Az utóbbi öt évben megduplázódott az informatikusok iránti kereslet: a munkaadók akár 44 ezer digitális szakembert is fel tudnának venni a következő két évben, de a szakemberhiány ezt kétségessé teszi – derül ki egy friss kutatásból.
A hazai gazdaság növekvő digitális szakemberigényét önmagában a felsőoktatás úgy tűnik egyelőre sem mennyiségi szinten, sem strukturálisan, sem pedig minőségi szempontból nem tudja követni, ezért a szakma szerint összefüggő, a köznevelésre, a szak- és felnőttképzésre, illetve a motivációs tényezőkre is kiterjedő stratégiára van szükség.
Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. a témához kapcsolódó kutatásában 3 140 céget, 2 159 informatikust,1 785 középiskolás és 2 170 felsőoktatásból lemorzsolódott diákot kérdezett meg, valamint közel 11 ezer álláshirdetést elemzett ki. Szakemberei megállapították, hogy az IT-szakértők iránti piaci kereslet még évekig felülmúlja az oktatási rendszer kibocsátását: jelenleg is mintegy 9 ezer informatikai álláshely betöltetlen, miközben egyre nyílik az olló, és a jelenlegi trendek alapján két év múlva akár 26 ezer fő is lehet a különbség a piaci kereslet és a képzési kibocsátás között.
A felnőttképzési programok nem tudják érdemben csökkenteni a hiányt
Az öt éve elvégzett hasonló kutatás óta ingadozó jelentkezési kedv és nagyarányú lemorzsolódás mellett alig nőtt a diplomás informatikusok száma. Bár az utóbbi években népszerűvé váltak az IT képzési programok a felnőttképzésben, ezek önmagukban nem elegendőek az informatikushiány érdemi enyhítéséhez, mivel az álláshelyek 72 százalékában felsőfokú IT-végzettséget (ennek 30 százalékában mesterszintű képzettséget) várnának el.
„Jóllehet mind a hagyományos képzési formákban, mind pedig az innovatív oktatási intézményekben nőtt a kínálat és egyre többen érdeklődnek az informatikai szakmák iránt, nem sikerült az elmúlt években megfordítani a trendet. Ennek oka az, hogy míg a képzési oldalon csak fokozatosan tudtunk fejleszteni, addig a ma már minden gazdasági területre és ágazatra kiterjedő digitalizáció nyomán gyorsuló ütemben növekvő igények jelentősen meghaladják a kínálat bővülését” – emeli ki Vinnai Balázs, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének(IVSZ) az elnöke.
A kutatás szerint a különböző képzési rendszerek (felsőoktatás, szakképzés, OKJ, bootcamp képzések) a következő két évben mintegy 18 ezer új szakembert bocsátanak a munkaerőpiacra. Ez azonban még mindig kevés a piac gyorsuló ütemben bővülő igényeinek kiszolgálására.
Öt éve a BellResearch által hasonló módszertannal elvégzett kutatás 3 ezer betöltetlen álláshelyet azonosított, és arra az eredményre jutott, hogy két éven belül – megfelelő mennyiségű és minőségű szakember rendelkezésre állása esetén – további 22 ezer főt tudott volna foglalkoztatni a piac. A múlt évre ennek a háromszorosára, 9 ezerre nőtt a betöltetlen álláshelyek száma és kétszeresére, 44 ezerre nőtt a foglalkoztatási potenciál.
A következő 2 évben a munkaerőpiac realitásaival számoló „reális forgatókönyv” esetén 34 ezer,a megfelelő mennyiségű és minőségű szakember rendelkezésre állását feltételező „potenciális forgatókönyv” esetén pedig 44 ezer digitális szakembert tudna felvenni a piac. A jelenlegi kibocsátási számok alapján ezzel a növekedéssel nem tud lépést tartani az informatikusképzés, így 2023-ra a piaci kereslet és a képzési kibocsátás közötti különbség 15-26 ezer főre bővülhet.
„A középiskolások körében a természettudományi szakok még mindig nem népszerűek, nincs valódi verseny a bekerülésért. Ezért annak ellenére nem képzünk elég informatikust, hogy a kutatásban résztvevők közül a reálszakokra jelentkezők közel fele nyilatkozott úgy, hogy valamilyen IT-képzést tervez választani” – mondja az elnök.
