Magyarország piacvezető a felhőszolgáltatások használatában a régióban, nálunk főként a költségcsökkentési hatás ösztönzi a felhősítést – derül ki az SAP és a Kantar legújabb kutatásából, amelyről az SAP Hungary éves üzleti konferenciáján számoltak be.
Kétéves szünet után ismét megrendezték az SAP NOW konferenciát, amelyen a német anyavállalat 50 éves, és a már 1500 főt foglalkoztató magyarországi leányvállalat 25 éves évfordulóját is ünnepelhették a résztvevők.
Felgyorsult a régiós cégek felhősödése
A rendezvény középpontjában a digitalizáció, illetve hozzá kapcsolódóan a felhőalapú szolgáltatások terjedése állt. A témát az “Utazás a felhőbe – Közép- és Kelet-Európa a digitális átalakulás útján” című felmérés támasztotta alá, amiben a közép-kelet-európai régió 1200 cégvezetőjét kérdezték meg.
Ennek alapján általánosan megállapítható, hogy bár a régió vállalatai rendszerint alacsonyabb szintekről indulnak, mint a leginkább felhőalapú szoftverkörnyezetre támaszkodó országokban, a fejlődésük sokkal gyorsabb, mint az érettebb piacoké.
A megkérdezettek 76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a vállalata legalább egy felhőszolgáltatást használ, átlagosan pedig hat különböző üzleti terület is alkalmaz ilyen megoldásokat. A felhőalapú technológiák már most is erősen befolyásolják a régiós üzleti környezetet, de a vállalatok előtt még hosszú út áll a teljes hasznosításig, a felhőalapú vállalatirányítási rendszerek elterjedtsége is meglehetősen egyenetlen.
Abban egyetértés van, hogy a digitálisan érett vállalatok ellenállóbbak a válsághelyzetekkel és piaci változásokkal szemben, ezért is tervezi a régiós cégek 61 százaléka, hogy jövőre további üzleti területeken vezet be felhőalapú szolgáltatásokat. Közel 70 százalékuk pedig kétéves távlatban a technológiával kapcsolatos további beruházásokat is tervez.
A vállalatvezetők többségének (70 százalék) egyik legnagyobb félelme a felhővel kapcsolatban, az érzékeny adatokhoz való esetleges illetéktelen hozzáférés, illetve az adatszivárgás kockázata.
A kutatásban résztvevők több mint felének ráadásul egyelőre más kihívásokra kell most éppen összpontosítani. Azzal azonban tisztában vannak az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy a felhő alapú tárolás jelentheti a megoldást az erősödő piaci versenyre, az új munkavégzési formákra és az újabb gazdasági kihívásokra.
A kutatás fontos megállapítása, hogy 2021-ben a digitalizációban már élen járó vállalatoknak a 45 százaléka tapasztalt visszaesést az értékesítésben, míg a digitalizáció még csak éppen elkezdő cégeknek közel a háromnegyede élte át ugyanezt.
Technológia, amiben piacvezetők lehetünk a régióban
Magyarország a felhőszolgáltatásokban több szempontból is piacvezető a közép- és kelet-európai régióban. Nálunk a legmagasabb a legalább egy cloud megoldást alkalmazó vállalatok aránya (86%), a teljes IT-büdzséből nálunk fordítják a legtöbbet a felhőszolgáltatásokra. Itthon a legnépszerűbb felhőalapú megoldások a számlázást és a tranzakciókat (55 százalék), a biztonsági megoldásokat (54 százalék) és a projektmenedzsmentet (53 százalék) érintők.
A régió többi országához képest hungarikum, hogy a magyar vállalatokat a költségek csökkentése tereli a felhőalapú megoldások felé, ezt a megkérdezett vállalatok 30 százaléka tartotta komoly hajtóerőnek.
Eközben helyi sajátosságok jellemzik a technológiával kapcsolatos aggályokat is. A rendszerek rendelkezésre állásával kapcsolatos fenntartások a régióban egyedül Magyarországon kerültek a három legfőbb ellenérv közé. Hasonló arányban aggasztja a szakembereket, hogy jelszavak és érzékeny adatok kerülhetnek illetéktelen kezekbe.
