Egy egész szekciót szenteltek a nők technológia területén be(nem)töltött szerepének az idei Internet Hungary-n. Az üzleti és a vállalkozói élet ismert szereplői, menedzserei nemcsak a jelenlegi nem túl rózsás helyzettel, hanem a lehetséges megoldásokkal is foglalkoztak.

Nők nélkül elmarad az áttörés

Az eseményen a Vodafone Magyarország fontos bejelentést is tett: az idén tavasszal Women in Technology Hungary (WiTH) néven alapított egyesülete, a Lenovo Magyarország és a BOOKR Kids társalapításával 2021 októberétől minden, a technológia területén dolgozó nő és férfi előtt nyitva áll.

Tagtoborzás a szélesebb párbeszéd érdekében

Az egyesületet azzal a céllal hívták életre, hogy egy olyan közös tudásmegosztó és kapcsolatépítő platformot hozzanak létre, amely egyfelől párbeszédet generál a szervezet tagjai között, másfelől inspirációt, mentorálást és szakmai segítséget nyújt a jövő női generációja számára.

A tagtoborzással még szélesebb körű párbeszédet lehet elindítani a technológia területén dolgozó nők körében, még több fiatal lánynak lehet inspirációt és mentoringot nyújtani. A szervezet további célja, hogy más piaci szereplőkre is kiterjesszék a diverzitásra és az esélyegyenlőségre vonatkozó hitvallásukat.

„Mi a Vodafone-nál hisszük, hogy az üzleti sikerek egyik elengedhetetlen eleme a diverzitás, és hogy csak akkor tudunk egy jól működő, értékalapú társadalmat építeni, ha abban mindenki egyenlő esélyekkel indul. Mindenki. A nők is. Az egyesület kapuit most megnyitjuk a nyilvánosság felé, hogy bárki tagja lehessen és profitálhasson belőle” – mondta el Dr. Orbán Anita, a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese a bejelentésen.

Hozzátette: a társadalom egészét kell a technológia és a digitalizáció mögé állítani, ha ebből hiányzik a fele, vagyis a nők, elmarad az áttörés.

A tech szektorban a felsővezetésben is alulreprezentáltak a nők

A témához kapcsolódó szekcióban elhangzott többek között, hogy a Vodafone a nők technológiában betöltött szerepének erősítése érdekében nem kisebb célt tűzött ki, minthogy 2030-ig a csoporton belül a vezetők 40 százaléka legyen nő.

Elveik szerint ugyanis csak akkor lehet jól működő társadalmat és céget építeni, ha egyenlőek az esélyek, amit egyébként nemcsak a nőknek kell megadni. Az esélyegyenlőséghez sorolja a távközlési nagyvállalat azt a globális kezdeményezését is, amely 4 hónap apasági szabadságot ad a náluk dolgozóknak, legyen szó természetes szülésről, vagy örökbefogadásról.

Vidus Gabriella, az RTL Klub Magyarország vezérigazgatója hozzászólásában arra mutatott rá, hogy a technológiai szektor ma már jóval szélesebben értelmezhető, ide sorolhatók például a médiacégek, köztük a Google és a Facebook is.

Kiemelte, hogy nemzetközi kutatások sora bizonyította már, minél sokszínűbb egy cég annál versenyképesebb. A vezetők kinevezésénél pedig a tehetség, a tudás és a teljesítmény legyen a mérvadó.

Elgondolkodtató párbeszédet hozott a szekció azon kerekasztal beszélgetése, ahol az oktatás szerepét vitatták meg a meghívottak. A Skool társalapítója, Guzsaly Péter tapasztalatai szerint a lányok kevésbé érzik magukat kompetensnek a műszaki területeken, mint a fiúk, miközben a képességeik azonosak.

Nemtől függetlenül sokat segíthet a szemlélet megváltoztatásán, a műszaki tárgyak iránti érdeklődés felkeltésén, az állami oktatást továbbra is, sőt egyre inkább jellemző poroszos, skolasztikus felfogás helyett az élményalapú tudásátadás. Ez az a fajta szemléltető, gyakorlatias oktatás, amelynek célja, hogy felkeltse a diák érdeklődését az adott témák iránt, a semmihez nem köthető biflázás és számonkérés helyett – mutatott rá Major Gábor, a Maker’s Red Box Magyarország vezetője. Ez utóbbi felfogás és gyakorlat viszont ma még elsősorban a fizetős magániskolákban fedezhető fel.

