Magyarországon a cégek alig 3 százaléka használ mesterséges intelligencia(AI) alapú alkalmazásokat, ezzel uniós összehasonlításban 25. helyen állunk a 27 tagország listáján. Mindeközben Brüsszelben már formálódnak az újabb EU-s szabályok a technológia még megbízhatóbb használatára.
Az Európai Unió statisztikai hivatala(Eurostat) nemrégiben felmérést készített arról, hogy a legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások hány százaléka használ AI-alkalmazásokat működése során.(Az elemzésbe nem vonták be a pénzintézeteket.) A 2020-ra vonatkozó adatok szerint uniós átlagban a vállalkozások 7 százaléka élt ezzel a technológiai lehetőséggel .
Ezen belül a vállalkozások 2 százaléka használta a gépi tanulást a nagymennyiségű adatok belső elemzésére, egy százaléka pedig a belső adatokat elemezte a természetes nyelv feldolgozása, a természetes nyelv előállítása, vagy a beszédfelismerés segítségével.
Nagy a szórás az egyes tagországok között az AI-használatában
A vállalkozások 2 százalékában chatszolgáltatást használtak, ahol a chatbot vagy a virtuális asszisztens természetes nyelvi válaszokat generált az ügyfelek számára. A vállalkozások ugyancsak 2 százaléka pedig olyan robotokat használt, amelyek már bizonyos fokú önállósággal is rendelkeznek, például takarítás, veszélyes vagy ismétlődő feladatok elvégzésére, mint például mérgező anyagok tisztítása, tételek szétválogatása a raktárban, vásárlók segítése a vásárlásban vagy a fizetési pontokon és ehhez hasonlók.
A tagállamok közül Írországban volt a legmagasabb azon vállalkozások aránya (23%), amelyek 2020-ban az említett négy mesterséges intelligencia-alkalmazás bármelyikét alkalmazták. A mesterséges intelligencia-technológiákat rajta kívül igen széles körben alkalmazzák még Máltán (19%), Finnországban (12%) és Dániában (11%).
A többi tagállamban a cégeknek már kevesebb mint a tizede használta a felsorolt AI-alkalmazásokat. Ezen belül a legkevesebben Lettországban (2%), Szlovéniában, Magyarországon, Cipruson ( 3-3-3%) és Lengyelországban (4%).
Készül az új uniós rendelet a megbízhatóbb AI érdekében
Az Európai Bizottság a héten tárgyalta a mesterséges intelligencia használatának EU-n belüli helyzetét, és a megbízhatóság növelése érdekében új szabályokat és intézkedéseket javasol.
Mint fogalmaznak: a mesterséges intelligenciára vonatkozó első jogi keret és a tagállamokkal összehangolt új terv együttesen garantálni fogja az emberek és a vállalkozások számára a biztonságot és az alapvető jogok érvényesülését, miközben Unió-szerte előmozdítja a mesterséges intelligencia térnyerését, a beruházásokat és az innovációt.
A gépipari termékekre vonatkozó új szabályok pedig oly módon egészítik ki ezt a megközelítést, hogy módosítják a biztonsági szabályokat, hogy a felhasználók nagyobb bizalommal viseltessenek ezen termékek új generációja iránt. (Magyarország tavaly ősszel fogadta el a mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiát, erről itt írtunk részletesen.)
A mesterséges intelligenciáról szóló új rendelet arányos és rugalmas szabályai kockázatalapú megközelítésen alapulnak. Elfogadhatatlan kockázatot az olyan AI-rendszerek jelentenek, amelyek veszélyeztetik az emberek biztonságát, megélhetését és jogait.
Ide tartoznak azok a rendszerek, vagy alkalmazások, amelyek a felhasználók szabad akaratának megkerülése érdekében manipulálják az emberi viselkedést. Ide sorolhatók azok a játékok, amelyek hangasszisztens-szolgáltatások révén a kiskorúakat veszélyes viselkedésre ösztönzik, de ide sorolhatók az olyan rendszerek is, amelyek lehetővé teszik a kormányok általi „társadalmi pontozást”. Ezeket be kell tiltani – mondja ki a rendelettervezet.
A magas kockázatúnak minősített AI-rendszerek közé tartoznak a kritikus infrastruktúrák, például a közlekedés területén az emberek életét és egészségét veszélyeztethető technológiák. Ide sorolhatók az oktatás vagy szakképzés területén alkalmazott AI-technológiák, amelyek meghatározhatják az egyes személyek oktatáshoz és a szakmai képzéshez való hozzáférését , például a vizsgák pontozását.
