A GenAI projektek legalább 30 százalékával felhagynak a cégek, miután 2025. végére szembesülnek a hozzájuk kötődő számtalan negatívummal – állítja a Gartner. Az AI-jal kapcsolatos kezdeti lelkesedés nálunk is alábbhagyóban.
Az elemző cég a generatív mesterséges intelligencia(GenAI) projektekkel kapcsolatban várható negatív következményként a rossz adatminőséggel, a nem megfelelő kockázatkezeléssel, az emelkedő költségekkel, illetve a nem egyértelmű üzleti értékkel számol.
„A tavalyi nagy felhajtás után a cégvezetők türelmetlenül várják a GenAI-befektetések megtérülését, a vállalkozások azonban küzdenek az üzleti érték megvalósításával és főként a bizonyításával. Egyre inkább érezhetőek a GenAI-modellek fejlesztésének és bevezetésének pénzügyi terhei” – emeli ki Rita Sallam, a Gartner alelnöke.
Nehéz gyorsan kimutatni a pénzügyi hasznot
A cégek számára nagy kihívást jelent a GenAI-ba való jelentős befektetések igazolása a termelékenység növelése érdekében, mivel azt nehéz közvetlen pénzügyi haszonra fordítani.
Ma még a vállalkozások a GenAI-t üzleti modelljeik átalakítására és új üzleti lehetőségek megteremtésére használják. Ezek is már jelentős költségekkel járnak, és 5 millió és 20 millió dollár között mozognak.
A különböző GenAI beruházások során felmerülő költségek
A szakértők szerint a GenAI-ban nincs mindenki számára megfelelő megoldás, és a költségek sem olyan kiszámíthatóak, mint más technológiák esetében. A költségek a felhasználási esetektől függenek.
Más beruházási nagyságrendet jelent, ha valamely piaci szereplő az AI-t az üzlet tevékenysége minden szegmenségeben el tudja képzelni, vagy konzervatívabban csak a termelékenység növelésére kíván összpontosítani, vagy éppenséggel a meglévő folyamatok kiterjesztésére fókuszál, mindegyiknek más a költsége, kockázata, változatossága és a stratégiai hatása.
A Gartner kutatása szerint a GenAI nagyobb toleranciát igényel a jövőbeli közvetett, pénzügyi befektetési kritériumokkal szemben, mint amit eddig a ROI, vagyos a befektetés minél gyorsabb megtérülése jelentett.
A pénzügyi igazgatók számottevő része vonakodik ma befektetni egy jövőbeni közvetett értékért. Ez jelentős mértékben torzíthatja a befektetések elosztását a taktikai, illetve a stratégiai eredmények irányába.
Az üzleti hatás kiszámítása
A Gartner szerint a GenAI üzleti modell innovációjának üzleti értékének és összköltségének elemzésével állapíthatják meg a cégek a közvetlen megtérülést és a jövőbeli értékhatást. Ez kulcsfontosságú eszköz lehet a GenAI üzleti modellekkel kapcsolatos megalapozott befektetési döntések meghozatalához.
„Ha az üzleti eredmények megfelelnek vagy meghaladják az elvárásokat, ez lehetőséget kínálhat a befektetések bővítésére, a GenAI innovációjának és felhasználásának szélesebb felhasználói bázisra való kiterjesztésével, vagy további üzleti részlegekben való bevezetésével” – mondja az alelnök.
Hozzáteszi: ha azonban ezek elmaradnak, akkor szükség lehet alternatív innovációs forgatókönyvekre is.
A magyar vállalatok késéssel, de követik a globális trendeket
A hazai közepes és nagyvállalatok az AI alkalmazása terén némileg lemaradtak a világtendenciáktól – derül ki a K&H fél évente frissített innovációs index kutatásából.
„A hátrány nem behozhatatlan, de az AI alkalmazása nagyobb figyelmet érdemel, már csak azért is, mert a technológia bevezetése a teljes vállalati működés újragondolását igényli” – húzza alá Németh Balázs, a pénzintézet innovációs vezetője.
