A koronavírus-válság utáni gazdasági talpra állást is támogatva az évtized végéig több mint 800 milliárd forinttal járulhat hozzá az 5G technológia a magyar GDP-hez, részben annak is köszönhetően, hogy a fejlesztésekben is meghatározó a részesedésünk – derül ki egy friss nemzetközi kutatásból.
Az 5G alkalmazások Európa számára várható gazdasági, társadalmi és környezeti hasznát számszerűsítette nemrég az Ericsson megbízásából készült átfogó tanulmányában az Analysys Mason. A nemzetközi kutatócég elemzése szerint Magyarországon 2,3 milliárd euróra (mintegy 826 milliárd forintra) rúg majd az 5G felhasználásából származó hozzáadott érték.
A vidék profitálhat belőle a legtöbbet
A szakértők négy főbb területet azonosítottak, ahol az 5G felhasználása jelentős haszonnal járhat. Közülük Magyarországon az okos vidék a legszámottevőbb, ahol akár ötszörös megtérüléssel számolhatnak a befektetők.
Az idézett összértékből az okos vidéknek juttatandó mintegy 109,1 milliárd forintnyi befektetésből a számítások szerint 585,4 milliárd forintnyi hozzáadott érték realizálható. Ez elsősorban a hálózatba kapcsolt drónok és szenzorok nyomán létrejövő precíziós mezőgazdaságból származik majd, illetve a kötött vezeték nélküli internet-hozzáférés (FWA) terjedéséből, hiszen az 5G révén költség- és energiahatékony módon építhető ki szélessávú netkapcsolat a vezetékes hálózattal gyengébben ellátott vidéki területeken is.
Jelentős haszon képződik az okosodó városokban és az iparban is
Jelentős haszon várható az okos ipar területén is, ahol felhőrobotikával és a távoli hozzáféréssel okos gyárakká alakulnak az üzemek, a korszerűsödő hálózatok hatására takarékosabbá válik az energetikai rendszer. Felgyorsulhat az automatizáció a szállítmányozásban, a repülőtereken, a kikötőkben és a bányákban.
Mindebből 154,1 milliárd forintos befektetéssel 416,5 milliárd forintos megtérülés érhető el. Az Ericsson egy másik tanulmánya szerint az iparban a vezeték nélküli hálózatba kapcsolt eszközök száma már ebben az évtizedben a 4 milliárdot is meghaladhatja.
A városok okosodásából a tanulmány 91,4 milliárd forintos hozzáadott értéket prognosztizál többek között a hálózatba kapcsolt járművekkel megvalósított intelligens mobilitási megoldások, vagy az 5G hálózatokkal felturbózott okos stadionok, a szórakoztatóipart és a látványsportot forradalmasító virtuális vagy kiterjesztett valóság (VR és AR) révén. Az IDC elemzése utóbbi technológiák globális piacán 2024-ig évi 54 százalékos növekedéssel számol.
Az okos közszolgáltatás pedig elsősorban a távgyógyítás, az intelligens diagnosztika és a távműtéteket támogató robotika révén új szintre lépő egészségügy révén bíztat 38,2 milliárd forintos haszonnal.
Az európai 5G fejlesztések meghatározó része Budapesten folyik
Európa egésze számára a felsorolt területek összesen 161 milliárd euró hasznot hozhatnak 23 milliárd eurós befektetéssel. Magyarországon ráadásul nemcsak a haszon, hanem a befektetés egy része is helyben csapódhat le, mivel az újítások egy része az itteni fejlesztőközpontokban zajlik. Budapesten fejleszt 5G-re az ezen a téren régi motorosnak számító Ericsson, a Nokia, és legújabban a Huawei is.
Az 5G technológiai fejlesztések terén az Ericsson az egyik legjelentősebb szereplő. A svéd cég budapesti kutató-fejlesztő központja az egyik legnagyobb a vállalatcsoporton belül. Emellett a magyar felsősoktatásra is nagy mértékben támaszkodik a vállalat: kutatási együttműködéseken keresztül az Ericsson eddig több mint 13 milliárd forint közvetlen támogatást nyújtott hazai egyetemek számára.
A kutatás-fejlesztés mellett az Ericsson budapesti régiós szolgáltató központjából magasan képzett mérnökök a világ számos országában dolgoznak távközlési rendszerek kiszolgálásában, támogatásában. A vállalat helyszíni és telephelyi karbantartó tevékenységet is végez a hazai szolgáltatóknak, Tiszaújvárosban pedig a svéd cég mikrohullámú átviteli rendszereinek a gyártása zajlik.