A robotsebészetben alkalmazott mesterségesintelligencia-alkalmazások mellett magas kockázatúnak minősülnek a munkaerő-felvételi eljárásokhoz használt önéletrajz-válogató szoftverek, az alapvető magán- és közszolgáltatások, például a hitelbesorolás, amely alapján az emberek nem kaphatnak kölcsönt.
Az új rendelettervezet idesorolja a bűnüldözésben használt egyes az emberek alapvető jogait sértő módszereket, mint a bizonyítékok megbízhatóságának az értékelését, de idetartozónak tartja a menekültügyet és a határellenőrzést, ennek során az úti okmányok valódiságának ellenőrzését, valamint az igazságszolgáltatást és a törvényalkotást, utóbbinál a törvények konkrét tényállásra való alkalmazását – áll a bizottság közleményében.
Az engedélyezést megelőző kötelező előírások
A magas kockázatú AI-rendszerekre forgalomba hozataluk előtt szigorú kötelezettségek vonatkoznak majd. Az engedélyezéshez megfelelő kockázatértékelési és -csökkentési rendszereknek kell rendelkezésre állniuk.
A kockázatok és a diszkriminatív eredmények minimalizálása érdekében a rendszer adatellátását biztosító adatkészleteknek kiváló minőségűeknek kell lenniük. Az eredmények nyomon követhetősége érdekében a tevékenységeket naplózni kell.
A felhasználókat egyértelműen és megfelelően tájékoztatni kell a magas kockázatról, és annak minimalizálása érdekében megfelelő emberi felügyeleti intézkedésekre is szükség lesz.
Az összes távoli biometrikus azonosító rendszer is magas kockázatúnak minősül és szigorú követelmények vonatkoznak rá. A nyilvánosan hozzáférhető helyeken történő, valós idejű, bűnüldözési célú felhasználásuk a főszabály szerint tilos.
Ez alól csupán néhány kivétel lehet, például amikor eltűnt gyermek felkutatásához, konkrét és közvetlen terrorfenyegetés megelőzéséhez, vagy egy súlyos bűncselekmény elkövetőjének, gyanúsítottjának felkutatásához, azonosításához vagy büntetőeljárás alá vonásához feltétlenül szükséges AI-technológia használata ). Az ilyen felhasználást bírói vagy más független szervnek kell engedélyeznie, időtartamra, földrajzi hatókörre és a lekérdezett adatbázisokra vonatkozó korlátozások figyelembevételével.
Korlátozott és minimális kockázatú AI-rendszerek
Vannak még korlátozott kockázatúnak minősíthető, vagyis egyedi átláthatósági kötelezettség alá tartozó AI-rendszerek, idesorolhatók például a csevegőrobotok. Ezek használatakor a felhasználóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy egy géppel kommunikálnak, és a döntés rájuk van bízva, hogy folytatják-e a chatbotokkal a kommunikációt.
Minimális kockázatúnak minősíti a jogszabályjavaslat az olyan alkalmazások szabad használatát, mint a mesterséges intelligencián alapuló videojátékok vagy a spamszűrők. A mesterségesintelligencia-rendszerek túlnyomó többsége ebbe a kategóriába tartozik. A rendelettervezet itt nem kíván beavatkozni, mondván ezek a rendszerek csak minimális kockázatot jelentenek az emberek jogaira vagy biztonságára nézve.
Az új szabályokat a Brüsszeli Bizottság javaslata alapján az illetékes nemzeti piacfelügyeleti hatóságoknak kell felügyelnie. A mesterséges intelligenciával foglalkozó európai testület létrehozása pedig meg könnyíti majd a szabályok végrehajtását, ösztönözni fogja a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabványok kidolgozását.
A bizottság emellett a nem magas kockázatú mesterséges intelligenciára vonatkozóan önkéntes magatartási kódexek kidolgozását, a felelősségteljes innováció elősegítése érdekében pedig szabályozási tesztkörnyezetek kialakítását javasolja.
A gépipari termékekkel kapcsolatos új európai előírások
A gépipari termékek a fogyasztói és professzionális termékek széles skáláját ölelik fel a robotoktól a fűnyírókon, a 3D nyomtatókon és az építőipari gépeken át az ipari gyártósorokig. A gépipari termékekről szóló új rendelet előírja, hogy a gépipari termékek új generációja garantálja a felhasználók és a fogyasztók biztonságát, és ösztönözze az innovációt.
Míg a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet az AI-rendszerek biztonsági kockázataival foglalkozik, a gépipari termékekről szóló rendelet az AI-technológiának a gépekbe való biztonságos integrálásáról gondoskodik majd. A vállalkozásoknak ehhez elég lesz egy megfelelőségértékelést elvégezniük.
Hatályba lépésük előtt mindkét felsorolt rendelettervezetet még az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is el kell fogadniuk.
