A globális rakétavédelmi rendszerek piaca rekordsebességgel bővül: a 2024-es 32,8 milliárd dollárról 2033-ra elérheti a 54,7 milliárdot, ami 6,0%-os éves növekedést jelent. A lendületet a fokozódó geopolitikai feszültségek, a hiperszonikus fegyverek fenyegetése és az űralapú védelmi innovációk adják.
Rekordnagyságú védelmi kiadások világszerte
Nem könnyű, de az éleződő nemzetközi helyzetet látva régen volt ennyire aktuális a rakétavédelmi rendszerek témája. Ennek hatására a globális katonai kiadások 2024-ben 8,1%-kal 2,3 ezer milliárd dollárra emelkedtek.
Az egyes régiókat tekintve Észak-Amerika, Európa és az ázsiai-csendes-óceáni térség országai különösen nagy arányban növelték védelmi költségvetésüket – derül ki a Marketintelo piackutató cég friss jelentéséből.
India egymaga 9,53 százalékos rekordszintű védelmi költségvetést jelentett be a 2025-2026-ra, a 78,3 milliárd dollárnyi keretből jelentős hangsúlyt fektetve a rakétavédelmi korszerűsítésre.
A piaci növekedés elsősorban a rakétafenyegetések egyre kifinomultabbá válásának tulajdonítható, beleértve a Mach 5-nél nagyobb sebességgel haladó hiperszonikus fegyverek megjelenését. (A Mach számokról lásd részletesen lejjebb.)
Olyan országok, mint Oroszország, Kína és India sikeresen tesztelték a hiperszonikus rendszereket, ami arra kényszeríti az országokat, hogy nagy összegeket fektessenek a fejlett védelmi architektúrákba, amelyek képesek ellensúlyozni a következő generációs fenyegetéseket.
Észak-Amerika uralja a piacot
A kutatási eredmények szerint Észak-Amerika rendelkezik a legnagyobb, 38 százalékos piaci részesedéssel(2024) a globális rakétavédelmi rendszerek piacán, elsősorban a jelentős amerikai védelmi beruházások és a folyamatban lévő modernizációs programok miatt.
A térség dominanciáját erősíti a fejlett rendszerek, köztük a THAAD, az Aegis és a Patriot rakétavédelmi platformok folyamatos beszerzése és korszerűsítése.
Az ázsiai-csendes-óceáni térség viszont a leggyorsabban növekvő régiónak számít, az előrejelzések szerint 2033-ig 7,5%-os éves növekedéssel, amit a dél-kínai-tengeren és a Koreai-félszigeten tapasztalható növekvő biztonsági aggályok és területi viták okoznak.
Kína, India, Japán és Dél-Korea aktívan fejleszti rakétavédelmi képességeit mind a saját fejlesztések, mind nemzetközi együttműködések révén.
Az AI és a gépi tanulás integrációja hajtja a terület innovációját
A mesterséges intelligencia(AI) és a gépi tanulási technológiák és a big datára alapozó analitika együttvéve forradalmasítja a rakétavédelmi képességeket, lehetővé téve a fenyegetések gyorsabb észlelését, a jobb döntéshozatalt és a rendszerek fokozott interoperabilitását.
Az USA Rakétavédelmi Ügynöksége már sikeresen alkalmazta az AI-alapú platformokat a fenyegetések modellezésére és szimulációjára, jelentősen felgyorsítva a fejlesztési határidőket.
Az iparágnak azonban a technológiai innovációk kapcsán olyan kihívásokkal is szembe kell néznie, mint a magas fejlesztési költségek, az ellátási lánc megszakadása és a nemzetközi védelmi kereskedelmet szabályozó összetett szabályozási keretek.
Az űralapú rakétavédelmi rendszerek adják a jövőben a növekedés fontos elemét: az Űrfejlesztési Ügynökség(SDA) és a Rakétavédelmi Ügynökség(MDA) 2024-ben már hat műholdat is indított a rakétakövetési képességek fokozása érdekében.
Ezek a rendszerek globális lefedettséget és szinte azonnali fenyegetésérzékelést biztosítanak. Egyben megoldást jelentenek a hagyományos földi radarrendszerek elől elmenekülő hiperszonikus fegyverek jelentette kihívásokra.
Ma elérhető rendszerek
A rövid hatótávolságú rakétavédelmi rendszerek fedik le jelenleg a piaci bevételek közel felét, mivel egyre nagyobb szükség van a kritikus infrastruktúrát és katonai eszközöket védő pontvédelmi megoldásokra.
Rendszertípus szerint a rakétaelhárítók uralják mintegy 42%-os részesedéssel(2024) a piacot, ami tükrözi a fenyegetések semlegesítésében játszott kritikus szerepüket.