Hozzáteszi: „a szakokon továbbra is igen nagy a lemorzsolódás, ami leginkább a középiskolai oktatás hiányosságaira vezethető vissza. A felvett diákok nem rendelkeznek elegendő háttértudással és készségekkel, így nehezen tudnak előrehaladni a felsőfokú tanulmányaikban.”
A hazai IT-munkahelyek sem mindig bizonyulnak álomállásnak
Az informatikushiányhoz hozzájárulnak a munkahelyeken tapasztalt nehézségek is. A több mint 2 ezer megkérdezett informatikai munkavállaló 26 százaléka gondolkodott már pályaelhagyáson, a legtöbben alacsony bér, más terület iránti érdeklődés, vagy a kiégés miatt; a megkérdezettek mintegy harmada megfontolná a külföldi munkavállalást is.
A növekvő digitális szakemberhiány súlyosan veszélyezteti a versenyképességet, hiszen ma már valamennyi ágazatban elengedhetetlen a digitalizáció és az innovatív technológiai fejlesztések. Felkészült munkaerő hiányában viszont ezek a fejlesztések elmaradnak, ami a hazai cégeket, főként a kkv-kat, de a magyar gazdaságot is versenyhátrányba hozza.
Már jelenleg is a digitális gazdaság adja a hazai GDP közel egyötödét. Az IVSZ korábbi „A digitális gazdaság súlya a magyar nemzetgazdaságban” című tanulmányának az előrejelzése szerint a digitalizáció éveken belül a teljes gazdaság motorjává válhat: az új technológiák (5G, IoT, MI, blockchain, cloud, stb.) gyors bevezetése 3-5 éven belül éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne, ami a jelenlegi magyar GDP csaknem 10%-a.
Mi lenne a teendő?
Vinnai Balázs szerint a kritikus mértékű szakemberhiány elkerüléséhez az állam gyors, hatékony és átfogó beavatkozására lenne szükség – ennek érdekében az IVSZ komplex javaslatcsomagot dolgoz ki.
„Az egyetemi IT-képzések, illetve a digitalizációra is kiterjedő interdiszciplináris képzések iránti érdeklődés növelése, valamint a lemorzsolódás mérséklése szempontjából is fontos a köznevelés digitális átalakítása, valamint a szakképzés és a felnőttképzés színvonalának növelése, az innen kikerülők munkaerőpiaci lehetőségeinek javítása. A hagyományos felnőttképzési modellek mellett van potenciál a bootcampek(programozóiskolák) állami támogatásában is. Fontos továbbá az is, hogy állami programokkal, akár bértámogatással vonzóbbá tegyük a hazai informatikusok számára az itthon, illetve a pályán maradást” – húzza alá az elnök.
Kulcsszerepben az informatikai vezetők
Az átalakítások azért is fontosak, mert a technológia felgyorsuló fejlődésével ismét egyre fontosabb szerephez jutnak az informatikai vezetők(CIO) – derül ki egy másik nemzetközi kutatásból.
A korábbi szolgáltató pozícióból üzleti partnerré, ezen túl pedig hajtóerővé válnak a CIO-k. A Deloitte és a Wall Street Journal által végzett közös felmérés szerint a vállalatvezetők 40 százaléka az informatikai vezetőt jelölte meg az üzleti stratégia legfőbb motorjának, ami nagyobb hányadot képvisel, mint az összes többi vezető együttesen.
A súlypont eltolódásból fakadóan a csúcsvezetésnek szorosan együtt kell működniük az informatikai vezetőkkel, hogy biztosítható legyen a vállalati stratégiát támogató technológiai háttér, és az informatikai vezetők közvetlen ismeretekkel rendelkezzenek a vállalati stratégiáról a napi döntések meghozatala során.
Az üzleti és technológiai stratégiák közötti választóvonal egyre jobban elmosódik, az információáramlás elengedhetetlen, az izolált stratégiaalkotás és végrehajtás helyett így az együttműködés kerül a középpontba – állapítja meg a kutatás.
