Négy év után az eMAG vezeti a legnagyobb forgalmú webáruházak rangsorát, lekörözve nagy riválisát az Extreme Digitalt. A listavezetők azonban hamarosan fúzióval zárják le az egymással való versengést.
A GKI Digital ötödik éve publikálja a webáruházak tízes rangsorát. A legutóbbi összesítés szerint a magyarországi online vásárlók 2018-ban az eMAG-nál költöttek a legtöbbet. Tavalyi teljesítménye alapján az utóbbi négy évben piacvezető Extreme Digital pedig ezúttal a második helyre került, míg a harmadik legjobban teljesítő az offline piacról indult Media Markt lett.
A két vezető áruház klasszikus webpláza, vertikálisan és horizontálisan is széles termékpalettával. Köztük is van azonban némi különbség. Az eMAG eddig kizárólag online értékesített, az első tíz kereskedő közül egyedüliként. Érdekes lesz majd figyelni, hogy a piacvezető tandem tervezett fúziója hogyan alakítja majd át a következő években a piaci erőviszonyokat.
Az első 10 kereskedő adja a teljes forgalom bő egyharmadát
A toplistán szereplő első 10 webáruház tavaly együttvéve mintegy nettó 150 milliárd forint forgalmat generált az online értékesítésből. Ehhez a bevételhez összesen több mint 5 millió sikeres tranzakció, vagyis rendelés társult.
A több, mint 5 ezer webáruház közül az első 10 piaci súlya 35 százalék volt tavaly, ami 2 százalékpontos csökkenést mutat az egy évvel korábbihoz képest. Az első 10 összesített forgalma csupán 11 százalékkal nőtt egy év alatt, miközben a hazai online kiskereskedelem egésze 17 százalékkal bővült.
A legnagyobb webáruházak körében komoly változások történtek, történnek. Egy részük tavaly is jelentősen növelte forgalmát, másoknál stagnálás, vagy visszaesés következett be. A változások mögötti fontos trend, hogy a meghatározó, hagyományos bolti háttérrel rendelkező kereskedők egyre nagyobb piaci súlyt szereznek az online értékesítések terén is.
A jövő a kombinált értékesítési modellé
A tízes élbolyba nem könnyű bekerülni, ez 2018-ban egyedül a Magyar Telekom online shopjának sikerült, és mindjárt a 7. helyen. A Telekom egyben a legnagyobb forgalmú online mobiltelefon és tablet értékesítő is a mezőnyben.
Bár Magyarországon az online kiskereskedelem növekedési üteme közel háromszorosa a teljes kiskereskedelmi forgalom bővülésének, összességében egyre erőteljesebb a „többcsatornás” kiskereskedelmi áruházak dominanciája.
A hazai vásárlók ugyanis igénylik az üzletek fizikai jelenlétét. Így nem csak az online értékesítés jelenti a kereskedelem jövőjét, szükség lesz a hagyományos boltokra, bevásárlóközpontokra is. A két megoldás előnyeinek ötvözése testesítheti meg az új irányt. A kereskedelmen belül sokszor még külön kezelt csatornák a jövőben egyre inkább összeolvadnak egy egységes kiskereskedelmi környezetté.
Az online és hagyományos csatornák átjárhatóságát célzó fejlesztések olyannyira felgyorsultak, hogy a tisztán csak online áruházként induló kereskedők is hagyományos üzletek, átadópontok, bemutatótermek létesítésébe kezdtek. A toplistán szereplő cégek közül az Extreme Digital (2.), az Alza.hu (4.) és a 220 VOLT (5.) esetében egyre inkább elmosódik a határ a hagyományos és az internetes vásárlás között. (Az eMAG idénre tervezte az első fizikai üzlet megnyitását, ami a fúzióval vélhetőleg értelmét veszti.)
A többcsatornás vásárlói élmény megvalósítására csak azok a kereskedők képesek, akik a csatornák egymással szembeni versenyeztetése helyett azok integrációját, átjárhatóságának megteremtését részesítik előnyben. Ebben nagyon fontos szerepe van a jól felépített márkának és a több üzletből álló hálózatnak is. Nem véletlen, hogy a 10 legnagyobb online kiskereskedő között stabil szereplő a Media Markt (3.), a TESCO (8.) és a Libri-Bookline (10.), és egyre közelebb kerül az élmezőnyhöz az Euronics (12.), az Auchan (14.), vagy épp a Praktiker (15.) is.
