A metaverzum és az ezt megalapozó Web3 infrastruktúra ma már sok cégvezető stratégiai gondolkodásában kapott helyet. A Goldman Sachs 8 ezermilliárd dolláros potenciált lát a technológiában, a kiskereskedelmi vállalkozások körében is egyre nagyobb a lelkesedés a benne rejlő üzleti lehetőségek iránt.
A metaverzum ötlete már jó ideje létezik, és a játékiparban végbement nagyarányú növekedésnek köszönhetően egyre népszerűbbé válik. Olyan kollektív megosztott terekről van szó, amelyek egyre több virtuális együttműködési modellt fognak át, mind a teljesen digitális környezeteket, mind a fizikai világunk digitális kiegészítéseit. Ezekben a gyorsan fejlődő, több dimenziós világokban a felhasználók teljesen új élményeket szerezhetnek, olyan csúcstechnológiák révén, mint a kiterjesztett valóság/virtuális valóság (AR/VR), 5G, mesterséges intelligencia (AI) vagy a felhő.
Ezeknek a rendszereknek az alapmodellje egy decentralizáltabb internet, ahol nem egyetlen entitás vagy személy birtokolja a hatalmat, így az azzal való visszaélés is kizárt. A Web3, a blokklánc, a kriptopénz és az NFT-k(csak digitálisan létező egyedi műtárgyak) segítségével teszi lehetővé az egyének és a vállalkozások számára az egymással való együttműködést és értékcserét – emelik ki Deloitte Magyarország szakértői.
Forgatókönyvek a technológia terjedésére
A metaverzumban már most is hatalmas potenciál rejlik, de az iparág még mindig gyerekcipőben jár. Az üzleti tanácsadó cég elemzői a metaverzum elterjedésére három lehetséges forgatókönyvet vázolnak fel: a teljes elmerülés (full immersion), az elszigetelt generáció (isolated generation) és a kiterjesztett élet (augmented life) változatokat.
Az első esetben tömeges elterjedésről beszélhetünk, amikor a lakosság nagy része napokat és éjszakákat tölt a metaverzum által lehetővé tett interakciókban elmerülve.
A második esetben az elterjedés a korai alkalmazókra korlátozódik, ők azonban az idejük mellett a pénztárcájuk egy részét is a metaverzumnak szentelik. Ez a csoport elegendő vásárlóerővel rendelkezik ahhoz, hogy a kiskereskedelem piaci szereplőinek az érdeklődését is kellőképpen felkeltse.
A harmadik esetben pedig úgy fejlődik a metaverzum, hogy a fizikai világot fejlettebb technológiákkal egészíti ki, ezáltal könnyítve meg és egészítve ki a lakosság eddigi megszokott mindennapi tevékenységeit.
Leküzdendő akadályok
Addig is számos olyan kihívást kell leküzdeni, amelyek a metaverzum széleskörű használatának útjában állnak. Ilyenek többek között a hozzáférhetőség, a bizalom, a felhasználói élmény és az egyes platformok közötti átjárhatóság kérdése.
A metaverzum több világból áll, és nem világos, hogyan lehet majd könnyen átjárni és digitális javakat transzferálni a világok között. A legtöbb fogyasztónak nincs teljes körű hozzáférése a szükséges technológiákhoz és szolgáltatásokhoz, az internetes csalásokkal pedig nehéz megalapozni a bizalmat.
Ráadásul ma még nehézkesnek és karikatúraszerűnek is tűnik egy-egy ilyen virtuális világ, ami miatt sokan elveszíthetik érdeklődésüket a kezdeti lelkesedés után.
A technológiának vannak a fizikai és mentális egészségre gyakorolt negatív hatásai is, ezekhez jön még a kripto- és blokklánc-tevékenységekhez kapcsolódó nagy karbonlábnyom is. Ezek mind gátjai lehetnek a metaverzum mögött álló technológiák terjedésének – mutatnak rá a tanácsadók.
A bátrabbak már átlépték a küszöbét
A kihívások ellenére a kiskereskedők egy része már elindult ezen az úton. Az ügyfelekkel való személyesebb kapcsolat fenntartása érdekében egy sportszergyártó cég saját márkás NFT-ket dobott piacra, egy divatipari kiskereskedelmi lánc pedig virtuális kirakatot nyitott, ezzel is növelve a vásárlói azon érzetét, hogy a metaverzumon belül is lehetséges személyesebb légkört teremteni.
Új üzleti modellek is alakulnak: vannak éttermek, ahol csak bizonyos NFT-k birtokában lehet fogyasztani. Több példa akad az úgynevezett immerzív marketingre is, amely az AR-t a teljesen személyre szabott élmények megteremtésére építi be.
A metaverzumot nemcsak a fogyasztói interakciókban fedezhetjük fel, hanem például az iparban is, vagy a hatékonyság növelésében és a munkavállalói kompetenciák fejlesztésében is használják. Az új munkaerő bevonásának számos alkalmazása is látható a fejlett virtuális betanítás és a mentorálás területén is.
A kiskereskedelmi szereplőknek arra is törekedni kell, hogy a megszokottól eltérő módon értékesítsenek a metaverzumban. Sok korábbi technológiai vívmánytól eltérően ugyanis ott a vállalatok nem kényszerülnek arra, hogy stratégiájukat a technológiához igazítsák.
A televíziózás hajnalán a vállalatoknak át kellett alakítaniuk a marketingstratégiájukat, hogy olyan fogyasztókat célozzanak meg, akik erre állították át az életmódjukat. Amikor pedig a 2010-es évek elején a mobileszközök kezdtek erőteljesebben terjedni, a vállalatok mobil-specifikus tervvel egészítették ki stratégiáikat, hogy elérjék azokat a fogyasztókat, akik már igazodtak ehhez a trendhez. A metaverzumot viszont eleve úgy tervezték, hogy az az életünk minden részletére kiterjedjen. Így a vállalatoknak nem kell változtatniuk alapvető stratégiai pontjaikon.
