irodák minősítésére többféle minősítő rendszer létezik, amelyek az irodában tartózkodók szempontjából határozzák meg a különböző kritériumokat, legyen az levegő-, vagy vízminőség, vagy épp a hőmérséklet.
Ha az összes funkciót egybe tudom integrálni egy automatizált rendszerrel, ami a kölcsönhatásokat is figyelembe veszi, akkor még hatékonyabb lehet az üzemeltetés. Régebben ezek a funkciók még egymástól függetlenül és kézi vezérléssel működtek. Ilyen például, ha egymástól elkülönítetten találjuk meg világítás kapcsolókat, a helyiséghőmérséklet szabályozókat, és adott esetben az árnyékoló vezérlőket.
Sajnos ezt még manapság is úgy alakítják ki a modern irodaházak jelentős részében, hogy kézzel kapcsolgatjuk a világítást, állítgatjuk a szoba-termosztátot, sőt a redőnyt is kézi vezérléssel működtetjük. Az automatika ennek összehangolt kezelésében segít. Minél inkább testre szabható, öntanuló a rendszer, annál komfortosabb lesz a környezet az ott tartózkodók számára.
A különböző érzékelők segítségével a fenti funkciókat integrálva az automatika sokkal jobban el tudja dönteni, érdemes-e árnyékolni és világítani, vagy inkább felhúzni a redőnyt, mert akkor világítani nem kell, igaz ebben az esetben viszont lehet, hogy jelentősen nagyobb a hűtési energiaigény.
Az érzékelők között fontosak a jelenlét-érzékelők, vagyis amikor az emberek elhagyják az adott helyiséget. Ekkor az automatika csökkentett üzemmódba tudja tenni a rendszert, amit a kézi vezérlésnél kevésbé szoktak figyelembe venni.
Az új típusú jelenlét-érzékelők mérik a széndioxid, a hőmérséklet, a páratartalom és a fényerősségi adatokat is, így nemcsak a világítási rendszert képesek működtetni, hanem a szellőző és fűtési rendszerek automatikus működéséhez is adatokat szolgáltatnak.
Már egy társasházi lakást is érdemes automatizálni
D.: Milyen méretig éri meg egy épületet automatizálni?
M.A.: Nagy energiaigénye lehet már egy családi háznak is,de ha lebontom még kisebb egységekre, akkor is érdemes vele foglalkozni. Egy társasháznál, ahol van 50 lakás és mindegyikben egy önálló gázkazán, akkor az épületre vetített összhatékonyság nem kedvező, pedig erre is vannak már nagyon jó megoldások.
Léteznek az öntanuló szoba-termosztátok is, amelyek kimondottan a kisebb lakások szabályozására alkalmasak. Az okos termosztát változat érintőképernyős kezelőfelületével, mobiltelefonos app-jával, távolról is vezérelhető.
D.: A korornavírus-járvány hogyan befolyásolta az épületautomatizáció trendjeit?
M.A.: Az emberek életstílusa, a munkavégzés jellege már korábban sem volt állandó, az épületek kialakításának ezekhez is alkalmazkodnia kellett. A mostani járvány kezdetén már az első körben felmerült, hogyan lehet a levegőminőséget olyan állapotban tartani, ami minimalizálja a vírusok terjedését. Mit kezdjünk a szálló porral, ami önmagában is veszélyes az élő szervezetekre és segíti a vírus terjedését is? Mit segíthet ilyenkor az automatika?
Jöttek a lezárások, a távmunka, hogyan férjünk hozzá az adatokhoz? Itt jött a képbe a távfelügyelet, az applikációk, amelyek adatokat nyernek az épületekből, berendezésekből, eljuttatva az épp home office-ban lévő üzemeltetőkhöz, akik szükség esetén távolról is be tudnak avatkozni.
D.: Mennyivel jelent többet ennél az intelligens épületek kommunikációja?
