Megfelelő adatok híján nehezen valósíthatók meg az épületek, energiarendszerek és az iparvállalatok dekarbonizációs céljai, amik egy friss felmérés szerint az érintett cégek közel felénél valóban nincsenek meg.
A digitalizáció, az adathasználat és a technológiai innovációk adaptációja hogyan járul hozzá a vállalatok karbonlábnyomának csökkentéséhez, továbbá hogyan térülnek meg ezek a fejlesztések fenntarthatósági, üzleti szempontból?
Fejlettebb digitalizáció, fenntarthatóbb infrastruktúra
A fentieket vizsgálta a 13 ország és hét iparág összesen 650 felsővezetőjével készített felmérésen alapuló nemzetközi kutatás, a Siemens megbízásából.
A megkérdezettek közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy a digitalizáció nagy lehetőség a vállalat termelékenységének, így versenyképességének növeléséhez.
A válaszadók több mint fele (55%) a CO2-kibocsátás-csökkentés és az erőforrás-hatékonyság területén is nagy potenciált lát benne. A válaszadók 45 százaléka, ugyanakkor, főként az információhiány miatt, még nem látja ezt a potenciált, nem ismeri teljes mértékben a digitális megoldásokban rejlő, fenntarthatósági lehetőségeket.
A felmérés arra is rámutatott, hogy a vállalatoknak csupán az 54 százaléka számít fejlettnek az adatvezérelt működés terén, és 42 százalékuk még csak a korai fejlesztés szakaszában jár.
A digitális üzleti platformok előnyeit már számos vállalat látja: a résztvevők a skálázhatóságot, az idő- és költséghatékonyságot, a gyorsabb implementációt, a megbízhatóságot és az interoperabilitást jelölték meg a legfontosabb lehetőségek között.
A visszatartó tényezők között ugyanakkor a válaszadók harmada említette az integráció komplexitását és költségeit, valamint a szakképzett munkaerő hiányát.
Az adathiány következményei
A válaszadók jelentős része állította, hogy alig vagy egyáltalán nem rendelkezik a szükséges adatokkal a dekarbonizáció és az erőforrás-hatékonyság szempontjából nagyon fontos területeken.
A 44 százaléknak nem voltak megfelelő adatai a vállalat CO2-kibocsátására vonatkozóan, 46 százalékuknál hiányoztak az üzemek és gépek teljesítményére vonatkozó mutatók, a megkérdezettek 30 százaléka pedig nem rendelkezett adatokkal az energiafogyasztásáról. Ezen hiátusok miatt nehezebb a fenntarthatóbb működésre való átállás.
Ha mégis rendelkezésre állnak az adatok, az érintettek gyakran szembesülnek nehézségekkel azok hatékony integrálása, kezelése és elemzése során. Általános az igény az adatok mennyiségének, minőségének és elérhetőségének a növelése a megalapozott döntésekhez.
A fenntarthatóbb működéshez pedig az energiafogyasztási, valamint az ügyfeleikre, felhasználóikra vonatkozó adatok a legfontosabbak, sőt a leginkább elérhetőek.
Kulcstényező a mesterséges intelligencia
Az adatbázisok gyors elemzésére, valamint a vállalatok működésének, rendszereinek akár automatikus és folyamatos optimalizálására képes, intelligens megoldásoké lesz a jövő – állapítja meg a jelentés.
Ezen technológiák közül a válaszadók szerint a következő három évben a mesterséges intelligencia lesz legnagyobb pozitív hatással a dekarbonizációra és az erőforrás-hatékonyság javítására ma rendelkezésre álló technológiák közül.
Többen említették a távolról is elérhető szenzorokat és felügyeleti rendszereket, a digitális iker technológiát, valamint az intelligens készülékeket is, amelyekkel fenntarthatóbbá és hatékonyabbá tennék a működésüket.
