„Vészhelyzetet hirdetett” az Európai Bizottság friss jelentése az uniós diákok matematikai teljesítménye kapcsán. Az alulteljesítők aránya rekordmagasságban, a kiválóan teljesítők száma pedig csökken, ami hosszú távon ronthatja az EU technológiai versenyképességét.
A jelentés szerint négy év alatt 6,6 százalékkal nőtt az Európai Unióban a matematikában alulteljesítők aránya. A legrosszabbul teljesítők között van Bulgária, Ciprus, Románia és Görögország, – ezekben az országokban az alulteljesítők aránya meghaladja a 45%-ot. Magyarországon is kedvezőtlenek a trendek, egyre több diák küzd az alapvető matematikai készségek elsajátításával.
Mindeközben a legjobban teljesítő diákok aránya is csökken, ami az utóbbi négy évben 11%-ról 7,9%-ra esett vissza uniós szinten. Az éllovasok közé Hollandia és Észtország sorolható, Magyarország a középmezőnyben stagnál.
Sok diák nem érti a matematika hosszú távú hasznát
„Az iskolai órákon nem igazán derül ki a diákoknak, hogy miért kell matematikát tanulniuk. Ha ez megváltozna, akkor lenne esély arra, hogy közelebb kerüljön a matematika az emberekhez” – osztja meg tapasztalatait Mosóczi András matematikatanár.
A matematikai készségek hiánya ugyanakkor ma már nemcsak az iskolapadban okoz problémát, hanem a társadalom egészében. A digitális átállás és a mesterséges intelligencia(AI) megjelenése miatt egyre nagyobb az igény a matematikai kritikus gondolkodásmódra.
Ráadásul a STEM-területeken (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) egyre nagyobb a munkaerőhiány. Így, ha a jelenlegi trendek folytatódnak, veszélybe kerülhet az Európai Unió technológiai versenyképessége, és a gazdasági növekedés is lassulhat.
Az alacsony matematikai kompetenciák a mindennapi életben is hátrányt jelentenek. Egy friss elemzés szerint a pénzügyi tudatosság – például a hitelek kamatköltségeinek kiszámítása vagy a háztartási költségvetés tervezése – szoros összefüggésben áll a matematikai készségekkel.
A mateking.hu oktatási platform készítői szerint a matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a problémamegoldó képességet, ami minden szakmában versenyelőnyt jelenthet, legyen szó ügyvédekről, közgazdászokról vagy mérnökökről.
Mit lehet tenni, hogy ne legyen mumus tantárgy a matematika?
A szakértő szerint nincsenek könnyű helyzetben sem a diákok, sem a tanárok a matematika tanulásában és tanításában. Míg a történelem vagy a biológia tanulásakor a gyerekek az osztályban nagyjából azonos tempóban tudnak haladni, addig a matematikában a diákoknak gondolkodniuk kell, feladatokat kell megoldaniuk, amit mindenki a saját tempójában végez.
A matematika tanárnak pedig 10-15 részre kellene szakadnia a matekórán, hogy minden diák elégedett legyen a tempóval.
Ráadásul a matematika egy nagyon absztrakt és elvont tárgy is. Ez az egyetlen olyan tantárgy, ahol olyan dolgokat tanulnak a diákok, amik a valóságban nem is léteznek, hiszen már maguk a számok is absztrakciók, a törtek, az egyenletek, a hatványozás mind absztrakt fogalom.
„Ez egyébként egy általános probléma, ami miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon nehéz a matematika tanítása és tanulása” – mutat rá Mosóczi András, aki a mateking e-learning platform alapítója.
Megoldás lehet a minél gyakorlatiasabb feladatok megjelenése a matematikaórákon, de a szakértő szerint ezt sem szabad túltolni. A cél az, hogy magát a matematikai gondolkodást és az algoritmusokban való eligazodást tanítsuk meg a diákoknak, nem pedig egy butított matekot.
Egy hasonlattal élve, amikor verseket tanítanak az iskolában, azt sem azért teszik, hogy majd amikor állásinterjúra megyünk, akkor elszavaljuk – hacsak valaki nem színész lesz. Azért tanulunk verseket, hogy ezzel fejlesszük a memóriánkat, a szókincsünket, a nyelvi érzékünket és közelebb kerüljük az irodalomhoz.
Ugyanez a helyzet a matekfeladatokkal. Csak ott a problémamegoldó képességünk, az algoritmikus gondolkodásunk, a sémák felismerése és az absztrakciós készségünk fejlődik. Egyszerűbben fogalmazva okosabbak leszünk.
„A matematikának vannak száraz részei, amikor meg kell tanulnunk azokat az algoritmusokat, amikkel aztán már izgalmasabb és színesebb problémákat is képesek vagyunk megoldani. Fontosnak tartom a tabuk döntögetését is a matematikaoktatás terén a valódi fordulat érdekében. Hiszek benne, hogy a jelenlegi matematika tananyag bőven megtanítható a jelenleginél sokkal kisebb erőfeszítéssel és a jelenleginél sokkal több diák számára” – emeli ki a szakértő.
Ezért fontos a matek tudás
Két fő oka van annak, amiért nagyon fontos matematikát tanulnunk. Az egyik ok, hogy a matematika olyan, mint egy mentális edzés, amely segít fejleszteni a logikus gondolkodást és a problémamegoldó készséget. Ahogyan a testmozgás az izmainkat erősíti, a matematika az agyunkat edzi. És ahogyan a mozgás segít a betegségek megelőzésében a jobb közérzet kialakulásában és még sok-sok dologban, úgy a matematika a mentális állapotunk fejlődésében játszik hatalmas szerepet.
Ahogyan az építőkocka fejleszti a gyerekek kézügyességét kreativitását, úgy a matematikai feladatok megoldása is fejleszt valamit. Ha rosszul tanítjuk a matematikát, akkor a diákok szorongását fejleszti. De ha jól tanítjuk, akkor a kreativitásukat, a problémamegoldó-képességüket, adott esetben pedig a monotóniatűrésüket. Mindezen képességek később a mindennapi életben és a munkában is elengedhetetlenül fontosak lesznek.
„Van egy másik oka is annak, hogy miért tanulunk matematikát. A matematika az összes tudomány alapnyelve, ezen a nyelven beszélnek egymással a közgazdászok, a tudósok, a kutatók, a biológusok, a vegyészek. Ha ezt nem tanuljuk meg, akkor analfabéták leszünk a reál területeken, és így azok a diákok, akik reál pályán tervezik a jövőjüket behozhatatlan hátrányba kerülnek azzal, ha a matematikai képességeiket csak később kezdik el fejleszteni” – hangsúlyozza a szakértő.