A McKinsey globális kutatása szerint egyre több vállalat alkalmazza a AI-t. Magának a AI-nak az elfogadottsága a 2022-es 50 százalékról mára 72 százalékra nőtt.
A generatív AI használata pedig a 2023-as 33 százalékról egy év alatt 65 százalékra ugrott.
A kutatás már nem is annyira meglepő megállapítása, hogy az ázsiai-csendes óceáni térség, valamint Nagy-Kína – vagyis Hongkong, Tajvan a Kínai Népköztársaság együtt – messze élen jár a technológiai alkalmazásában, maga mögé utasítva Észak-Amerikát és Európát.
Nálunk is lohad a lelkesedés
A K&H adatai szerint Magyarországon is hasonlóan folyamat játszódik le. Míg 2023 első felében a cégek fele már úgy nyilatkozott, hogy alkalmazzák az AI-t. Mára ez az arány 30 százalékra esett vissza – hívja fel a figyelmet Németh Balázs.
Az innovációs szakember szerint nálunk is megtört a kezdeti lelkesedés. A piacon elérhető megoldások ugyanis nem feltétlenül alkalmazhatók egy az egyben minden cégnél.
Ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia valóban hasznos, és főleg értékteremtő eszközévé váljon, a cégeknek saját fejlesztésekre, testre szabott megoldásokra is szükségük van.
Ezért is kedvező, hogy Magyarországon a saját fejlesztések aránya egyetlen esztendő alatt 4-ről 17 százalékra ugrott.
A McKinsey globális felmérése szerint a legsikeresebb cégek olyan ökoszisztémákat építenek ki, amelyekben keverednek a saját fejlesztésű, a polcról levehető („off-the-shelf”) és a nyílt forráskódú modellek.
Ráadásul a kiemelkedően sikeres cégek akár három vagy több üzleti felhasználásba is bevetik az AI-t.
Hol költenek a legtöbbet GenAI-ra?
Nem meglepő a megállapítás, miszerint a világban a legtöbbet a technológiai iparágban költenek erre a technológiára, ez követi a kereskedelem, majd az egészség-, gyógyszer- és orvosi eszköz-ipar.
Magyarország is nagyjából követi a világtrendet: vezetnek a kereskedelmi, és szolgáltatócégek, kicsit lemaradva jönnek az iparvállalatok. Itthon elsősorban a nagy (4 milliárd forint árbevétel feletti) cégek jeleskednek, de kezdenek hozzájuk felzárkózni a közepes méretűek is.
A hazai adatok még nem szólnak az úgynevezett analitikai AI alkalmazásáról, ami nem más, mint olyan mesterséges intelligencián alapuló technológia, amelyet kifejezetten egy szervezet munkafolyamataira szabnak, és amely strukturált és strukturálatlan adatbázisokat rendez össze, ezzel lehetővé téve mélyebb elemzések és minden korábbinál pontosabb előrejelzések készítését. Az analitikai AI rohamtempóban terjed a világ energia- és technológiai cégeinél.
Pénzügyileg is megéri(?)
Az AI alkalmazását azért is fogadták fenntartásokkal – főleg a vállalatok pénzügyi vezetői –, mert nem volt világos, hogy vajon anyagilag megéri-e a jelentős pénzügyi ráfordítást igénylő művelet.
A hivatkozott McKinsey kutatás eredménye némileg eltér a Gartnerétől. Előbbi szerint az AI alkalmazásában élenjáró globális vállalatok már jelentős költségmegtakarításról, illetve bevételnövelésről számolnak be.
A felmérés szerint a cégek 34 százalékban a marketing-kommunikáció területén használják, főként tartalomgyártásra, személyre szabott üzenetek eljuttatására és értékesítési leadek generálására.
Magyarországon ez az arány még csak 15 százalék. Világszerte a cégek 23 százaléka használja az AI-t termék- és/vagy szolgáltatás-fejlesztésére, erről Magyarországon nincs adat.