A radarrendszerek alkotják a második legnagyobb szegmenst, amit a korai előrejelző és felügyeleti képességek iránti növekvő kereslet hajt.
Ami a különféle technológiákat illeti, a kinetikus technológiák vezetik a piacot a teljes bevétel 55%-ával, ugyanakkor a lézer alapú irányított energiafegyverek költséghatékony megoldásként nyernek gyorsan teret.
A piaci szereplők között egyre több az európai – némi magyar kapcsolattal
A nagy védelmi cégeket a piac bővülése jelentős szerződésekhez juttatja. A Lockheed Martin, a Raytheon Technologies és a Northrop Grumman továbbra is vezető szerepet tölt be a piacon a rakétaelhárító eszközöket, a radarrendszereket és a vezetési és irányítási platformokat felölelő átfogó portfóliójukkal.
Az európai védelmi M&A-tevékenység 2025. első felében 35%-kal nőtt az előző évhez képest, és elérte a 2,3 milliárd dollárt.
Főbb szereplők a tengerentúlról
• Lockheed Martin: ismert a THAAD (Terminal High Altitude Area Defense), Patriot (PAC-3 MSE) rendszereiről, valamint hiperszonikus védelmi fejlesztéseiről.
• Raytheon Technologies (RTX): kulcsszereplő a PAC-3 és SM-3 rendszerrel, és részt vesz többcsatornás rakétavédelmi megoldásokban.
• Northrop Grumman: integrációs szakértő az IBCS (Integrated Battle Command System), GMD (Ground-Based Midcourse Defense) és űrből történő érzékelő-rendszerek terén,
Európai, izraeli és más regionális szereplők
• MBDA: a SAMP/T, CAMM, Aster és más európai közös fejlesztések specialistája, beleértve hiperszonikus és tömegfenyegetések elleni kutatásokat
• Rafael Advanced Defense Systems (Izrael): az Iron Dome (rövid hatótávolságú Vaskupola), David’s Sling (közepes), valamint az Iron Beam lézeres rendszer fejlesztője
• Saab AB (Svédország): kínál RBS 70, RBS 23, RBS 15 rendszereket; aktív radar- és rövid távú védelmi technológiákban
• Kongsberg Defence & Aerospace (Norvégia): ismert a NASAMS famíliáról, amelyet a Raytheonnal közösen fejlesztett – közepes távolságú légvédelemben erős
A további említésre méltó szereplők között van a BAE Systems, Thales, General Dynamics, Rheinmetall, Leonardo, L3Harris (űralapú nyomkövetés és vezérlés), Israel Aerospace Industries (IAI), ASELSAN, Bharat Dynamics.
Közülük a Rheinmetall széles körű, a magyar államot és a 4iG csoportot bevonó hadiipari üzleti kapcsolatokkal is rendelkezik. Erről itt írtunk részletesen.
Az új trendeket követi az Elon Muskhoz köthető SpaceX, a Palantir, valamint maga a
Golden Dome(Aranykupola) projekt. Utóbbi a piac jövőjét jelentő téralapú(space-based rendszerek felé mozdul el.
A Mach-számról röviden
A Mach-szám egy mértékegység nélküli szám, amely azt mutatja meg, hogy egy test sebessége hogyan aránylik a hang terjedési sebességéhez ugyanabban a közegben (legtöbbször a levegőben).
• Mach 1 = a hangsebesség (kb. 1225 km/h tengerszinten, 20 °C hőmérsékleten).
• Mach 2 = kétszeres hangsebesség (kb. 2450 km/h).
• Mach 5 felett beszélünk hiperszonikus sebességről (ez kb. 6125 km/h vagy annál több).
| Mach-szám | Sebesség (km/h) | Sebesség (m/s) | Megnevezés |
| Mach 1 | ~1 225 km/h | ~340 m/s | Hangsebesség |
| Mach 2 | ~2 450 km/h | ~680 m/s | Szuperszonikus |
| Mach 3 | ~3 675 km/h | ~1 020 m/s | Szuperszonikus |
| Mach 4 | ~4 900 km/h | ~1 360 m/s | Szuperszonikus |
| Mach 5 | ~6 125 km/h | ~1 700 m/s | Hiperszonikus kezdete |
| Mach 6 | ~7 350 km/h | ~2 040 m/s | Hiperszonikus |
| Mach 7 | ~8 575 km/h | ~2 380 m/s | Hiperszonikus |
| Mach 8 | ~9 800 km/h | ~2 720 m/s | Hiperszonikus |
| Mach 9 | ~11 025 km/h | ~3 060 m/s | Hiperszonikus |
| Mach 10 | ~12 250 km/h | ~3 400 m/s | „Hipersebesség” (extrém hiperszonikus) |
