Úttörő munkát végeznek európai kutatók a biztonságos drónkövetés területén, megkönnyítve a távoli területekre irányuló teherszállítást. Az első drónnal fuvarozó európai légitársaság pedig már a menetrendszerű szállításokat tervezi, saját gépeivel.
A drónok olcsóbbá tehetik a légi fuvarozást, a távoli területek is könnyebben elérhetővé válnak a kereskedelem számára. Az ezzel kapcsolatos kutatásokat az Európai Unió is támogatja – olvasható a Horizon-ban megjelent összefoglalóban.
Svilen és Konstantin Rangelov testvérek, utóbbi repülőgép-mérnök, 2014-ben hozták létre Dronamics nevű startupjukat Bulgáriában. A céljuk az volt, hogy szabadabbá tegyék az európai szintű rakományszállítást, és innovációjukkal a legtávolabbi régiókban is megvalósítható legyen a megfizethető díjú másnapi csomagszállítás.
A globális kereskedelmi rendszerben ugyanis a mai napig jelen van a nagy hiány: a gyors és megbízható áruszállítás a világ kevésbé hozzáférhető részeire. Erről gondolták azt, hogy a drónos rakományszállítás töltheti be ezt a szerepet.
Újgenerációs teherszállító repülőgép megépítését tűzték ki célul, hogy felgyorsíthassák a kereskedelmet, és mindenki számára lehetővé tegyék akár az aznapi kiszállítást is.
Az uniós támogatásnak köszönhetően a Rangelov fivérek repülőrajttal indultak neki a feladatoknak, és 2023-ban már Európa első engedéllyel rendelkező drónos teherszállító légitársaságává váltak.
Tavaly a két fő nemzetközi légiközlekedési szervezettől, az IATA-tól és az ICAO-tól is a többi nemzetközi légitársasággal egyenrangú elismerést kaptak.
Európában kevés reptér fogad ma még teherszállító gépeket
Európának több mint 2 ezer repülőtere van, de ezeknek csak kevesebb mint egy százaléka fogad teherszállító repülőgépeket is. A rakományokat ma többnyire csak a nagy repülőterekre szállítják, amelyek képesek kezelni a nagy testű Jumbo Jeteket.
Rangelov szerint ez a helyzet jelentős elveszett üzleti lehetőséget jelent, amelyet a drónokkal meg lehet oldani.
„Ha össze tudnánk kapcsolni a kisebb repülőtereket, és azok fogadnák a csomagokat, az jót tenne a kevésbé fejlett régiók gazdasági fejlődésének is” – mondja Konstantin Rangelov.
Fejlesztések autonóm rakományszállításra
A vállalkozás egyesítette az autonómia, az aerodinamika és a gyártás terén végrehajtott fejlesztéseit, hogy egy teljesen új rakományszállítási megoldást dolgozzon ki.
A Dronamics történelmet írt, amikor 2023-ban az első valódi teherszállító drónja, a Black Swan sikeresen teljesítette első repülését.
A merevszárnyú, távpilótás repülőgép 350 kilogramm rakományt tud szállítani, annyit, mint egy kisebb szállító jármű, hatótávolsága pedig 2500 kilométer, ami elegendő Európa nagy részének az összekötésére.
A légijármű a legkisebb repülőtereken is le tud szállni, mindössze 400 méter kifutópályát igényel, akár egy parkolóban is landolhat.
Az első drónkikötők a Földközi-tengeren épülnek majd, és a tervek szerint az Európai Unió teljes területén megjelenhetnek majd a távoli vagy rosszul ellátott településeken élők kiszolgálása érdekében.
Így válik fenntarthatóvá a légi mobilitás
Miért van szükségünk teherszállító drónokra, miért nem használjuk a pilótákkal irányított, meglévő kisrepülőket – tehetjük fel a kérdést. Svilen Rangelov szerint ez a lehetőség túl költséges.
A pilóta vezette repülőgépek sokkal drágábbak, a kisrepülőgépen a pilóta a súly harmadát „tölti ki”. Ez sok helyet vesz el a rakományoktól, ráadásul jelenleg pilótákból is hiány van – érvel a bolgár cég vezetője.
A számításaik szerint a drónos megoldással aznapi, nemzetközi kiszállításra is, akár 50 százalékkal alacsonyabb lehet a költség, 60 százalékkal kisebb a széndioxid kibocsátás, mint a hagyományos légi szállítmányozásé.
A cég drónjai normál és bioüzemanyaggal is működhetnek, a társaság szakemberei pedig már egy hidrogénüzemű változat megépítésén dolgoznak. A mérnökök szerint a drónok gyártása és üzemeltetése is megfizethetőbb, mint az alternatíváké.
