A világháló egyes gyanús külföldi portáljain megkezdődött a Facebook által tervezett kriptovaluta, a Libra hamis „előértékesítése”, ami a piramisjáték, személyes adatokkal visszaélés és más bűncselekmények melegágya. Félő, hogy itthon is megjelennek az ilyen csalók.
Bár a nyilvánosan elérhető adatok szerint ilyen „előértékesítés” itthon még nincs, nem zárható ki, hogy a korábban is hamis kriptovalutákkal piramishálózatot építő hazai csoportok hasonló ajánlatokkal léphetnek elő – figyelmeztet a Magyar Nemzeti Bank(MNB) közleménye.
A klónoldalak megtévesztően hasonlítanak a Libra hivatalos portáljára
Több olyan külföldi internetes portál –a gyanú szerint többek között az Uplibra, a Calibra és a Buylibracoins– kezdte meg a működését az utóbbi időben, amelyik a világ egyik legjelentősebb közösségi médiaszolgáltatója kriptovalutájának úgymond „előértékesítését” kínálja. Ezek színvilága, elemei az adott közösségi médiafelületre, illetve a kriptovaluta hivatalos portáljára hasonlítanak, nem zárható ki, hogy azokat illegálisan használják fel.
Ezek a klónoldalak kedvezményes áron kínálják előre ezt a – kereskedelmi forgalomban egyelőre még el sem érhető – virtuális valutát. A vásárlók a nem létező kriptovalutát nem létező elektronikus pénztárcákban tárolhatják. Sőt a kiberbűnözők ígérete szerint – az MLM-nek álcázott piramisjáték klasszikus szabályainak megfelelően –, aki újonnan beszervez másokat is a csoportba, állításuk szerint ingyen is kaphat a kriptopénzből. Több klónportálra az ügyfelek közösségi médiaadataikkal is beléphetnek, így ezeknél az adataik, fényképeik és regisztrációs kódjaik is a bűnözők kezébe kerülhetnek.
Itthon továbbra sincs rendezve a kriptopénz jogi helyzete
Magyarországon egyelőre még nem jelentek meg hasonló internetes ajánlatok. Nem zárható azonban ki, hogy néhány, a nem létező kriptovalutákhoz (pl. Onecoin) vagy ICO-khoz kötődő korábbi piramisjátékokban feltűnt magánszemély vagy csoport fantáziát lát majd ebben, s hasonló oldalakat indít.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB)– a hozzá beérkezett fogyasztói jelzések, panaszok nyomán is – az elmúlt öt évben számtalan figyelmeztetést adott a –legális és illegális – virtuális fizetőeszközök rendkívüli kockázatairól, s publikálta az Európai Bankhatóság (EBA) e témájú figyelmeztetését is.
Nehezíti az ilyen ügyek kezelését, hogy a kriptovaluták jogi helyzete ma még nagyrészt szabályozatlan, jellemzően nem tartoznak a jegybankok felügyelete alá (az MNB sem engedélyezi, regisztrálja őket), így rendkívül magas kockázattal járhatnak.
Ha nyilvántartásaikban vagy a tranzakciók lebonyolításakor probléma adódik, a felhasználók számára egyetlen intézmény sem garantálja az ügylet megfelelő lebonyolítását, a károk megtérítését. A veszteségek miatti jogvitákat az ügyfelek (általában külföldi állam nyelvén és jogrendje szerint) csak polgári peres eljárással rendezhetik vagy – bűncselekmény (pl. piramisjáték) gyanúja esetén – a nyomozó hatóságokhoz fordulhatnak.
További probléma, hogy a virtuális valuták árfolyama gyorsan, sokszor kiszámíthatatlanul változhat. Még fokozottabb a kockázat a – piramisjáték alapjául szolgáló – nem valós kriptovalutáknál. Az MNB – hatáskörének hiánya ellenére – a befektetők védelme érdekében folyamatosan nyomon követi a fizetésre használható virtuális eszközök működését, s tájékoztatást nyújt a nyilvánosságnak.
Célszerű, hogy fokozott körültekintéssel járjunk el az ilyen eszközökbe való befektetés előtt. Az MNB honlapján elérhető a jegybanki engedéllyel vagy regisztrációval rendelkező befektetési szolgáltatók listája, fogyasztóvédelmi oldalán pedig a befektetési döntést segítő tájékoztatók is megtekinthetők.