Fontos lenne túllépni a köztudatban élő, a nemek közti munkamegosztásra vonatkozó rendkívül elavult, ámde ugyancsak újólag felerősödő sztereotípiákon is, vagyis „az apa dolgozik, anya főz, mos, és gyereket nevel” felfogáson.

Azt is látni kell, hogy a mai felső tagozatosok már egy olyan munkaerőpiacra lépnek majd, ahol a programozás éppen olyan alapelvárás lesz, mint az 1990-es években az angol nyelvtudás volt. Éppen ezért, ha a gyerekek nem ismerkednek meg időben a technológiával és a programozással, akkor hátránnyal indulhatnak.

Ennek kapcsán Kopasz Anikó, a Lego Education magyarországi ügyvezetője az algoritmikus gondolkodás elsajátítását és gyakorlását tartja az egyik legfontosabb oktatási elemnek, amit szerinte három úton lehet fejleszteni: matematikával, sakkal és programozással. A gyerekek ezek segítségével megtanulják a komplex problémák elemi lépésekre bontását.

A női startupperek kevesebb befektetéshez is jutnak

A kezdő vállalkozásokról szóló panelbeszélgetésben elhangzott, hogy Magyarországon a startuppereknek ma még csak a 15 százaléka nő, de még ennél is kisebb a technológiai szektorban dolgozó női felsővezetők aránya, csupán 9 százalék.

A csúcstechnológiai ipart képviselő startupereknek pedig csak az 5-6 százaléka nő – emelte ki Somosi Ágnes egyetemi adjunktus, üzleti tanácsadó. Hozzátette: mindez amellett, hogy kutatások bizonyították, hogy női vezetők irányításával kisebb a vállalati korrupció, és jobbak a pénzügyi eredmények.

Ennek ellenére a nők által alapított startupok ma még feleannyi befektetést kapnak, de kétszer annyi bevételt érnek el, mint a férfi vezetővel rendelkező startupok.

Az első céges csatlakozók között a Huawei

A nők számának növelése a technológiai területeken kiemelt érdek, Magyarországon is támogatni kell a női mérnökök, műszaki végzettségűek minél nagyobb arányát az IKT ágazatban, amely jelenleg az egyik leginkább alulreprezentált terület. Hazánkban az informatikusok közül csak minden tizedik nő – indokolta belépési szándékát a Huawei Technologies.

Az Európai Unióban mindössze 18 százalék az IKT ágazatban dolgozó, 17 százalék a műszaki közép- és felsőoktatásban tanuló nők aránya , és jelenleg a 6 és 10 év közötti lányok mindössze 3 százaléka szeretne „számítógépekkel, telefonokkal” foglalkozni felnőtt korában. Az Eurostat legfrissebb felmérése szerint a 2010-es 19,6 százalékról 2020-ra 17,6 százalékra csökkent az IKT végzettséggel foglalkoztatott nők aránya az EU-ban.

A Huawei szerint is a 21. század egyik legfontosabb kihívása, hogy áthidalja a nemek közötti digitális szakadékot, hogy az ne a leszakadás újabb forrása legyen. A Huawei magyar leányvállalatának belépése a WITH egyesületbe, és a nők infókommunikációs szektorban való nagyobb szerepvállalásának támogatása nem előzmény nélküli a cég életében.

A vállalat globálisan számos olyan projektet támogat, amely kifejezetten a nők szerepét igyekszik megerősíteni az IKT szektorban. Ilyen többek között a 2020. decemberében indult „TECH4HER” ösztöndíj-, vagy Huawei Women Developers (HWD) globális program, amelyet a női fejlesztők támogatására indítottak, továbbá társszervezői voltak az idei BRICS női innovációs versenynek is.

A vállalat magyarországi SEEDs infokommunikációs tehetséggondozó programjaiban való részvételnél a pályázás során a lány mérnökhallgatók elsőbbséget élveznek a velük hasonló elbírálást kapott fiúkkal szemben. Ennek köszönhetően tavaly és idén, a SEEDs-ben a női résztvevők aránya elérte a 30 százalékot.