A technológiai fejlődés újabb lépcsőfokához érkeztünk. Kvantum számítási kapacitás, kommunikáció és érzékelés, exponenciális intelligencia, affektív számítástechnika, emocionális mesterséges intelligencia – csak pár azok közül a feltörekvő technológiák közül, amelyek már karnyújtásnyira vannak.
Hogyan készüljünk ezekre? A Deloitte legfrissebb Tech Trends tanulmánya három ilyen lehetőségre összpontosít: a kvantumtechnológiák a következő évtizedben átalakítják a számítástechnikát, az érzékelést és a kommunikációt. Az exponenciális intelligencia, amely a mesterséges intelligencia következő generációja, azt ígéri, hogy megérti az emberi érzelmet és szándékot. Az ambient számítástechnika pedig mindenütt jelenlévővé teszi a technológiát: a munkahelyi és otthoni környezetben egyaránt.
A kvantum világán innen és túl
Már több mint 80 évvel ezelőtt felvetette Ettore Majorana olasz elméleti fizikus, hogy létezhetnek olyan részecskék, melyek önmaguk antirészecskéi, ezek az ún. Majorana-részecskék, vagy fermionok. A tudósok még ennyi év után is egyelőre megosztottak abban, hogy léteznek-e a Majorana fermionok.
Ez is azt mutatja, hogy még nagyon az elején vagyunk a kvantumkutatásnak, noha már sokan vannak, akik szerint a kvantumkutatás még ebben az évtizedben lendületet kap, és a laboratóriumokból a valós üzleti környezetbe vándorol. A technológiai nagyvállalatok, kormányok és a startup cégek már dollármilliárdokat fektetnek a kvantum áttörés eléréséért folyó versenybe. Ennek legígéretesebb területei a számítási kapacitás, a kommunikáció és az érzékelés.
Jönnek a lehallgatást felderítő kommunikációs hálózatok
A közelmúltban egy kvantum számítógép 5 perc alatt végzett el egy olyan speciális feladatot, amelyre egy hagyományos szuperszámítógépnek több ezer évre lett volna szüksége. A kvantumkommunikáció olyan hardveralapú megoldás, amely a kvantummechanika elveit használja. Ezzel olyan hamisítás-biztos kommunikációs hálózatok hozhatók létre, amelyek képesek észlelni a lehallgatást.
A biztonságos kommunikáció ezen szintjének elérésének számos technikája közé tartozik a kvantumkulcs-eloszlás (QKD) is, amelyben a felek rendkívül biztonságos titkosítási kulcsokat cserélnek az adatok optikai hálózatokon keresztüli továbbítására.
A szubatomi részecskék érzékenységének köszönhetően a kvantumérzékelő eszközök érzékenyebbek és pontosabbak, mint a hagyományos érzékelők. Vannak ígéretes felhasználási esetek, többek között az energia-, a közlekedési és az egészségügyi ágazatban. A kvantumérzékelők már léteznek, de jelenleg korlátozottan állnak rendelkezésre. A kutatók azon dolgoznak, hogy olcsóbbá, könnyebbé, hordozhatóbbá és energiahatékonyabbá tegyék őket.
Mi az összefüggés a pelenka- és a sörértékesítés között?
Az adatbányászati folklórban van egy anekdota sörről és pelenkáról, amellyel elmagyarázható a mesterséges intelligencia(AI) jelene. A történet szerint a szupermarketek tranzakcióinak elemzése feltárta, hogy a sört a pelenkák melletti polcokra helyezve, az üzletek növelhetik a sörértékesítést. Hogy mi a korreláció a pelenka- és a sörértékesítés között? A feleségek arra kérik a férjüket, hogy vegyenek pelenkát hazafelé a munkából. Míg a férjek megveszik a kért pelenkát, megkívánják a sört, remélve, hogy egy sörrel könnyebben boldogulnak a pelenkát viselő apróságokkal.
„Az anekdota tanulsága az, hogy a tranzakciók gépvezérelt elemzése csak az összefüggést képes feltárni a sör- és a pelenkaértékesítés között. Emberi agyra van szükség, hogy megértsük, megmagyarázzuk ennek okát. A vásárlói érzelmek és a pszichológia hajtja ezt az értékesítési folyamatot, vagyis a mesterséges intelligencia jelenleg nem tudja megkülönböztetni az értelmes és az értelmetlen kapcsolatot a statisztikai adatok között. Ez fog drámai módon megváltozni a következő évtizedben” – mondja Kiss Dániel, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere.
Az olyan AI megoldások, mint az „affektív számítástechnika” vagy „emotional AI ” emocionális intelligenciát (EQ) adnak a technológia IQ-jához. A deep-learning(mély-tanulás) következő generációja felismeri és utánozni tud majd olyan emberi tulajdonságokat, mint a karizma, a báj vagy a sárm.
Ez alapjaiban változtatja meg a gépi intelligenciáról az 1950-es évek óta élő hitet, amely szerint a gép nem versenyezhet az ember kognitív és emocionális fölényével. A mesterséges intelligencia alapú botok jelenleg is képesek emberi interakciókat folytatni call-centerekben, bankokban, éttermekben.