A gyorsan mozgó napi fogyasztási cikkek (FMCG) internetes értékesítésében még mindig hatalmas kiaknázatlan potenciál van. Az első tízbe 2018-ban ugyan csak a TESCO Online fért be, ez a jövőben változhat. Az ország legnagyobb kiskereskedője ugyanis a saját szektorában egyre erősebb konkurenciával néz szembe. Az Auchan Online működésének második teljes évében a 14. helyig tudott növekedni, miközben a G’Roby és a Prima Online mellett 2019 áprilisban elindult a SPAR online áruháza is.
Az első tíz mögött is élénk a verseny
A TOP10-et követő mezőny is egyre erősebb, további 6 szereplővel bővült a lista. A 11. helyen álló MALL.hu a 2017-es év nehézségei után 2018-ban sem tudott megerősödni. A webpláza négy helyet rontva kikerült az első tízből.
Őt követi a magyar hátterű Euronics, amely a 2018-as eredményei alapján az ország 12. legnagyobb webáruháza lett. A nemrég arculatváltáson átesett és más szempontból is megújult, több mint 60 áruházzal rendelkező műszaki kereskedő néhány éven belül akár az első 5-10 közé is kerülhet.
Mögötte jön a tisztán online kereskedőként működő PCX. A magyar tulajdonú webáruház az iPon és az Aqua mellett a harmadik legnagyobb számítástechnikai kereskedő a mezőnyben.
Az Auchan Online működésének második teljes évében a lista 14. helyére került. Széles – nem csak élelmiszer jellegű termékekre korlátozódó – kínálata a következő években is komoly növekedési tartalékokat jelenthet.
Az országosan 20 áruházzal rendelkező Praktiker egy évtizeddel ezelőtt indította saját webshopját. Az online barkács szektor legnagyobb szereplője 2018-ban a magyar piac 15. legnagyobb webáruháza lett.
A nevesített lista 16. helyét a Tchibo webáruháza foglalja el. A legnagyobb forgalmú webáruházak mezőnyében egyedüliként szinte kizárólag saját márkás termékek értékesítésével foglalkozik.
Milyen a ma hazai online vásárlója?
Egy másik friss kutatás az online vásárlók helyzetét vizsgálta. Az eNET 2019áprilisában végzett online felmérése alapján a felnőtt magyar internetezők 91 százaléka, azaz közel 5,4 millióan legalább egyszer vásároltak az interneten keresztül az elmúlt egy évben. Az egy évvel korábbihoz képes t az online vásárlók tábora 800 ezerrel bővült. Mindez azt is jelenti, hogy az online vásárlók számának a bővülése lelassul. A jövőben egyre inkább a vásárlás intenzitásának a növekedésén lesz a hangsúly.
A vásárlás gyakoriságát tekintve már most is igen aktívak az e-vásárlók, 78 százalékuk legalább negyedévente szokott online vásárolni. A többség (60 százalék) hat vagy többféle termékkategóriát vesz online, főként mobiltelefont és kiegészítőket (58 százalék); ruházatot és kiegészítőket (57 százalék); illetve játékot és ajándékot (53 százalék).A szolgáltatások közül kiemelkedik a szállásfoglalás (60 százalék).
Bár internetes vásárlás esetén a leggyakrabban használt eszköz továbbra is a laptop (52%) és az asztali számítógép (51%), az okostelefon is egyre meghatározóbb: az online vásárláshoz okostelefont használók aránya 2017 májusa óta 30 százalékról 48 százalékra nőtt.
A korábbi években a fizetési mód kérdése még a rendszeres online vásárlókat is megosztotta: nagyjából egyenlő arányt képviseltek a készpénzmentes, a készpénzes és a mindkét fizetési módot preferálók. Mára azonban a készpénzmentes fizetési módokat preferálók kerültek többségbe (51%) a készpénzzel fizetőkkel szemben (19%).
Bár kiszállítás kapcsán a futárszolgálat dominanciája továbbra is megingathatatlan – 78 százalék választja ezt az átvételi módot –, a futárnál történő kártyás fizetés elérhetőségének terjedésével a készpénzes utánvét (56 százalék) mellett/helyett a futárnál történő bankkártyás fizetés is egyre népszerűbb (38 százalék).
A külföldi webáruházban vásárlók aránya is rohamosan nő:a válaszadók 58 százaléka, azaz 3,1 millióan vásároltak már online külföldről. 2017 májusa óta közel 900 ezerrel bővült a külföldi webshopokban (is) vásárlók tábora.