M.A.: Ez már annak egy része, az épület adatokat továbbít, de az integrált felügyeleti rendszerrel felszerelt intelligens épületnek ezen kívül még nagyon sok egyéb funkciója lehet. Ilyen komplex integrált rendszert fejlesztett a Siemens is, amely egyetlen felületen koordinálja, a fűtést, a szellőzést, a légkondicionálást, a világítást és árnyékolást, a villamosenergia-menedzsmentet, a tűzvédelmet és a biztonságtechnikai rendszereket is.
A komfortért felelős alrendszereket – légminőség, biztonságtechnika –, az üzemeltetők számítógépen tudják követni. Az épület adatokat gyűjt, és azokat naplózza, amikből grafikonokat lehet készíteni, kielemezni, a hibákat feltárni. Az ilyen felügyeleti rendszerek képesek arra is, hogy az eltérésekből előre jelezzék a potenciális hibákat. Jó hír, hogy a járvány után elindult beruházásoknál már Magyarországon is igénylik ezeket a rendszereket, beleértve az integrált megoldásokat, szenzorokat is.
Itthon még a meglévő technológiákat sem aknázzuk ki
D.: Az új technológiák mennyire jellemzőek a hazai viszonyokra?
M.A.: Technológiában jóval előrébb járunk már, miközben még a meglévőket sem aknázzuk ki eléggé. Mind az új épületek, mind a felújítottak nagyon gyakran húsz évvel korábbi technológiával felszereltek, ami nagyon megdrágítja az üzemeltetést. Magyarországon a legtöbb épületnél a fő fókusz még a szép kinézeten és a modern dizájnon van. Emiatt is elmondható, hogy nagyon sok potenciál van még nálunk az épületautomatizációban.
D.: Melyek a jövő fejlesztési irányai?
M.A.: A digitalizáció nyomán jönnek a mesterséges intelligencia alapú megoldások, az öntanuló rendszerek, az adatelemző és a gép-gép közötti kommunikációt végző IoT rendszerek, amelyek elsősorban az épületen belüli kommunikációt, az adatok felhasználását segítik.
A Siemens hamarosan piacra dob olyan újfelügyeleti rendszereket is, amelyek nemcsak a már létező funkciókat tudják biztosítani, hanem ahogy a szakmában mondják, van bennük asset tracking is, vagyis épületen belüli adott vagyonelem, amit meg tudok jelölni, és nyomon követni.
Megoldást nyújtanak a hibrid munkavégzés kapcsán egyre jobban előtérbe kerülő íróasztal foglalásra is. A felügyeleti rendszerbe integrálható továbbá az elektromos autó töltőrendszer is, ami azt mutathatja, hogy van-e éppen szabad töltőkapacitás.
D.: Ha már említette a hibrid munkavégzést, mennyire veti vissza a piaci fejlődést, hogy a jövőben várhatóan ez lesz az uralkodó forma?
M.A.: A hibrid üzemmód inkább növeli majd az igényt az automatikai rendszerek iránt, szükség lesz az aktuális munkaállomások, munkavállalók számához igazodó, az asztalfoglalást intéző IoT rendszerre. Hatással lesz az üzemeltetésre is, ahol szintén van adatszolgáltatás, ami segíti, hogy mikor milyen karbantartásra van szükség, ez is inkább gerjeszti az új megoldások megjelenését.
D.: Milyen jövőképet lát itthon mondjuk 5-10 éves periódusban?
M.A.: Nehéz a jövőbe látni, de azt gondolom, hogy hacsak nem lesz megint valami nagy változás, ami nagyon megtörné a gazdaságot, mint most a vírusjárvány idején, akkor Magyarországon számos meglévő épület is alapos felújításra vár.
Nagyon sok ugyanis nálunk az energiapazarló ingatlan. Az Európai Unió nagyon ambíciózus, nagyon szűk határidejű, nulla károsanyag-kibocsátású terve is rengeteg munkát ad nemcsak a következő 5-10 évre, de a későbbiekre is.