Az intuitív és érzelmi képességek növekedésével a botokből lehetnek majd idősgondozók, tanárok, írók, fizikusok, sőt még informatikai vezetők is, mert amit ma egyedülállóan emberinek gondolunk, fokozatosan válik kódsorok összességévé.
Amint ez megtörténik, az üzleti döntéshozók végre beteljesíthetik a teljes automatizáció ígéretét, ami hatással lesz az értékláncokra, az üzleti modellekre és a stratégiákra is – jósolja a Deloitte legfrissebb Tech Trends tanulmánya.
Ilyen az ambient élmény
A legtöbb ember számára a 60-as évek óta magától értetődő, hogy a számítógép képességeihez, majd később az internethez egy képernyőn keresztül férünk hozzá. Idővel a képernyők összezsugorodtak, már a zsebünkben és a csuklónkon is elférnek.
Közben a számítási és hálózati képességek is egyre erősebbek és kifinomultabbak lettek, mostanra pedig már a képernyő közvetítése nélkül is hozzáférünk a felhőhöz: gondoljunk az időjárást reggelente hangosan előrejelző okos otthonra. A következő évtizedben az ambient számítástechnika bármikor és bárhol elérhetővé teszi a digitális élményt, ezzel belépünk a képernyőn túli élet korába, amellyel áramvonalasabb, súrlódásmentesebb élet válik valósággá. De hogy fog ez kinézni?
Rövidebb ideig tart az összecsiszolódás: az ambient technológiák lehetővé teszik, hogy az új eszközök megtanulásához és használatuk elsajátításához szükséges idő drasztikusan lerövidüljön és leegyszerűsödjön. Az ambient eszközök interfészei türelmesek és a felhasználók következő lépését próbálják előre jelezni.
Képzeljünk el egy világot, ahol mindenkinek van egy kivételesen okos és figyelmes személyi asszisztense. Ezek az asszisztensek digitálisak, szenzorokkal és hangfelismerő rendszerekkel felszereltek, analitikai és exponenciális intelligencia képességeket használnak, 7 napot és 24 órát dolgoznak, folyamatosan megfigyelik környezetünket.
Az asszisztens ismeri az időbeosztásunkat, a preferenciánkat és a szándékainkat is. Proaktív és intuitív, nemcsak amiatt szól, hogy ideje indulnunk a repülőtérre, de útközben lekapcsolja otthon a lámpát, átállítja a légkondicionálót, és aktiválja a riasztót, sőt be is jelentkezik helyettünk az utazáshoz.
Az olyan korai alkalmazási területek mellett, mint az AR/VR és okos szemüvegek, kutatók már dolgoznak az okos-kontaktlencsén vagy a testbe építhető chipeken is, amelyek kiterjesztik érzékelésünket – egy hétköznapi példával élve: ha a napba nézünk, látjuk majd, hány óránk van naplementéig…
„A jövőbe tekintő vállalatok már ma csiszolják szervezetük tökéletlenségeit. A légitársaságok például az elmúlt 20 évben teljesen átalakították az ügyfélélményt, újragondoltak mindent a jegyértékesítéstől a poggyászkezelésen át az ültetésig. Nyilván sok változás jön még, de már mennyivel egyszerűbb lett az út a jegytől az felszállópályáig. Az ambient élménnyel kapcsolatos technológiák talán még nem elérhetőek, de már tisztán látszanak a horizonton” – emeli ki Kiss Dániel.
A technológiaváltásokkal átalakulnak az IT-részlegek is
A technológiai innováció később hatással lesz a vállalati informatikára is, de először a művészet és a szabadidő területén jelenik meg, mivel itt nagyobb a kockázatvállalási kedv. Ahogy a tartalomgyártás demokratizálódott, úgy oldódnak majd fel az IT részlegek jelenlegi terhei is.
A jövő informatikája egyre nagyobb számú csatlakoztatható építőelemet kínál és egyre kevesebb házon belül építendő alkalmazást. Úgy is mondhatjuk, az IT csapat inkább karmester lesz, mintsem dalszerző.
Az informatikai vezetés hatásköre is változik. Ahogy egyre jobban szaporodnak az elérhető technológiák, sikerélményt a megfelelő eszközök kiválasztása okozza majd. Az informatikai vezető jövőbeli fókusza egyre inkább az információ lesz, mintsem a technológia, a vezérigazgató jobb kezeként segít majd eligazodni az újdonságok között.
Ahhoz, hogy ez a változás bekövetkezzen, az IT csapatok kötelessége a felfedezés. Munkaidejük 5-10 százalékát a következő lehetséges lépések felfedezésére, míg további 15-20 százalékot a legígéretesebb innovációk meghonosítására kell fordítaniuk. Hiszen ahogy Oren Harrari író és közgazdász fogalmazott: „A villanykörte nem a gyertyák folyamatos fejlesztésének eredménye volt.” Bár magasnak tűnhet az ár, a következő villanykörte feltalálásának jutalma exponenciális – ezzel együtt érdemes optimális egyensúlyt tartani a jelen és a jövő technológiája között – áll a Deloitte legújabb Tech Trends tanulmányában.