A vállalat középtávú célja, hogy drónflottáját a máltai globális műveleti központjából üzemeltesse az európai és azon túli drónkikötők hálózatán keresztül.
Míg az elmúlt években némi figyelmet fordított a világ a drónok használatára a csomagok utolsó mérföldes kézbesítésére is, a bolgár vállalkozók szerint ez ma már nem prioritás.
A fenntarthatóságot szem előtt tartva a Dronamics egy olyan vállalatcsoport tagja lett, amely részt vesz az Európai Jövő Mobilitási Munkacsoportjában. Utóbbi ad tanácsot az EU-nak a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiájával kapcsolatban.
A biztonság elsődleges kérdés
Az egyik dolog, ami eddig hátráltatta a drónos csomagkézbesítés széles körű elterjedését, a biztonsággal kapcsolatos aggodalom. A légtér már most is zsúfolt, a drónok tömeges megjelenésével ez fokozódhat.
A drónok helyét tehát nagyon pontosan követni kell, nemcsak az ütközések elkerülése érdekében, de jogi okokból is.
Ezzel a problémával foglalkozik Alberto Mennella, a TopView innovációs menedzsere. Az olasz cég egy pilóta nélküli repülőgép-rendszereket fejlesztő vállalkozás, amely a drónok integrálására szakosodott az üzleti tevékenységek területén, a nagyon alacsony légtérben.
A TopView a CERTIFLIGHT nevű nemzetközi kutatási kezdeményezés vezetője, a társaság egy olyan eszközt fejlesztett ki, amely műholdon keresztül biztonságosan nyomon tudja követni a drónok útvonalát.
Ezt az információt megosztja a közeli repülőgépekkel, valamint a hatóságokkal és a drónok üzemeltetőivel.
Az EU által finanszírozott konzorciumban további kereskedelmi és kutatási partnerek is részt vesznek Belgiumból, Csehországból, Olaszországból, Hollandiából, Romániából és Spanyolországból.
Az átvételi elismervény jogi garanciái
A biztonság mellett a CERTIFLIGHT kutatócsoport a szállítás egyéb összetevői miatt is aggódik.
„Ha drónokkal szállítjuk ki a csomagokat, jogi garanciát akarunk arra, hogy azokat megfelelően kézbesítik” – mondja Mennella.
A drónszállítás biztonságos működéséhez így elengedhetetlen a pontos hely megjelölése a drón leszállási helyére, ami bizonyíthatja, hogy a rakományt a megfelelő helyre szállították.
A bűnözők azonban képesek lehetnek a helymeghatározási adatok manipulálására, hogy ellopják a küldeményeket, különféle hamisítási technikákkal.
A CERTIFLIGHT jelenleg az EU Galileo nyílt szolgáltatású navigációs üzenet-hitelesítését (OSNMA) használja a hamisításból és zavarásból eredő kockázatok csökkentésére, valamint hely- és időbeli hitelesítést is biztosít.
A kutatócsoport az EU olaszországi közös kutatóközpontjának a laboratóriumaiban dolgozott, ahol olyan berendezések vannak, amelyek hamisítási mintákat generálnak. A velük való együttműködés során az irányító szoftver megtanulja felismerni, ha hamisítás történik.
Az év végén a CERTIFLIGHT piacra kívánja dobni a megoldását, októberben már repülési teszteket terveznek, ahol nyomon követik a drónok repülését.
Ha ezek sikeresek, a következő lépés az lehet, hogy a gyártók vagy üzemeltetők a CERTIFLIGHT technológiát el is helyezzék a drónokon.
Az első éles járatok várhatóan Görögországból indulnak
Eközben a Dronamics már a tényleges kereskedelmi műveletek elindítására készül. Várhatóan Görögországból indulnak, összekötve a fővárost, Athént az ország északi részének távoli területeivel és néhány égei-tengeri szigettel.
Időközben a dróngyártás növelésének a tervein is dolgoznak, olyan üzemekkel, amelyek évente akár 300 ilyen drónt tudnának gyártani, a bővítést az EU is támogatja.
Tervük, hogy felgyorsítsák a tevékenységüket Európában az e-kereskedelem, a csomag- és postaügyek, a romlandó áruk, a gyógyszeripar és a pótalkatrészek forgalmazóival.
A dronamikák később akár az ellátási láncok javítására szoruló afrikai régiókban is megjelenhetnek. A kutatások azt mutatják, hogy az ellátási láncok hatalmas hatást gyakorolnak a gazdasági fejlődésre, sokkal inkább, mint a fejlesztési segélyek.
