Ne halogassuk, a bevezetés akár három évbe is telhet. Időben válasszunk hozzá megfelelő SAP-partnert, tervezzük meg melyik változatot akarjuk, sok munkával jár, de óriási lehetőség van benne – így összegezhetők a főbb megállapítások a témához kapcsolódó szakmai konferencián.
A közép- és nagyvállalatok által használt erőforrás-tervező szoftver(ERP) új verziójára való, 2027-re datált átállás volt a központi témája a ma zárult jubileumi 25. SAP NOW konferenciának, amelyen több mint 1300 céges és kormányzati döntéshozó vett részt.
Az átállás halogatása legalább olyan veszélyes, mint a megfelelő belső erőforrások és elkötelezettség nélkül látszatintézkedésként belevágni a folyamatba – állapították meg a felszólalók.
Azok a cégek viszont, amelyek időben, a megfelelő partnerrel, a munkatársak bevonásával és kellő motiválásával bonyolítják le a váltást jelentős versenyelőnyhöz juthatnak, és egyben felkészítik a vállalkozásukat az új technológiai kihívások befogadására is.
Ezeket a megállapításokat támasztja alá az SAP Hungary-nak a témához kapcsolódó, ügyfelek és partnerek bevonásával frissen készült kutatása is, az S/4HANA átállás hazai helyzetéről, tanulságairól, várakozásairól.
Téma volt még a manapság elmaradhatatlan mesterséges intelligencia(AI), ennek helyes, illetve hibás értelmezései és a legújabb felhasználási területei is. Az S/4HANA váltáshoz is szorosan kapcsolódó felhőalapú megoldások, azok biztonsági kérdései és új platformjai is szóba kerültek.
Ezekben nyújt többet elődjénél az új vállalatirányítási rendszer
Mint már korábban többször is írtunk róla, a legújabb vállalatirányítási rendszer, az SAP S/4HANA elődjénél a ma még széles körben használt R3-nál jóval többet tud.
Az első hazai ügyfelek a rendszer fejlett riportálási képességeit, az üzleti folyamatok újragondolásának, és az iparági szabványok beépítésének a lehetőségét emelték ki pozitívumként.
Egyetértettek abban is, hogy az S/4HANA mind a hatékonyságnövelésben, mind pedig a költségcsökkentésben jó eszköznek bizonyul. A partnerek visszaigazolták, hogy a jó gyakorlatok, pozitív példák bemutatása milyen nagymértékben erősíti az újgenerációs megoldás iránti bizalmat.
Az innovációs előnyök kiaknázása érdekében a vállalatoknak 2027. végéig kell váltaniuk az új rendszerre, amelynek támogatása 2040-ig garantált.
Ugyanakkor a kutatásból az is kijött, hogy a felhős megoldásba csatornázott innovációk és legújabb AI fejlesztések egyelőre még nem határozzák meg az ügyfelek átállási döntéseit.
Bár a hazai vezetők is figyelemmel kísérik az mesterséges intelligencia fejlődését, és nyitottak ezekre a megoldásokra, a gyakorlati hasznát csak 1-2 év múlva látják reálisan beépülni a vállalati működésbe.
„Azért végeztük el ezt a kutatást, hogy strukturált formában összegyűjtsük az ügyfelek és bevezető partnercégek meglátásait az SAP S/4HANA átállás során tapasztaltakról, és helyzetjelentést adjunk a hazai piac állásáról. Ebből meríthetnek motivációt a hezitálók, nyerhetnek önigazolást a sikeresen vizsgázók” – emeli ki Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.
Itt tartunk ma
A kutatás az idei első félévében vizsgálta mélyinterjúk során 15 ügyfél és a rendszerbevezetéseket végző 10 partnercég körében az eddigi SAP S/4HANA tapasztalatokat.
A megkérdezett vállalatok között a középvállalatoktól a legnagyobb hazai versenypiaci és állami vállalatokig minden méretű cég képviselte magát.
A partnerek között a 20 fős kiscégtől az 5 ezer fős nemzetközi, erős magyar jelenléttel rendelkező vállalatig többféle méretű tanácsadó cég képviselte magát.
A kutatás eredménye azt is mutatja, hogy a magyarországi átállás sokkal lassabb, mint Nyugat-Európában, ahol már sokkal több a sikeres konverzió és a folyamatban lévő implementálás is.
Összességében a cég partnereinek a becslései szerint nálunk az érintett vállalkozások 10-15 százaléka állt már át. Jó jel, hogy 20 százalékuknál most zajlik a tervezési folyamat, negyedüknél pedig éppen most zajlik a megvalósítás.
Figyelmeztető jelzés viszont, hogy közel a felük még halogató állásponton van, szinte semmilyen konkrét lépést nem tett az átállás érdekében.