A megkérdezett hazai vállalatok informatikai büdzséjük 35 százalékát tervezik jövőre felhőalapú megoldásokra fordítani, ami a régió szinten mért legmagasabb érték. Romániában és Magyarországon a legmagasabb, 28 százalék azoknak a menedzsereknek az aránya is, akik jelentős növekedésre számítanak a felhőalapú beruházások terén.
Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója, nyitóbeszédében kitért egy másik hiánypótló hazai kutatásra is, ami azt vizsgálta, hogy mi az összefüggés a kis- és középvállalkozások digitalizáltsága és a GDP alakulása között. A kutatás fő megállapítása, hogy azok a vállalkozások, amelyek megfelelő vállalatirányítási rendszert vezettek be, és abba minél több üzleti funkciót bevontak stabilabb növekedést értek el.
Az ügyvezető emlékeztetett a nemrégiben nyilvánosságra hozott két másik uniós szintű statisztikára is, ami viszont nem mutat rólunk túlzottan pozitív képet. Az egyik a Digitális Gazdaság és Társadalom (DESI) Index, ami a tagállamok digitális fejlettségét mutatja. Ebben Magyarország eléggé a végén a 22. helyen áll.
A négy mutató közül a hálózati lefedettségben és a digitális közszolgáltatásokban nincs szégyenkeznivalónk, sőt mutatóink átlagon felüliek, a kkv-k digitalizáltságában viszont már nagyon vegyes a kép, vannak olyan cégek, amelyeknek még honlapja sincs, az oktatásban viszont egyértelműen nagyon le vagyunk maradva.
A másik kimutatás a cégek digitalizáltsági szintjét mutatja, erről nemrégiben itt írtunk részletesen.
Még nem dőlt el, hogy a klasszikus, vagy a hibrid felhőé a jövő
A digitalizáció és a felhő volt a témája a konferencia nyitónapi kerekasztal beszélgetésének, ahol a meghívottak közül Molnár József a Mol Csoport vezérigazgatója úgy vélte, hogy a jövőbeni üzleti döntéseket nem lehet csak a matematikára alapozva meghozni, kell hozzá az adatokon alapuló emberi szintetizáció is. Vitatta azt is, hogy a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatban a fő ösztönző a költségcsökkentés.
Az OTP Bankot képviselő Pocsai Zsolt ügyvezető igazgató beszélt az orosz-ukrán háborús helyzet okozta nehézségekről, jelezve, hogy a pénzintézet mindkét országban jelen van. Az adatok felhő alapú tárolását például először nem engedték Ukrajnában, de aztán két nap alatt engedélyezték, a Microsoft Azure szolgáltatást választották és egyelőre a sima feltöltést.
A bank egyébként hibrid multicloud formában gondolkodik, ami azt jelenti, hogy van felhő és telephelyi adattárolása is, ott alkalmazzák a felhőt, ahol az jobban megéri ahol nem, ott marad az on-premise megoldás. A felhőben pedig nemcsak egy szolgáltatóra támaszkodik, a pénzintézet felhőszolgáltatója az Amazon és a Microsoft. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a felhőben fontos az exit stratégia megteremtése is, amivel könnyebben lehet átvinni az adatokat egy másik szolgáltatóhoz.
A felhő nyújtotta költségcsökkentést nem elsődleges, de fontos szempontnak tartja Vinnai Balázs, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének az elnöke, a Magyar Bankholding elnöki tanácsadója. Hisz a felhőszolgáltatásban, legalább annyira, mint a mobilbankban.
Utóbbinál megjegyezte, hogy korábbi startup vállalkozásának buktatókon át, hét évig kellett hinnie benne, mire megszületettek az erre vonatkozó valóban piacképes fejlesztéseik. A Bankholdingnál is fontos szerepet játszik a felhő, az integrációban is, amiben nem a klasszikus modellt kívánják követni, hanem a benne egyesülő három bankot (Budapest Bank, MKB, Magyar Takarékszövetkezeti Bank) felhő alapon egyesítik.
A vendéglátó nevében Pintér Szabolcs kiemelte, hogy az SAP szabványosítja a felhőt, ami nagyon jót tehet a váltásoknál, és széles körű szolgáltatási kínálatra törekszik ezen a területen. Szerinte egyértelműen a cloud a jövő, abban még nem biztos, hogy teljes körű lehet a felhő térhódítása, vagy a hibrid modell lesz a nyerő, ezt majd beigazolja a következő tíz év.
