A koronavírus járvány miatt az uniós tagállamok többségében bezártak az iskolák, az oktatásban előtérbe kerültek az online megoldások. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy a gyerekes családok digitális tudásban mennyire vannak erre felkészülve.
Ezzel kapcsolatban adta ki egyik legfrissebb jelentését az Európai Unió(EU) statisztikai hivatala, az Eurostat. Az elemzés a 2019-es évre vonatkozó állapotot tükrözve megállapítja, hogy adott évben az unió területén élő 16 éven aluli gyerekkel közös háztartásban élő felnőttek közel kétharmada(64%) mondhatta el magáról, hogy legalább átlagos, vagy átlagon felüli digitális tudással rendelkezik.
A gyerekes családok digitálisan jobban teljesítenek, mint a gyerek nélküliek
A mutató két év alatt egy százalékponttal, 2015-höz képest pedig 3 százalékponttal javult. A másik végletet a gyerekes családok 28 százaléka képviseli, ahol egyáltalán nincsenek vagy nagyon alacsonyak a felnőttek digitális ismeretei.
Érdekes megállapítása a jelentésnek, hogy az átlagos, vagy átlagon felüli digitális készségekkel rendelkező gyerek nélküli uniós családok aránya jóval alacsonyabb, mint a gyerekkel élőké, mindössze 53 százalék.
A tagállamok közül az élen a haladó oktatási reformjairól is jól ismert Finnország áll, ahol a gyereket nevelő családok 88 százaléka felkészült a digitális világra, a digitális oktatásra. A vezető ötösfogatba sorolható még Hollandia (83%), Svédország (81%), Németország és a volt keleti blokkot egyedül képviselő Észtország áll, egyaránt 80-80 százalékkal.
A sereghajtó ötösfogatban három régiós tagállam is szerepel, a leggyengébben Bulgária, ahol a gyerekes családok kevesebb mint egyharmada(32%) érezheti magát felkészültnek az új digitális világra. Románia mutatója két százalékponttal jobb ennél, őt követi az amúgy fejlett nyugathoz tartozó Olaszország(45%), Ciprus(54%) és végül Lengyelország 55 százalékkal.
Magyarország mutatója évek óta stagnál
Magyarország 61 százalékkal ugyancsak el van maradva az uniós átlagtól, mutatója lényegében évek óta stagnál, a 2015-ös 62 százalékhoz képest pedig még rontott is rajta. Lettországon kívül az összes többi, eddig még fel nem sorolt régiós tagállam iskoláskorú gyerekeket nevelő családjai felkészültebbek a digitális munkára, oktatásra és általában a digitalizálódó mindennapokra.
Vegyük csak Horvátországot, ahol a mutató 63, Szlovákiát, ahol 66, Szlovéniát, ahol 69 százalék. Még nagyobb a különbség Csehországgal összehasonlítva, ahol 74 és Litvániában, ahol a gyerekes családok 77 százaléka Magyarországnál jobban felkészült a digitálisan változó világra.