Az utóbbi jelenti egyben a jelenlegi legnagyobb kihívást a tanácsadói kapacitások tervezése szempontjából. Elhangzott, hogy ugyan ma még elegendőnek tűnnek a szakértői erőforrások, de a véghajránál kevésnek bizonyulhatnak.
A fenyegető kapacitáshiányt tovább súlyosbíthatja a nemzetközi piacok elszívó hatása, mivel a környező országok cégei is keresik a magyar szakértőket. Érdemes időben megtervezni az átállást, és lekötni a szükséges kapacitásokat.
A kutatás rámutatott arra is, hogy a kisebb vállalatok gyakran nyitottabbak az új technológiákra, és gyorsabban látják meg az átállás üzleti hozadékát. Ezzel szemben a nagyvállalatok, amelyek több erőforrással és dedikált csapattal rendelkeznek, előrébb tartanak az átállás előkészítésében.
Az átállás ne csak technikai, hanem üzleti megújulást is hozzon
A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a sikeres átállások nem csupán technikailag, hanem üzletileg is alapos tervezést és előkészítést igényelnek. Az üzleti folyamatok átgondolása és optimalizálása nélkül a bevezetés nem érheti el teljes potenciálját.
Jó jel, hogy a kutatásban részt vevő ügyfelek közül sokan felismerték abevezetés üzleti előnyeit is, sőt négyötödük nem csupán kötelező feladatként tekint az átállásra.
Melyik megoldást válasszuk?
Többféle lehetőség is adott, még választható a hagyományos telephelyi(on-premise) változat, ahol az adatok tárolása is helyben történik. Ezt általában az adatbiztonság miatt túlzottan aggódó cégek választják.
Hátránya, hogy az új rendszerben megtalálható AI és fenntarthatósági funkció ennél a verziónál nem érhető el, mivel a saját szerver alapú on-premise-nél nem garantálható, hogy van hozzá elegendő hardverkapacitás.
Egyébként az SAP rendelkezik olyan szolgáltatással is, hogy az ügyfél adatközpontjának az üzemeltetését is bevállalja.
A másik változat valamilyen felhőmegoldás, de ezek elfogadottsága is vegyes képet mutat. Míg a kis- és középvállalkozások inkább a költséghatékonyabb public cloud megoldásokat választják, a nagyvállalatok gyakran ragaszkodnak a private cloudhoz.
Az ügyfelek között még mindig jelen van némi bizonytalanság a felhővel kapcsolatos biztonsági kérdések, illetve a felhős konstrukcióval járó vélt kiszolgáltatottság miatt.
A felhő vagy a saját szerver alapú on-premise felveti a CAPEX/OPEX dilemmát is. Az átállás ugyanis nemcsak technikai, hanem finanszírozási kihívásokat is rejt magában.
A felhőalapú SAP S/4HANA megoldások inkább operatív költségként jelennek meg, míg az on-premise megoldások tőkeköltségként számolandók el. A döntés befolyásolja a vállalatok pénzügyi tervezését és likviditását – állapítja meg a kutatás.
Ugyanakkor arra is érdemes emlékeztetni, hogy idén februárban komplex erőforrás-, szolgáltatás- és pénzügyi ösztönzőcsomagot jelentett be az SAP, amellyel a felhőre való átállásban támogatná az ügyfeleit. A program akár 50 százalékkal is csökkentheti az átállás költségeit, és lerövidítheti az idejét.
A múlt adatainak és folyamatainak a jövője
Az kapcsán az is fontos döntés, hogy mit kezdjenek a cégek a korábbi rendszereik adataival és folyamataival. Az ügyfelek 45%-a greenfield (zöldmezős) megoldást választott, vagyis teljesen új rendszert és folyamatokat vezetett be, 30%-uk a brownfield (barnamezős) formában, vagyis korábbi adatait, folyamatait megtartva állt át, míg 25% a köztes bluefield migráció mellett tette le a voksát.
Érdekesség az is, hogy az átállás mikéntje szinte már a partnerválasztásnál eldőlhet. Az ugyanis, hogy milyen korábbi tapasztalatai voltak egy partnernek, meghatározza azt is, hogy milyen megoldást javasol ügyfeleinek.
Azok a partnercégek, amelyek túlnyomórészt brownfield bevezetéseket vezényeltek le korábban, hajlamosabbak voltak a jövőbeni ügyfeleknek is azt javasolni, és ugyanez igaz a greenfield bevezetésnél is.
A szakértők tehát azt ajánlják, hogy az ügyfelek a versenytárgyalásra, szakmai ajánlattételre változatos körből hívjanak partnereket, ne féljenek független szakvéleménnyel tesztelni a javasolt protokollt.
