Bár a legtöbb vállalkozás innovációval indul, a cégek egy nem elhanyagolható része a későbbiekben vajmi keveset foglalkozik a folyamatos megújulással, pedig ez is egyre fontosabb mércéje a sikerességnek. Az innovációt gátolhatják a túlbonyolított IT-rendszerek is – derül ki friss hazai elemzésekből.
A főbb hazai ágazatokban tevékenykedő kis- és középvállalatok gazdasági helyzetét és innovációs szokásait vizsgálta a közelmúltban az RnD Strategy Kft. és a Kantar – Hoffman cég közös kutatása, amely egyértelműen rámutatott a magyarországi cégek felemás hozzáállására.
Az innováció nemcsak technológiailag viszi előre a cégeket
Azt világosan látják a cégvezetők, hogy azok a vállalkozások képesek bevonzani az új, tehetséges munkaerőt, motiválni és megtartani meglévő szakembereiket, csökkenteni a fluktuációt, gyorsabbá és költséghatékonyabbá tenni reakcióidejüket a piaci változásokkal szemben, amelyek folyamatosan megújulnak. Ezáltal pénzügyi stabilitásukat is jobban meg tudják alapozni, és növelni tudják a hatékonyságukat is, vagyis az innováció segítségével tetemes piaci előnyhöz juttathatják vállalkozásukat.
A megkérdezett cégek mégsem tesznek túl sokat érte, pedig a megkérdezett cégvezetők számára a sikeresség legfontosabb fokmérője – a cég pénzügyi mutatói mellett – a vállalaton belül zajló fejlesztések és innovációk megléte (60%), mindeközben alig 51 százalékuk foglalkozik folyamatosan a megújulással, alkalmazott innovációval – derül ki a kutatásból.
A korábban megvalósult innovációs projekteket vizsgálva kiderült, hogy a vállalatok többségében technológiai jellegű innovációkat végeztek, amelyeket több mint az egyharmaduk saját forrásból, 7 százalékuk pályázati forrásból, 42 százalékuk pedig vegyes forrásból finanszírozott.
Elsődleges probléma a forráshiány
Az elakadt vagy befejezetlen innovációk vizsgálatakor az derült ki, hogy az elakadás okának elsődlegesen a forráshiányt nevezték meg a válaszadók (77%), de emellett kiemelt szerepet játszott benne a szükséges szakértelem hiánya (42%), valamint a gyenge munkavállalói motiválás is (28%).
Az említett kutatásból világosan látható, hogy bár a vállalatok sikerességüket még mindig főként a különféle pénzügyi mutatókkal mérik, de ennek egyre fontosabb részévé válik az innováció is.
„Azok a cégek, amelyek eredményesen működnek, az innovációra soha nem egyedi projektként tekintenek, hanem szemléletmódként építik be a vállalat életébe, és folyamatosan gyakorolják azt. Náluk az eredményorientált működés egyet jelent az innovációs szemléletmóddal, ami minden esetben a vállalkozás pénzügyi mutatóinak javítására irányul. Kijelenthető, hogy a pénzügyi mutatók önmagukban már nem jelentenek kizárólagos siker tényezőt, továbbá, hogy az innováció mentén szakad ketté a hazai vállalati szektor”- emeli ki Dobos Vivien, az RnD Strategy Kft. ügyvezetője.
Pedig minden induló vállalkozás innovációval kezdődik. Mindenki, aki céget alapít, azt gondolja valamit jobban fog tudni, mint a versenytársai. Ám a kezdeti megújulási szándék az évek múlásával nem feltétlenül marad fenn, aminek következményeként a vállalkozásoknak szembe kell nézniük a munkaerő fluktuációjával és motiválatlanságának problémakörével.
A megfelelő szakértelem hiánya pedig előbb-utóbb a szolgáltatások vagy termékek színvonalának romlásához, és ezzel a vállalkozás pénzügyi stabilitásának az elvesztéséhez vezet.
Ami a gazdasági helyzetüket jelenti, a cégvezetők pozitívan vélekedtek a vállalatuk elmúlt egy évéről, nem így az idei évről, amivel kapcsolatban több mint az egyharmaduk érzi úgy, hogy rosszabb helyzetben van. A következő másfél évről pedig kifejezetten pesszimistán nyilatkoztak, a válaszadók több mint a fele inkább negatív kilátásokkal néz a jövő elé.
Az átláthatatlan IT-környezet is megöli az innovációt
A Deloitte szakértői a vállalatok egyre bonyolultabb informatikai környezetét és annak a cég működésére gyakorolt hatásait vizsgálták. A digitalizáció számos új hardver és szoftverelemet hoz a cégek életébe, legyen szó a robotokról, automatizált rendszerekről, vagy az egyre nagyobb számban megjelenő alkalmazásokról.
Ezek a különböző korú, komplexitású és gyártói támogatással rendelkező, vagy egyedi fejlesztésű rendszerek nem pusztán a mindennapi működésükben okoznak egyre nagyobb fejfájást: sokszor válnak az innováció, a megújulás gátjává. A szakértők összegyűjtötték, hogyan lehet elkerülni ezt a csapdahelyzetet.
Az IT-környezet átvilágítására nemcsak az akvizíciókat megelőző időszakban van szükség, ezt a nagyvállalatoknál hétköznapi gyakorlattá kell tenni. A felmérés során meg kell vizsgálni a rendszert kiszolgáló infrastruktúra- és szoftverkörnyezet korát és verzióját, az elérhető szállítói támogatásokat, az alkalmazott termékek várható életciklusát, a termékfejlesztés ismert irányát, az upgrade-ek lehetőségét.
Fontos a rendszerek működtetéséhez szükséges tudás, annak elérhetősége, egyedisége, a potenciális kiszolgáltatottság valamely szállítótól, cégtől vagy a munkavállalók egy szűk csoportjától – emeli ki Szathmáry András, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.
Az üzleti értéknél figyelembe kell venni a rendszer üzemeltetéséhez kapcsolódó direkt költségeket, köztük a hardver és szoftverelemek támogatására, a működtetéshez szükséges emberi erőforrásokra, az infrastruktúrára és a kibervédelmi eszközökre jutókat.
Kísért a múlt
„Gyakran futunk bele stabilan, megbízhatóan működő, nyolc-tíz évvel ezelőtti, vagy még korábbi rendszerbe, amelyhez ma már lasszóval sem lehet fejlesztőt fogni. Könnyű belátni, hogy ez a rendszer már rövidebb távon sem képes kiszolgálni az aktuális, folyamatosan változó üzleti igényeket” – hangsúlyozza Wenczel Richárd, a technológiai tanácsadás üzletág szenior menedzsere.
Az üzlethez való hozzájárulás függ attól is, milyen folyamatokat és milyen mértékben egyszerűsít az alkalmazás, összehasonlítva alternatív megoldásokkal. A rendszer döntéstámogató képessége és ennek sebessége is nagy súllyal esik latba az értékeléskor, ahogyan a rendelkezésre állás, vagy az üzletmenet-folytonosság, az elérhető IT-támogatás biztosítása is. Ma már célszerű az elemzés részévé tenni a fenntarthatóságra fókuszáló költségvizsgálatot is.
Ha egy ügyfeleket is kiszolgáló rendszerről beszélünk, fontos, hogy azt mennyire szeretik a külső felhasználók, milyen reakciókat váltana ki egy esetleges csere. Általános tapasztalat, hogy a felhasználói élmény a felület egyszerűségén és esztétikáján is múlik.
