Mennyire használják manapság a világhálót kulturálódásra az Európai Unióban élők? Az információs szupersztráda ma már nem elérhetetlen, még a legkevésbé behálózott Bulgáriában és Görögországban is a lakosság több mint a 70%-a fér hozzá.
Az online kulturális aktivitás új formái jelentek meg a digitális technológiák továbbfejlesztésével és az internet elterjedésével. Tavaly az EU-28 tagállama háztartásainak átlagosan közel a 90 százalékában volt már valamilyen internet-hozzáférés. Ez az arány 10 százalékponttal haladta meg a 2013-ban mért adatokat. Az uniós népesség egyre növekvő része már mobiltelefonon keresztül fér hozzá a világhálóhoz.
Az elmúlt évben – a felmérést megelőző három hónapban internetet használó – felnőtt lakosság(16-74 év) 72 százaléka nézett televíziós műsorokat, vagy videókat a világhálón. Ez jóval meghaladta az interneten keresztüli zenehallgatást (56%), vagy az interneten való játékot, vagy annak letöltését (33%) – derül ki az Eurostat felméréséből.
A tagországok többségében az internetes tévézés, videozás aránya volt a legmagasabb, míg a legalacsonyabb a játékok letöltése és lejátszása. Ez alól kivételt Bulgária, Luxemburg, Magyarország, Portugália, Szlovákia, Görögország és Románia képez, ahol a felnőttek nagyobb aránya használta az internetet zenehallgatáshoz, mint tévézéshez, videozáshoz. Románia volt az egyetlen tagország, ahol az online játék iránti lelkesedés még a tévéműsorok, vagy videók streamingjénél is magasabb volt.
Nagy online hírfogyasztók vagyunk és kedveljük a netes közvetítéseket
Litvániában, Csehországban, Horvátországban, Észtországban és Finnországban a rendszeresen internetező felnőttek legalább 90 százaléka használta a világhálót online híroldalak, magazinok olvasására. Az online hírolvasásra a legkevésbé fogékonyak(56%), az írek, a belgák, a franciák és különösen az olaszok. Magyarország mutatója 85%, ami közelít az éllovasokhoz.
A streaming technológiák, az on-demand szolgáltatások és az okos TV-k terjedésével egyre több film, videó, TV-műsor és sorozat érhető el az interneten.
Az erre dedikált platformok streaming szolgáltatásokat kínálnak, míg a hagyományos televíziós műsorszolgáltatók adaptálják a szolgáltatásaikat, hogy platformok széles választékát nyújthassák a tartalom megtekintésére, ideértve a már sugárzott műsorok utólagos megtekintését.
Tavaly az uniós internethasználók mintegy 72% -a nézte interneten a tévéműsorokat, vagy videókat. Az egyes tagországok között azonban e téren nagyon nagy a szórás: Hollandiában és Finnországban az internethasználók 90% -a élt ezzel a lehetőséggel.
A másik véglet Románia ahol ez a mutató mindössze 26%. Bulgáriában és Szlovákiában ez az arány kevesebb mint 50 százalék. Magyarország mutatója itt is közelebb van az élbolyhoz 64% volt.
Internetes rádiózás, zene streaming, online játék
Az elmúlt évben az EU-ban az internethasználók mintegy 56% -a hallgatta interneten a rádióműsorokat, vagy a zenei streaming szolgáltatásokat. (Ebbe a letöltést nem számították bele). Ezek iránt a leglelkesebbeknek több mint 70% -kal a finnek, a svédek és a görögök mutatkoztak. A másik végletet a lettek(47%) és a belgák(43%) képviselték. A magyar mutató 56-59% közötti.
Ami a játékok lejátszását és letöltését illeti az uniós internethasználók egyharmada mutatott érdeklődést iránta 2018 folyamán. A legmagasabb mutatókat Hollandia (47%), Dánia (43%) és Belgium ( 43%) érte el, míg a legalacsonyabb mutatókat Ausztriában (21%), Bulgáriában (22%) és Lengyelországban (23%) jegyezték fel. Magyarország ia középmezőnyben helyezkedik el.
Kulturális javak a webkereskedelemben
Hogyan változott a kulturális javak és szolgáltatások online vásárlása az elmúlt öt évben. A teljes online kiskereskedelemben résztvevők aránya 2013 és 2018 között 61-ről 69 százalékra nőtt. Növekedést mutat a jegyek online vásárlása is a korábbi 23-ról 27 százalékra. (Itt nem lehet különválasztani a kultúrát és a sportot, tehát az adat mindkét jegytípust tartalmazza.)
Ezzel szemben az interneten könyveket, folyóiratokat és újságokat vásárló internetezők aránya 24-ről 22 százalékra esett vissza, hasonlóan csökkent a filmeket és zenéket online vásárló internetes felhasználók aránya 19-ről 17 százalékra.
Ennek a magyarázata a streaming és a fájlmegosztási szolgáltatásokban, valamint az olyan előfizetési modellekben keresendő, amelyek lehetővé teszik a kulturális tartalom ingyenes fogyasztását, cserébe a felhasználók vállalják, hogy reklámot is kapnak.
Az online kulturális javak és szolgáltatások vásárlásainak elemzése rámutat arra, hogy az internetet ilyen célra használók aránya 2018-ban különösen magas volt Svédországban, Dániában, az Egyesült Királyságban és Hollandiában.
Ezzel szemben a bolgár, horvátországi, ciprusi és romániai internetfelhasználók kevesebb, mint a 10% -a vásárolt online filmeket zenét, könyveket, folyóiratokat és újságokat, vagy kulturális eseményekre jegyet. Magyarországon jegyeket 16, újságot 13, zenét és filmet a rendszeresen internetezők 4 százaléka vásárolt.
