Az Európai Unió(EU) tagországai tavaly együttesen 306 milliárd eurót meghaladó összeget fordítottak kutatás-fejlesztésre, ami az uniós szintű GDP 2,19 százalékának felel meg. Magyarország bruttó hazai termék arányú k+f költésével a középmezőnyben van.
A tudomány és a technológia fejlődése az innováció fő hajtóerejének számító kutatás-fejlesztésen alapul. Utóbbinak két fő mutatója van, az egyik a k+f tevékenységre fordított tényleges költés, a másik pedig annak a GDP-hez viszonyított aránya.
A nagyobb gazdaságok közül Dél-Korea, Japán és az USA költ többet
Az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a legújabb jelentése alapján 2019-ben a GDP-re vetített arány 2,19 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 2,18 százalékkal, és a 2009-ben mért 1,97 százalékkal.
A jelentésből megtudható, hogy a világ más nagyobb gazdaságaival összehasonlítva az uniós mutató nagyjából a középmezőnyt képviseli. A legnagyobb k+f költőnek GDP-arányosan Dél-Korea tekinthető, ahol ez a mutató 2018-ban 4,52 százalék volt, Japáné 3,28%, e téren még az EU előtt jár az Egyesült Államok is a 2,82 százalékos mutatójával.
Az EU viszont megelőzi az utóbbi években innovációban igen felgyorsult Kínát, amely bruttó hazai termékének 2,06 százalékát költötte k+f-re 2018-ban, az uniót elhagyó Egyesült Királyságot(1,76%), és jóval meghaladja Oroszországét(1,03%) és Törökországét(1,03%)-
A 2019-es uniós költés kétharmada az EU-ban működő nagyvállalatoknak köszönhető, ezt a szegmenst követi a felsőoktatás(22%), a kormányzat(11%) és a non-profit magánszektor(1%)
Az EU éllovasai Svédország, Ausztria és Németország
Tavaly a legnagyobb arányban Svédország költött kutatás-fejlesztésre, a skandináv ország a GDP-jének a 3,39 százalékát fordította ilyen célokra. Nem sokkal marad el tőle Ausztria (3,19%) és Németország(3,17%). A 3 százalékhoz közelít még Dánia(2,96%), Belgium (2,89%) és Finnország (2,79%).
A sor másik végén nyolc olyan tagország is található, amelynek GDP-arányos k+f költése még az egy százalékot sem éri el. Abszolút sereghajtó Románia (0,48%), ennél valamivel jobb a mutatója Máltának (0,61%), Ciprusnak (0.63%), Lettországnak. Meglepő, hogy a technológiai befektetéseket bevonzó Írország(0,78%) is ebbe a körbe tartozik, de ide sorolható még Szlovákia (0,83%), Bulgária (0,84%) és Litvánia(0,99%).
Magyarország 1,48 százalékkal a középmezőnyben található, a volt keleti blokk országai közül Szlovénia, Csehország és Észtország előzi meg.
Az utóbbi egy évtizedben a GDP-hez arányított mutató a leggyorsabban Belgiumban nőtt, a 2009-es 2,00%-ról 2,89%-ra, ami tíz év alatt 0,89 százalékpontos növekedést jelent. Utána Lengyelország következik 0,66 százalékpontos növekedéssel, majd Csehország(+0,65 pp), valamint Görögország +0,64 pp).
Magyarország is a növekedést felmutató tagállamok sorába tartozik azáltal, hogy 2009-2019 között némi ingadozásokkal 0,35 százalékponttal javított a k+f költésén.
A mérleg másik serpenyőjébe azok az országok tartoznak, amelyek a legnagyobb arányú visszaesést mutatják a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásokban. Itt nagy meglepetésre Finnország áll, ahol közel egy százalékpontos esett a költés, második helyen pedig írország található(-0.83 pp).